DR. PAP JÁNOS
DR. PAP JÁNOS
DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk levő törvényjavaslatról beszélünk, az agrárpiaci rendtartásról, és az a kérdés merült fel bennem, hogy vajon milyen időszakot, mekkora időszakot szabályoz és hogyan. Nagyon örültem volna, ha önök a kétperces reagálásoknál Kékkői képviselő úr felszólalására reagáltak volna, föltett néhány súlyos kérdést. Vajon a 8. §-ban levő néhány termékpálya közül melyikre vonatkozik ez a törvény, melyikre tud még vonatkozni ez a törvény? És ha ez a törvény nem vonatkozik rájuk, akkor vajon mi vonatkozik rájuk? Mert a csatlakozás után egyértelmű, hogy mi fog rájuk vonatkozni. Egy picit úgy érzem, hogy hozunk valamit, alkotunk egy törvényt, csak hogy éppen mi lesz a hatása, és mit tud még betölteni, azt nem látjuk.
Önök szokták ezt mondani az előző négy évben, nem szívesen hivatkozok erre, mert akkor sem tartottam egy tartalmas megjegyzésnek, és most sem tartom annak, hogy önök sokkal többet látnak ebben a javaslatban, mint ami benne van. Lehet, hogy önök ismerik a rendeleteket, mi ezt sem ismerjük. Ha önök ismerik a rendeleteket, akkor valószínűleg feltételezhetik, hogy ebben a törvényben, ebben a javaslatban több van. Mi ebben a javaslatban sajnálatos módon nem látunk többet. Önök azt mondják, hogy jó reménységgel kell lenni. Pál apostol óta tudjuk, hogy jó reménységgel legyen az ember, és a keresztény ember jó reménységgel van általában, csak a jó reménység és a reménység, tisztelt képviselőtársaim, nem törvényi kategória, és ettől még ez a kerettörvény nem lesz igazából tartalmas törvény, hiszen a keretnek is nagyon nagy részei hiányoznak.
Hogy néhány dolgot mondjak önöknek a hiányzó dolgokból: elmondta Gráf képviselő úr vagy talán Pásztohy képviselő úr, hogy bizony itt a mezőgazdaságnak más szerepe is van, a vidék, a népességmegtartás a falun, a falu arculatának az alakítása, a táj alakítása, a tájmegtartás, a fenntartható gazdálkodás. Tessék mondani, igen tisztelt képviselőtársaim, ebben a Házban több mint négy éve, több mint nyolc éve folyamatosan mondjuk, hogy fenntarthatóság, fenntartható gazdálkodás, agrár-környezetvédelmi program. Árulják el nekem, igen tisztelt képviselőtársaim, ez a javaslat miért nem érdemelte meg, hogy a preambulumában a fenntarthatóság, vagy az agrár-környezetvédelmi program, vagy ennek valamilyen említése bekerüljön, és a későbbiekben valamilyen módon megemlítésre kerüljön, és valahogy ez is beépüljön ebbe a javaslatba mint cél, vagy adott esetben esetleg mint eszköz?
Igen tisztelt Képviselőtársaim! Ezt is önöktől tanultam az előző időszakban, hogy virtuális törvény. Ez egy virtuális kerettörvény. Persze, ha a kerettörvényt úgy nézzük, mint a pénztárcát pénz nélkül, akkor szeretném elmondani önöknek, hogy lesz egy pénztárcánk, igaz, hogy lyukas lesz a pénztárca, de nem baj, hogy lyukas, mert ha nincs benne pénz, akkor nincs mi kiszóródjon belőle. Ezt azért mondom, mert ha ezt a törvényt elfogadjuk, és az említett termékpályák közül egyre sem alkalmazható az idei évben, a következőre meg, amikor alkalmaznánk, már van EU-s szabályozás, akkor tessék mondani, mit értünk el ezzel a törvénnyel.
(15.50)
Úgy érzem, hogy kapálózunk, kapálózunk, és messze nem arról van szó, amiről Farkas képviselő úr beszélt. Mi nem látjuk a célját, nem látjuk az értelmét; persze mindazt elfogadva, amit önök elmondtak, persze, ezek fontos célok, csak hát nem erről szól ez a javaslat. Nézzünk néhány dolgot!
