BÁRSONY ANDRÁS

Full text search

BÁRSONY ANDRÁS
BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A rendszerváltás előestéjén, az észak-atlanti közgyűlés akkori tanácskozásán az akkori NATO-tagországok parlamenti képviselői előtt Horn Gyula azt mondotta, hogy van egy víziója Európáról, nevezetesen: egy Magyarországról Európában, egy Magyarországról, amely tíz éven belül a NATO tagja lesz. A magyar külpolitika 1990 után, az első szabadon választott parlamentben fogalmazta meg a magyar külpolitika hármas prioritásrendszerét, amelyben első helyen szerepelt az euro-atlanti integráció és benne a NATO-tagság képe. 1996. január 29-én immáron Horn Gyula miniszterelnök jelentette be hivatalosan Magyarország csatlakozási szándékát a NATO-hoz.
1997. július 8-án, nem egészen hat évvel ezelőtt - a parlament akkori ülését megszakítandó - a kormány képviseletében Eörsi Mátyás külügyminisztériumi államtitkár kért szót, és a következőket mondta, idézem: “Madridban a NATO-csúcson végre felszállt a füst, annyi év munkája után a NATO legmagasabb szinten meghozta döntését, és bejelentették, hogy Magyarországot Csehország és Lengyelország társaságában meghívta a csatlakozási tárgyalásra.”
1997. november 16-án - bár alkotmányos kötelezettség nem volt rá - Magyarországon népszavazást tartottak, amelyen a részt vevő állampolgárok 85,33 százaléka a NATO-hoz való csatlakozás mellett döntött. 1999. január 29-én megérkezett a meghívó Brüsszelből Solana főtitkár aláírásával, és végül még az év őszén Brüsszelben, a NATO központjában felhúzták a Magyar Köztársaság zászlaját.
Ez az eseménysorozat, úgy gondolom, nemcsak a magyar külpolitika, hanem az ország valamennyi polgára számára ékesen bizonyította azt, ha egy ország elkötelezett az értékrendjei mellett, akkor tevékenységét, erőfeszítéseit siker koronázhatja. A Magyar Köztársaság mindenkori kormánya ezalatt a több mint 13 év alatt mindig kifejtette azon álláspontját, hogy a NATO-bővítést, az elkötelezettséget nem tekinti kizárólagos jussának, sőt, teljes politikai súlyával támogatja mindazon országok csatlakozását, amelyek hozzánk hasonló történelmi utat jártak be.
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete 2002. november 21-22-ei prágai csúcstalálkozóján a szervezethez történő csatlakozásról szóló tárgyalások megkezdésére hívta meg a Bolgár Köztársaságot, az Észt Köztársaságot, a Lett Köztársaságot, a Litván Köztársaságot, Romániát, a Szlovák Köztársaságot és a Szlovén Köztársaságot.
(19.00)
Egyben reményét fejezte ki, hogy e hét ország a csatlakozási tárgyalások sikeres lefolytatásával, majd a csatlakozás jegyzőkönyveinek az Észak-atlanti Tanács általi aláírását és azok megerősítését követően a szövetség teljes jogú tagjaivá válhat a NATO 2004. évi tavaszi csúcstalálkozóján. A Magyar Országgyűlésben képviselt politikai pártok között hazánk csatlakozását követően is mindvégig konszenzust élvezett az az álláspont, mely szerint a NATO bővítési folyamatának továbbvitele stabilizáló hatást gyakorol nemcsak a meghívott országok, hanem környezetük, s benne a Magyar Köztársaság, valamint az euro-atlanti térség egészének biztonságára.
A NATO a tagállamok vezetőinek prágai csúcstalálkozóján hét államot hívott meg egyszerre, annyit, mint a fél évszázados fennállás idején összesen. Ez a robosztus bővítési értékelés döntő fontosságú lépést, mérföldkövet jelent az európai kontinens megosztottsága felszámolásának véglegessé tétele irányában. A lépés fontosságát részben az adja meg, hogy Európa újraegyesítése a demokratikus elvek alapján az érintett államok szabad akaratából történik, részben pedig az, hogy a bővítés nem gyakorol kedvezőtlen hatást a NATO és fontos együttműködő partnerei közötti viszonyra sem. Egyetértés volt köztünk mindvégig abban is, hogy a szövetség bővítése, a tagságra érettnek és felkészültnek tekintett országok csatlakozása elősegíti a NATO relevanciájának megőrzését, cselekvőképességének további fenntartását és javítását, a transzatlanti kapcsolatrendszer továbbfejlesztését és erősítését.
A meghívott hét ország csatlakozásával minden eddiginél kedvezőbb perspektívák nyílnak meg ezen országokkal fenntartott kétoldalú kapcsolataink dinamikus továbbfejlesztésére. E kapcsolataink - értékelésünk szerint - minőségileg magasabb szintre kerülnek azzal, hogy immár nemcsak partnereink, hanem szövetségeseink is lesznek, és minden eddiginél erőteljesebb szálak kötnek majd össze bennünket. Külön öröm számunkra, hogy a hét új tagállam között három szomszédos ország is helyet kapott. A fenti meggyőződésből kiindulva csatlakozásunkat követően a mindenkori magyar kormány mindvégig az egyik legkövetkezetesebb támogatója volt és lesz, s nemcsak szavakban, hanem tettekben, s nemcsak politikai, hanem gyakorlati szinten is a NATO-tagságra törekvő országok erőfeszítéseinek. E hozzáállásunk valamennyi tagságra törekvő ország részéről elismerésre talált.
Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A magyar politika meghatározó erői ezen konszenzust élvező álláspontjának következetes továbbvitelét jelenti, ha az Országgyűlés ma megerősíti e hét ország csatlakozási jegyzőkönyveit. Ezzel az aktussal magyar részről egyfelől hozzájárulunk a NATO Prágában elindított bővítési körének terv szerinti megvalósításához, másfelől pedig azzal, hogy ötödik NATO-tagállamként erősítjük meg a csatlakozási jegyzőkönyveket, ismételten kifejezésre juttatjuk a magyar törvényhozás elkötelezettségét az euro-atlanti térség biztonságának megerősítése, valamint az integráció elősegítése iránt. Örömünkre szolgál, hogy a Magyar Köztársaság kormánya nevében üdvözölhetem a Bolgár Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, Románia, a Szlovák Köztársaság és a Szlovén Köztársaság törvényhozásainak küldöttségeit és diplomatáit ezen a valamennyiünk számára kiemelkedő – megkockáztatom: történelmi jelentőségű - eseményen, amely minden reményünk szerint egyben örömteli esemény is lesz valamennyiünk számára. (Taps.)
Mindezek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a Bolgár Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, Románia, a Szlovák Köztársaság és a Szlovén Köztársaság NATO-csatlakozási jegyzőkönyvének megerősítéséről szóló H/4061. számú határozati javaslatot fogadja el.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

 

 

Arcanum Zeitungen
Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

Über uns Kontakt Press room

Languages







Arcanum Zeitungen

Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir