RÉVÉSZ MÁRIUSZ
RÉVÉSZ MÁRIUSZ
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A 13., 14., 17., 22. és 28. sorszámon jelzett módosító javaslatokhoz szeretnék hozzászólni.
A bizottsági ülésen, és itt, a parlamentben is több képviselőtársammal együtt kétperces hozzászólásokban is és normál hozzászólásokban is elfogadhatatlannak, illetve értelmetlennek tartottuk azt a szakaszolást, amit a törvény bevezet; bevezető, majd utána kezdő, alapozó. Azt kell mondjam, hogy sem a bizottsági ülésen, sem a mai vitán, senki értelmes érvet felhozni amellett, hogy miért kell ezeket a szakaszokat így nevezni, nem tudott. Sőt azt kell mondjam, kormánypárti képviselőtársaim is elismerték, hogy ennek a szakaszolásnak így igazából értelme nincsen, ez valamiféle elnevezés, ami mögött nem kell értelmet keresni, legfeljebb annyit, hogy a törvényben majd később egyszerűbb lesz erre hivatkozni.
De hogy ez mennyi bonyodalommal jár, hadd idézzem Szabó Zoltánt, aki azt mondta, hogy az első négy évfolyamú alapozó szakasz. Sőt az előbb Tatai-Tóth András is ezt mondta, hogy az alapozó szakasz megnyújtása. De tisztelt képviselőtársaim, a törvénytervezet szövegével nincsenek összhangban, hiszen az alapozás a törvény szerint csak az ötödik-hatodik osztályban valósul meg, az első két évfolyamon nem alapozásról beszélünk, csakúgy, mint a harmadik-negyedik évfolyamon. Ezért mondtuk, és ezért tettük azt a javaslatot, hogy ami itt le van írva, az értelmetlen, és hadd hívjam fel a figyelmet, hogy egyébként önök a törvény vitájában sem ennek a terminus technicusnak megfelelően jártak el. Nyilván nem véletlenül, ennek ugyanis az égvilágon semmi értelme nincs.
A 14-es sorszámú módosító javaslat: azt mondja itt a törvény, hogy az ötödik-hatodik osztályban az órák 25-40 százalékát nem szakrendszerű oktatásban kell majd biztosítani a gyermek számára. Itt aztán nagyon sok minden előkerült. Például előkerült az az érv, hogy ez azért jó, mert így majd a tanító követni fogja a gyermekeket. Aztán egyébként máskor meg azt mondták, hogy az égvilágon semmi változást nem fog okozni, mert csak egy 120 órás tanfolyamot kell elvégeznie a tanárnak, és akkor majd ugyanúgy taníthat ebben a 25-40 százalékban is.
Azért hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy ez a két érv eleve kioltja egymást, mert ha a tanár egy viszonylag rövid tanfolyamon akár megszerezheti a szükséges képzettséget ahhoz, hogy bár elvégzett egy főiskolát vagy egy egyetemet, de ha egy 120 órás tanfolyamot elvégez, akkor mégiscsak alkalmassá válik a 10-11 éves korosztály tanítására, ha ez így van, és elvégzi a tanfolyamot, akkor hadd hívjam fel a tisztelt képviselőtársam figyelmét, hogy ebben az esetben a tanító bizony nem követi a gyermeket a felső tagozatba.
(Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Sőt azt kell mondjam, hogy meglehetősen sok aggályt vet fel ez a dolog, mert ugyan hallottuk azt az érvelést, hogy a gyerekek 30 százaléka bizonyos alapkészségeket nem sajátít el alsó tagozatban, tehát ezért szükséges az alapozó szakasz - nevezzük már a törvény ellenére is így - megnyújtása. Csak hadd hívjam fel arra is a figyelmet, hogy a 70 százalék viszont elfogadja.
