DR. SZABÓ ZOLTÁN
DR. SZABÓ ZOLTÁN
DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Engedtessék meg nekem, hogy ne az egyes módosító indítványokhoz, hanem az egyes módosító indítványok kapcsán az imént elhangzott érvekhez szóljak hozzá néhány percben.
Az egyik nagy problémakör, amit itt több módosító indítvány is érint, a szakaszolás kérdése, amelyben - még egyszer mondom - tulajdonképpen legalábbis az én egyetértésemet bírná az ellenzék, ha csak ennek az első, második, harmadik, negyedik és így tovább szakaszolásnak az elnevezésével volna probléma. Nyilván át lehet hidalni azt a problémát, hogy hogyan lehet hivatkozni ezekre a szakaszokra, hogyha nem nevezzük el őket, tudom is én, alapozó, bevezető, kezdő és így tovább szakaszoknak.
De szemlátomást és világos módon nem ezzel van a probléma. Önöknek azzal van a problémájuk, amit mi alapvetően jónak és a törvényjavaslat egyik lényegének tartunk, hogy tudniillik azt az egész alapozó időszakot, amit a mai szóval használva az alsó tagozat, tehát az elsőtől a negyedikig terjedő évfolyam jelent, ezt, legalábbis részlegesen, nyújtsuk meg a hatodik évfolyamig bezárólag.
Tisztelt képviselőtársaim azt mondták, de hiszen ha ez a négy év nem tanítja meg az alapvető készségekre, képességekre, tudom is én, ha az rossz, akkor miért kéne megnyújtani. Nem arról van szó, hogy rossz, képviselőtársaim, hanem arról, hogy nem elegendő. Abból, hogy valaki nem tud megtanulni egy év alatt ógörögül, még nem következik, hogy öt év alatt sem tud megtanulni ógörögül. Ha kiderült - legalábbis számunkra úgy tűnik, kiderült -, hogy ez a négy év nem igazán alkalmas, nem igazán elegendő ezeknek az alapvető kompetenciáknak az elsajátítására, tízéves korban túl korán kezdünk erre építeni valamit, amit ez az alapozás igazából nem bír el, akkor mi azt javasoljuk, hogy strukturáljuk át a tananyagot, strukturáljuk át az iskolának azt a követelményrendszerét, amely eddig az alsó tagozat, felső tagozat elválásában, merev elválasztásában, nem szakrendszerű, szakrendszerű oktatásban öltött testet. Azt javasoljuk, legyen egy kétéves átmeneti időszak az ötödik, hatodik osztályban, ahol egyfelől a nem szakrendszerű oktatásban továbbra is ezeknek az alapvető készségeknek, képességeknek az elsajátítása történik, másrészt megkezdődik a szakrendszerű oktatás. És itt veszek egy mély levegőt; tudniillik ez függ össze azzal, amit önök a lineáris vagy koncentrikus tananyag-elrendezéssel kapcsolatban mondanak, és ami igazából, ha nem is kizárólag, de főként a történelemben probléma.
Beszéljünk őszintén! Miért kell a történelmet kétszer megtanulnia annak, aki le akar érettségizni, ötödiktől nyolcadikig, majd elsőtől negyedikig? Azért kell megtanulnia, tisztelt képviselőtársaim, mert tízéves korban nem igazán alkalmas azoknak a történelmi ismereteknek, összefüggéseknek és folyamatoknak az elsajátítására, amelyeket joggal követelünk meg egy érettségizett embertől. Ezért tehát tízéves korban megtanítjuk nekik Mucius Scaevolát és Horatius Coclest, és tizennégy éves korban megtanítjuk nekik a Gracchus-testvérek reformjait.
Mi úgy véljük, ha nem kezdünk bele a történelem tanításába, valójában nem a történelem, hanem a történetek tanításába az ötödikben, hanem ezt egy kicsit eltoljuk, tehát átstrukturáljuk a tananyagot… Még egyszer mondom, nem kevesebbet tanítunk meg, nem fecsérlünk el több időt, nem arról van szó, hogy ha eddig az első osztályban kellett az a betűt megtanítani és a negyedikben a z-t, akkor most ezentúl elsőben az a betűt kell és csak a hatodikban kell a z betűt. Nem erről szól a tananyag átstrukturálása és az alapozó szakasz megnyújtása, hanem arról, hogy olyan tananyagokat vigyünk be az ötödik, hatodik osztályos követelmények közé, az ötödik, hatodik osztályos tananyagba, ahol ezeknek az alapképességeknek és készségeknek az elsajátítása folytatódhat, és ahol nem ezekre mint megszilárdult alapokra próbál az oktatás ráépíteni.
