FARKAS IMRE
FARKAS IMRE
FARKAS IMRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A törvény szükségességét, célját és eszközeinek többségét a korábbi vitában sem vitatták, és ezért az előterjesztés, úgy érzem, jónak mondható. Természetesen vannak kritikus pontjai, amelyek még megoldásra várnak. Kétségtelenül ilyen a beszállítói biztonság javítása érdekében megfogalmazott 29. §. Felszólalásomban kizárólag ezzel kívánok foglalkozni, részben azért, mert választókörzetemben sokakat érint ez a probléma, részben azért, mert korábban is számos javaslattal éltem ezen a területen, és mindezek alapján hozzá kívánok járulni egy sokak számára elfogadhatóbb konstrukció kialakításához.
A beszállítói biztonság megteremtésének fontosságát és szükségességét senki sem vonja kétségbe. Helyes az a célkitűzés, amely a mezőgazdaságból élők számára méltányos jövedelem elérését akarja biztosítani. Sokak számára vállalható a 29. § indoklásában megfogalmazott cél is, mely szerint meg kell teremteni a termelők beszállítói és jövedelembiztonságát, a törvényben erősíteni kell alkupozíciójukat más piaci szereplőkkel szemben. Hogyan akarja a törvény ezt megteremteni? Egyrészt előírja, hogy a termelőtől átvett termék árát 30 napon belül ki kell fizetni; másrészt azok számára, akik ennek nem tesznek eleget, büntetésként a jegybanki alapkamat kétszeresének megfizetését határozza meg. A korábbi vitában is azt láttam, hogy ezen folyik lényegében az igazi vita. Egyesek szerint ezen előírások alól sokan ki fognak bújni, mások szerint sérül a szerződés szabadsága.
Elsőként nézzük meg, hogy léteznek-e egyáltalán ennél jobb megoldások! A közelmúltban sajnos ilyeneket nem találtunk. Számtalanszor felmerült már a mezőgazdasági termelők kifizetésének problémája, de a 60-90 napos határidőket nem sikerült lerövidíteni. Sajnos, ennél még riasztóbb példák is előfordultak. Választókörzetemben, a Tiszazugban például 1999-ben csak akkor vették át a szőlőt, ha a termelők elfogadták a két-három részletben történő, 6 hónap múlva esedékes kifizetést. Amikor megkérdeztem az akkori minisztert, hogy meddig halasztható az őstermelőktől megvásárolt termékek árának kifizetése, egy semmitmondó választ kaptam. Nem is történt változás, ma is ez a fizetési gyakorlat a jellemző. Az alacsony jövedelmezőség mellett a termelő hónapokig nem jut a pénzéhez, hitelez, miközben ő is hitel után kuncsorog.
A késői kifizetés másik szomorú következménye a fizetés elmaradása lehet. Amíg a termelő hónapokig a pénzére vár, a felvásárló esetenként fizetésképtelen lesz, csődbe megy vagy kámforrá válik. Ez történt három éve a Solami cég esetében, ahol sertéstenyésztők százai maradtak hoppon, de kisebb, 10-50 becsapott embert hátrahagyó ügyek máig előfordulnak. Ezekben az ügyekben sem sikerült eredményt elérni, mert az FVM nem érezte magát felelősnek, ezért kéréseink ellenére nem kártalanította a károsultakat.
Jobb megoldás hiányában 2000 márciusában országgyűlési határozati javaslatot nyújtottam be, amely kötelezte volna a kormányt a mezőgazdasági termelőket megillető tartozások megtérítését garantáló rendszer létrehozására. Olyan biztonsági alap létrehozását javasoltam, amely nem fizetés esetén 500 ezer forintig teljes körű, azt meghaladóan pedig részleges kártalanítást tett volna lehetővé.
Nem untatom önöket azzal, miként utasították el az előterjesztést, miként sajátította ki az akkori mezőgazdasági bizottság az ötletet, hogyan született ebből a konkrétumot nélkülöző országgyűlési határozat, és miként jelentette ki az előző kormány, hogy ez ügyben nincs szükség semmiféle intézkedésre. Mindezek alapján kijelenthetjük: korábban nem születtek megoldások a beszállítói biztonság növelésére.
(14.20)
Ilyen előzmények után feltétlenül értékelni kell a fizetési határidő lerövidítését, 30 napban való maximálását. Amennyiben ez aggályos, nincs más hátra, tegyük ezt az elképzelést jobbá. Én bízom az előterjesztőkben, remélem, valóban nem sérül a szerződéskötés szabadsága, szakszerűségét itthon és az EU-ban is sikerül majd elfogadtatni. Ha a 30 napos határidővel mégis probléma lenne, illetve betartását tovább akarnánk erősíteni, javasolom az agrártámogatások megvonását, azaz ne kapjon agrártámogatást az a vevő, aki partnereit 30 napon belül nem fizeti ki.
Szeretném, ha a tiszazugi szőlőtermelőknek is javulna a helyzete, ezért javasolom a szabályozás jövedéki termékekre való kiterjesztését. Ez a rendszer sem jelent azonban teljes körű biztonságot a beszállítók számára. Előfordulhat fizetésképtelenség 30 napon belül és azon túl egyaránt. Hiába van előírva a jegybanki alapkamat kétszerese, ha ezt nem lehet behajtani. Megoldásként javasolom az agrárpiaci rendtartás eszközrendszerének kiegészítését a beszállítók kárának enyhítése címszóval. Ez nem eretnek ötlet, hiszen a mezőgazdasági bizottság 2000. évi országgyűlési határozati javaslatában is szerepelt. Továbbá mindezek mellett, a törvény keretein túl javasolom a biztonsági alapra alapozott kártérítési konstrukció kidolgozását.
Bízom benne, hogy a vita és a módosító javaslatok alapján sikerül kialakítani egy olyan megoldást, amellyel valóban megnyugtathatjuk a bennünket felkereső mezőgazdasági termelőket, károsultakat. Jó lenne, ha már a magyarázat helyett konkrét intézkedésekkel is segíteni tudnánk őket.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
