PÁNCZÉL KÁROLY
PÁNCZÉL KÁROLY
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az első szakaszban három témakörhöz szeretnék hozzászólni, illetve a beadott módosító javaslataink mellett érvelni. Az első téma az alapfokú oktatás szakaszolása, a második a tanítók megjelenése kötelezően 25-40 százalékban az általános iskola ötödik-hatodik évfolyamában, tehát a nem szakrendszerű oktatás, illetve a harmadik témakör a kerettanterv kötelező voltának az eltörlése.
Az ajánlás 13. pontjában benyújtott módosító javaslatom tulajdonképpen eltörölné a kormány által benyújtott paragrafust, a közoktatási törvény 8. § (3) bekezdését. Ez vonatkozik a szakaszolásra is és az ötödik-hatodik évfolyamban a nem szakrendszerű oktatásra is. A bizottsági ülésen is elhangzott részünkről - de tulajdonképpen kormánypárti részről is -, hogy ez a szakaszolás és a szakaszok elnevezése vitatható. Részünkről az is elhangzott, hogy szakmailag is súlyosan vitatható ez a felosztás. Az, hogy az első és második évfolyam bevezető vagy a harmadik-negyedik évfolyam kezdő szakasz, akár el is fogadható, az azonban abszurdum, hogy a tíz-tizenegy-tizenkét éves gyermekekre vonatkozó ötödik-hatodik évfolyam alapozó szakasz lenne. Ez enyhén szólva is vitatható, hiszen egyáltalán nem ott kezdődik az alapkészségek alapozása és az ismeretátadás. Ezzel a törléssel, ezzel a módosító javaslattal az eredeti törvényszöveg maradna érvényben.
(20.50)
Érvelésként a minisztériumtól szakmailag elfogadható indokokat nem kaptunk arra nézve sem, hogy az alapozó szakaszt miért kellene így megnyújtani.
Tulajdonképpen szerintünk ez egy burkolt iskolaszerkezet-váltást is jelent, mind a szakaszolás is, mind pedig az is, hogy tanítók jelennek meg az 5., 6. évfolyamon, illetve a pedagógusfoglalkoztatást is jelentősen megváltoztatja. Mindezek következménye szerintünk az iskolahálózat szűkítése, illetve megjelenik burkoltan ebben az is, hogy a kistelepülések felzárkóztatása már egyáltalán nem fontos, semmiféle törekvés nincs ebbe az irányba, inkább a kistelepülések visszafejlesztésére. Ha ehhez még hozzáveszem az elmúlt napok híreit, azt, hogy a postai hálózat is megszűnik a kistelepüléseken, azt, hogy vasúti szárnyvonalak szűnnek meg, így a kistelepülések elérhetetlenné válnak, emellett majd a hatosztályos elemi iskola válik majd általánossá, akkor - azt gondolom - beigazolódnak a miniszterelnök egy évvel ezelőtt elhangzott szavai az életképtelen településekről, és megkezdődhet a falurombolás.
A 14. pontban a képviselőtársaimmal ugyanebben a témakörben azt a módosító javaslatot nyújtottuk be, amely a szakaszolást ugyan változatlanul hagyná, ugyanakkor eltörölnénk a kötelező tanórai foglalkozás időkeretében 25-40 százalékban a nem szakrendszerű oktatást. A pedagógus-szakszervezetek is jelezték, hogy miután a törvényjavaslat elfogadása esetén minden negyedik, ma felső tagozatban, ötödik, hatodik osztályban tanító szaktanár feleslegessé válna, így jelentős, több ezres pedagóguselbocsátással is lehet számolni. Tiltakoznak a nyolcosztályos gimnáziumok is, akiknek most tanítók után kell nézniük, hogy ezeken az évfolyamokon a törvénynek meg tudjanak felelni. Ezt a szándékot, hogy miért van szükség erre, semmilyen mérés és kutatás nem támasztja alá. A miniszter és önök a PISA-felmérésre hivatkoznak, ugyanakkor nehezen értelmezhető, hogy ha valóban olyan rossz eredmények születtek, ha valóban a szövegértő olvasás olyan gyenge eredményeket mutat, bár egy teljesen más korosztályban, a 15 éveseknél, és ha rosszul dolgoznak az alsó tagozaton, akkor vajon miért kellene azt az alapozó szakaszt még megnyújtani. Miért kellene a rosszat megnyújtani? - teszem fel a kérdést önöknek, tisztelt kormánypárti képviselők. Inkább a tankönyveket, a taneszközöket, a hatásfokot, a módszert kellene megvizsgálni, ha valóban hiba van ezen a területen, ott kellene javítani, nem pedig hosszabb időszakra kitolni a képzést.