Nekem úgy tűnik - cáfoljanak meg, ha nem így van, tudják, erről lehet és én szeretek is ilyenről vitatkozni -, hogy ezt a törvényjavaslatot csak úgy odadobták nekünk: tessék, most hozzuk, elégedjen meg vele az agrártársadalom. Honnan lehet ezt észrevenni? Onnan, hogy önök a fogalmak között olyanokról beszélnek, amiről valószínűleg nem is kellene ilyen részletesen beszélni, olyan fogalmakról viszont nem beszélnek, amit egyébként használnak a törvényben. Az 1. §-ban például bedobják az “előállító” szót, amit a “termelő” mellett igazából nem is lehet érteni. Ez később már sehol nem jelenik meg a törvényjavaslatban, és a fogalmak között sem szerepel.
A másik: önök a fogalmak között fontosnak tartják megnevezni, hogy mi a “feldolgozó”. Az persze nagyon fontos, hogy mi a feldolgozó, ki a feldolgozó, de tessék mondani: az nem fontos, hogy ki a termelő? Miért nem definiálják, hogy ki a termelő? De továbbmegyek: önök tényleg komolyan gondolják, hogy kint az a termelő ember, akinek majd úgy kell termelnie és adminisztrálnia, mint az EU-ban, ezt a javaslatot, ezt a törvényt - ha elfogadjuk - egyértelműen érteni fogja? Önök úgy érzik, hogy megmagyarázták az egyes fogalmakat? Körülírták, egyik fogalmat a másikkal, tisztelt képviselőtársaim! Próbát se teszek arra, hogy átírjam - néhányszor ezt már megtettem -, mert nem fogadják el, sértésnek veszik, ha az ember hozzányúl és átírja a fogalmakat. Olvassák el a fogalmakat értelmes, felnőtt emberként, és jöjjenek rá, hogy nem magyarázzák meg azokat, csak körülírják! Az egyetemen erre beszálló kérdésként kapásból egyest adnak, mert nem magyarázza meg a fogalmat, hanem körülírja.
Önök az előző időszakban úgy féltek attól, mint ördög a tömjénfüsttől, ha azt mondtuk, hogy külön jogszabályban vagy miniszteri rendeletben. Tisztelt Képviselőtársaim! Önök rendkívüli előszeretettel használják ezt a fordulatot ebben a javaslatban is, összesen tizennégyszer. Tehát ez a kerettörvény valóban egy nagy kerettörvény, és a lényeg a részletekben rejtőzik, ez így van.
Kormánypárti képviselőtársam azt mondta, hogy a közérthetőség nagyon fontos. Higgyék el, képviselőtársaim, ha valaki azt kívánja, hogy közérthető legyen, akkor nem elég, hogy mi itt a Házban értjük egymást a patkó két oldalán, de az embereknek kint is érteni kell, hogy az egyes fogalmak mit jelentenek, és ugyanaz a fogalom ugyanazt kell jelentse az egyik törvényben is, mint a másikban. Ha nem akarjuk megnevezni az adott fogalmat, akkor mondjuk azt, hogy a földtörvényben vagy iksz törvényben található fogalom automatikusan értendő itt is, és akkor mindenki tudja, hogy miről van szó.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nem tartják-e fontosnak azt, hogy a különböző árakat, azoknak az árképzési mechanizmusát szerencsés volna rögzíteni? Az EU mégiscsak hosszú távra, adott esetben hét évre meghatározza az árképzést. Mi miért nem tartottuk fontosnak meghatározni az árképzést? Miért nem találtunk egy olyan sarokpontot, amire azt mondjuk, hogy innen indulunk ki, és általában ez az árképzés alapja, vagy miért nem határoztunk meg egy konkrét árat? Azért, tisztelt képviselőtársaim, mert ha elfogadjuk ezt a törvényjavaslatot, akkor ennek gyakorlatilag nem lesz ideje a hatását kifejteni, hiszen az idei évre nem tudjuk alkalmazni, a következő évben pedig a csatlakozás esetén mást kell alkalmazni; Kékkői képviselő úr felvetése tehát teljesen jogos volt. Kérdezem, hogy erre vajon miért nem reagáltak, miért nem mondtak valamit.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az előzőekben nagyon sokszor a szemünkre vetették, amikor mi azt mondtuk, hogy mégiscsak fontos egy törvénynek az elfogadása, előttünk van, önöket pedig arra kérjük, hogy módosító indítványokkal javítsák azt. Mint minden törvény - és meghazudtolnám magam, ha most nem ezt mondanám -, ez a javaslat is javítható módosító indítványokkal. Persze, javítható módosító indítványokkal, de még egyszer kérdezem önöktől: 2003-ra mi alapján történik az agrárpiaci szabályozás, és tessék mondani, mi alapján történik 2004-ben, a csatlakozás után? Akkor ennek a javaslatnak - elfogadása esetén - mi a szerepe, hogyan kell ezt értelmezni?
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