A másik ilyen kérdés ugyanezzel kapcsolatban a kistelepülések iskolája és azok felső két osztályának az ellehetetlenülése volt.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ha igaz lenne - nem igaz egyébként -, hogy a kistelepülések önkormányzatai szorító pénzügyi helyzetüket úgy próbálják megoldani, ha az első hat évfolyam alapozó, akkor majd a szakrendszerű oktatás hetedik, nyolcadik osztályát megszüntetik - ezzel egyébként valóban lehetne pénzt spórolni, ebben önöknek igazuk van, hiszen a szakrendszerű oktatás lényegesen több pedagógust igényel -, ha igaz lenne, hogy a kistelepülések ezt így próbálják megcsinálni, akkor az alapozó szakasznak ez a megnyújtása kifejezetten védené az iskolákat, hiszen jelenleg, amikor a szakrendszerű oktatás már az ötödikben megkezdődik, az önkormányzatok ezen logika alapján arra volnának ösztönözve, hogy ötödiktől kezdve építsék le az általános iskolát. Tehát ha önöknek igazuk lenne, és az alapozó szakasz megnyújtása azzal fenyegetne, hogy a kistelepülések tömegében tűnik el a hetedik, nyolcadik évfolyam, akkor az alapozó szakasz meg nem nyújtása azzal fenyeget, hogy kistelepülések tömegében fog eltűnni az ötödiktől nyolcadikig terjedő teljes felső tagozat.
A harmadik, többektől elhangzott érv az, hogy ezáltal az oktatási reform vagy oktatási változtatás által pedagógusok tömegei fogják elveszíteni a munkájukat. Ez először is - nyugodtan utána lehet számolni - nem igaz. De ha igaz lenne, tisztelt képviselőtársaim, akkor is azt kell mondanom, hogy ez itt a Magyar Köztársaság Országgyűlése és nem a Pedagógusok Szakszervezete. Nagyon helyes, ha védeni kívánjuk a pedagógusok munkáját, de a pedagógusok munkájának védelme nem lehet előbbre való szempont, mint az általunk egyébként helyesnek tartott közoktatási változtatás. Ha egy általunk helyesnek tartott közoktatási változtatás azzal jár, hogy pedagógusok elveszítik a munkájukat, akkor gondoskodni kell a munkájukat vesztett pedagógusokról, de nem mondhatjuk azt, hogy egy egyébként helyes és célszerű változtatást azért nem hajtunk végre, mert ettől pedagógusok fogják a munkájukat elveszíteni.
A negyedik kérdést már egy kevéssé ugyancsak megbeszéltük, ez a kerettantervek kérdése: kötelező, nem kötelező. Az, amit önök mondanak, hogy tudniillik az adott évfolyamon, az adott életkorban minimálisan kötelezően elsajátítandó tudást rögzíteni kell, ebben mi teljes mértékben egyetértünk, ezt hívják nemzeti alaptantervnek. Lehet, hogy a nemzeti alaptanterv annak idején, 1996-ban vagy 1995-ben - nem emlékszem - elfogadott formája elavult, hiszen azért mondta ki akkoriban a közoktatási törvény, hogy azt hiszem, háromévenként felül kell vizsgálni. Megtörtént ez a felülvizsgálat 1999-ben, megtörtént 2002-ben.
Vizsgáljuk felül, de nem gondolom, hogy azért, mert nem vizsgáltuk felül - ha nem vizsgáltuk felül -, akkor a kerettantervekkel kellene kipótolni ennek a hatását.
A kerettantervek ügyében, pontosabban a nemzeti alaptantervvel kapcsolatban hangzott el az is, hogy legalább akkor a nemzeti alaptantervbe vegyük bele azt, hogy az adott életkorban az egyes iskolatípusokban milyen tudást kell minimális szinten elsajátítani.
Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzeti alaptantervnek pontosan az a lényege, hogy független az iskolatípusoktól, nem kíván arról intézkedni, hogy az adott követelményt négy-, hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumban, általános iskolában, szakközépiskolában és így tovább, milyen típusú intézményben követeli meg. Azt mondja, hogy az adott életkori szakaszokban az egész magyar közoktatási rendszerben minimálisan ilyen ismeret-, tudásszint elsajátítását követeli meg.
Végezetül, több módosító indítvány irányul arra, hogy azt a változtatást, amelyet először mi 1996-ban beletettünk, azután önök 1999-ben kivettek, mi tavaly újra beletettük, most újra vegyük ki belőle. Ez az Országos Köznevelési Tanács vétójoga vagy egyetértési joga. Önök ismét szeretnék ezt véleményezési jogra degradálni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben alapvető különbség van közöttünk. (Az elnök a csengő megkocogtatásával a hozzászólási időkeret leteltét jelzi.) Önök ezt megpróbálták, szerintünk ez helytelen volt. A pedagógiai szakma, amelyet az Országos Köznevelési Tanács hivatott képviselni, hivatottabb megmondani azt, hogy mi történjék, mint egy államigazgatási szerv, az Oktatási Minisztérium.
Köszönöm szépen.
(21.40)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