A 17. pontot is sok vita érte. Itt a törvényjavaslat arról szól, hogy az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszán belül az egyes iskolai évfolyamok tananyagai és követelményei folyamatosan egymásra épülnek. Ezzel a szöveggel nincs is semmi baj. A probléma a mögötte lévő szándékkal van. A probléma a törvény indoklásában rejlik, ahol leírták azt, hogy mostantól kezdve nem kell mindent kétszer megtanulni. Ez bizonyos tantárgyakra igaz lehet, bizonyos tantárgyaknál pedig - úgy gondoljuk - nem alkalmazható. Persze, logikus a lépés, mert ha elfogadásra kerül az alapozó szakasz megnyújtása, időzavarba kerül a magyar közoktatás, tehát valóban nem lehet bizonyos tantárgyaknál bizonyos témakörökre, bizonyos időszakokra még egyszer visszatérni.
A bizottsági vitában is többször elmondtuk, hogy ma is vannak olyan tantárgyak, amelyek lineáris szerkezetűek, ilyen például az idegen nyelv oktatása vagy a matematika, ahol nem kell mindig visszatérni az alapokhoz. Viszont vannak olyan tantárgyak, mint például az irodalom vagy a történelem, ahol életkornak megfelelően bizony egyes történelmi időszakokat vagy irodalmi korszakokat az életkornak megfelelően újra elő kell venni. Ha a linearitás ilyen módon értelmezhető a törvénymódosítás eme paragrafusa mögött, akkor mi ezt nem tudjuk elfogadni.
Az ajánlás 20. pontjában javasoltuk kivenni a kerettantervi ajánlás címszó alól azt, hogy a kerettanterv foglalkozzon az iskolai egészségfejlesztéssel, fogyasztóvédelemmel, környezetvédelemmel. Fontos feladatok ezek, de miért pont csak ezek? Lehetne a sort szinte a végtelenségig bővíteni, vagy akár ezeket ki is lehetne hagyni. Ez így, ebben az állapotban nem más, mint a törvény szétírása.
Az ajánlás 21. pontjában szintén törlést javasoltunk, mégpedig annak elhagyását, hogy a nemzeti alaptanterv végrehajtását az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek segítik. Két dolog indokolja: egyrészt 2003-tól nem lesz olyan NAT, amely szabályozó erővel bír; többszörösen elfogadhatatlan ez a módosítás, ennek az életbe léptetése, mert bár tulajdonképpen önök sokat bírálták a kerettantervet azzal, hogy központi tanterv és utasítás fog életbe lépni, de vajon ez micsoda, hogy az oktatási miniszter által kiadott kerettanterveket lehet igénybe venni, ha az intézmények nem hajlandók hét éven belül most már harmadszor is új helyi pedagógiai programot és helyi tantervet elkészíteni.
Az ajánlás 24. és 25. pontjában leadott módosító javaslataink is egyrészt a kerettanterv megtartását ajánlják. Az önök által benyújtott rész helyébe javasoljuk azt, hogy mit tartalmaz a nemzeti alaptanterv, és mit kell hogy tartalmazzon a kerettanterv. A kerettantervnek önök most ezzel a törvényjavaslattal azt az esélyt sem adták meg, hogy végigérjen a rendszeren, és hogy megnézhessük az eredményét. Úgy gondoljuk, hogy a kerettanterv kötelezőségének fenntartása indokolt, mert - még egyszer szeretném elmondani - a NAT jelenlegi formájában nem alkalmas a kerettanterv kiváltására, különösen azért, mert az egyes iskolatípusokra nem ad külön szabályozást.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
