DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI
DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI
DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! Ott szeretném folytatni, ahol Kósáné Kovács Magda abbahagyta: az egészségügy legfontosabb szereplőjének, a betegnek a védelmével kapcsolatban szólnék.
A magyar jogrendszer törvényi rangra emelte a beteg védelmét. Az 1997-ben született egészségügyről szóló törvény kimondja, hogy az államnak biztosítania kell a betegek általános emberi és állampolgári jogain túl az egészségügyi ellátás során jelentkező speciális jogainak érvényre juttatását. Szinte mindannyian voltunk már betegek, és éreztük, hogy nincs kiszolgáltatottabb helyzet, mint a betegé. Olyan különleges fizikai és lelkiállapot ez, amely a legmagasabb rendű védelmet igényli.
Hogyan képes jogrendünk eleget tenni ennek a feladatnak? A törvény elsősorban az egészségügyi szolgáltató számára ír elő kötelezettséget, és nem választja szét aszerint, hogy a beteg közszolgáltatóhoz vagy magánszolgáltatóhoz fordult-e. Egyformán követeli minden szektortól, mint ahogyan a szakmai szabályok betartását is.
Az egészségügyi szolgáltató köteles arra, hogy a beteget - persze egészségi állapotától függően - már a felvételkor, illetve a beavatkozás, ellátás megkezdése előtt részletesen tájékoztassa a betegjogokról, azok érvényesítésének lehetőségéről, vagy akár az intézmény házirendjéről. Természetesen a beteg rendelkezhet úgy is, hogy ezt nem kívánja személyesen meghallgatni.
Ez a törvény úgynevezett panaszjogot biztosít a beteg számára, aki élhet ezzel, ha úgy érzi, hogy az ellátásával kapcsolatban jogai valamilyen sérelmet szenvedtek, és azt is részletesen szabályozza, hogy az egészségügyi szolgáltató vagy a fenntartó nem tekinthet el az eljárás lefolytatásától, köteles a panaszt kivizsgálni. A vizsgálatról és annak eredményéről a beteget tíz munkanapon belül tájékoztatnia kell. Mindez nem akadálya annak, hogy a beteg, ha úgy látja, a panasz kivizsgálása érdekében más szervhez is fordulhat, és erre a körülményre a szolgáltató maga kell hogy felhívja a beteg figyelmét. A panasz kivizsgálásának részletes szabályait az egészségügyi szolgáltatónak a belső szabályaiban kell rögzítenie. Fontos szabály, hogy a panaszokat, illetve az azok alapján megtett intézkedéseket nyilván kell tartani, és azt a vizsgálat során keletkezett anyagokkal együtt öt éven át megőrizni.
Jó esetben a beteg képes arra, hogy a jogait érvényre juttassa és eljárjon saját érdekében, de sajnos nem ez a jellemző. Ki segít akkor neki? Különösen akkor, ha nincs hozzátartozója, vagy ő kora és egészségi állapota miatt nem képes erre?
Az egészségügyről szóló törvény létrehozta a betegjogi képviselő intézményét. A betegjogi képviselő nemcsak azért jött létre, hogy legyen valaki, aki a beteg helyett eljár; sajátos feladatai és lehetőségei is vannak, tekintettel ennek az egészségügyi jogviszonynak a sajátos helyzetére, bár elsőrendű jogosítványa, hogy ismertesse és védje a beteg jogait, és segítse azokat érvényre jutni. Ennek keretében legfontosabb jogosítványa, hogy a beteg meghatalmazása alapján és e meghatalmazás keretei között panaszt tegyen az egészségügyi szolgáltatónál, a fenntartónál. Ugyancsak a beteg meghatalmazása alapján egyes hatósági eljárásokat is megindíthat, és ennek során intézkedhet a beteg megfelelő képviseletéről.
A betegjogi képviselő nemcsak a beteggel áll szoros kapcsolatban, fontos teendője, hogy rendszeresen tájékoztassa az egészségügyi dolgozókat is a betegjogra vonatkozó szabályokról. A betegjogi képviselő ezen túlmenően az egészségügyi szolgáltató működésében általánosan megnyilvánuló jogsértő gyakorlat esetén jogosult arra, hogy felhívja ezekre a hiányosságokra az intézmény vezetőinek figyelmét, amely felhívásra az intézménynek kötelessége válaszolni, reflektálni. Ennek elmaradása esetén a képviselőnek joga van intézkedés végett a megfelelő hatósághoz fordulni.
Meg szeretném jegyezni, hogy a betegjogi képviselő tevékenységi körébe tartozik az is, hogy kiemelten kezelje az életkoruk, testi vagy szellemi fogyatékosságuk avagy szociális helyzetük miatt jogaik érvényesítésében akadályozott személyek védelmét.
A törvény a betegek és az egészségügyi szolgáltatók között felmerült jogviták peren kívüli rendezésére is létrehozott egy sajátos jogintézményt, az úgynevezett közvetítői tanácsot, hogy ha lehet, akkor ne a bíróság előtt folyjanak ezek az ügyek, hanem már előtte lehessen egyezségre jutni, hiszen nem mindenki szeret bíróságra járni.
Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak alapján jól érzékelhető, hogy jogrendszerünk a beteg jogainak védelmét kiemelt fontosságúnak tartja, részletesen szabályozza, és mind a közszolgáltatót, mind a magánszolgáltatót kötelezi és elvárja tőlük ennek érvényesítését.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