Tegyük fel, tisztelt képviselőtársaim, azt a kérdést, mondjuk, hogy ha azt fogalmaznánk meg, hogy az ötödik-hatodik évfolyamon ne 25-40 százalék legyen a nem szakrendszerű oktatásban az órák aránya, hanem mondjuk, 0-40 százalékig legyen lehetősége az intézménynek esetleg ennél alacsonyabb szinten is megállapítani a nem szakrendszerű oktatás arányát, akkor ezt önök elfogadhatónak tartják-e, hiszen a 70 százalék mégiscsak 70 százalék, és úgy tűnik, hogy 70 százaléknak az alapozó szakasz, még ha ezt nem is így hívják, mindenképpen elégséges.
Azt a kérdést is tegyük fel, erről is vitatkoztunk, hogy vezet-e az intézményrendszer, az iskolaszerkezet átalakításához ez a konkrét pont, avagy sem. Ez a konkrét pont, én egyetértek abban a kormánypárti képviselőtársaimmal, hogyha csak ez az egy dolog történne, akkor talán nem biztos, hogy az iskolaszerkezet átalakulna Magyarországon.
(22.00)
De azt kell mondjam, képviselőtársaim, hogy nemcsak ez az egy dolog történt az elmúlt időszakban. Gondoljunk vissza a költségvetési törvényre. A köztudottan legnehezebb helyzetben lévő kistelepüléseknek az előző kormány kiegészítő normatív támogatást állapított meg, pontosan azért, hogy segítse őket, hogy megfelelő színvonalú legyen a képzés a kistelepüléseken. Önök ezt a normatívát az idei évben befagyasztották.
Köztudott, hogy most éppen az alacsony jövedelemtermelő képességgel rendelkező kistelepülések vannak a legnehezebb helyzetben, ahol csekély a helyi adó bevétele. Ők már maguktól csak a költségvetés hatására megindultak abba az irányba, hogy végiggondolják költségvetési kényszerekből adódóan, hogy megszabaduljanak az iskola felső tagozatától. Ebben az esetben ez a törvénymódosítás előidézhet olyan folyamatokat, amelyek erre rá fognak erősíteni. Abban az esetben, mondjuk, ha a tanítók elmennek, és nem tudják esetleg kiadni a felső tagozaton tanító tanároknak az óraszámát, akkor csak még inkább el fognak gondolkodni ezen a kérdéskörön. Úgyhogy van, igenis van ilyen veszély a törvényből, illetve a költségvetési törvényből adódóan.
17. pont: javasoljuk elhagyni azt, hogy az évfolyamok tananyagai folyamatosan egymásra épülnek. Nagyon sok minden elhangzott ezzel kapcsolatban, egyetlen rövid érvet szeretnék elmondani, amit már a bizottsági ülésen is elmondtam. Önök javasolták, hogy a középiskolákban legyen egy úgynevezett nulladik évfolyam, amikor elsősorban nyelvet és informatikát tanítanak majd ezekben a nulladik évfolyamos osztályokban, 9. osztályban. Csak arra hadd hívjam fel a figyelmet, hogy a fennmaradó időkeretben, amikor nem informatikát és nyelvet tanítanak, akkor azt mondja a törvénytervezet, hogy szinten tartó oktatás kell hogy folyjon.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ha az évfolyamok tananyagai folyamatosan egymásra kell hogy épüljenek, akkor árulják már el nekem, hogyan lehet szinten tartó oktatást folytatni. Tehát szinten tartó oktatást folyamatosan, új, egymásra épülő tananyagokkal nem lehet folytatni, tehát a szinten tartás meg a törvénynek ezen része mindenképpen éles ellentmondásban áll egymással. Ezért javasoljuk ennek a pontnak az elhagyását, hogy már a saját törvényükkel ne keveredjenek ellentmondásba.
A 22. pontban javasoljuk, hogy kerüljön be a törvény paragrafusába, hogy az egyes iskolatípusok kötelező és közös követelményeit is kelljen tartalmaznia ennek a résznek, mert ez fogja biztosítani az átjárhatóságot. Nem is értem, hogy ezzel a mondatrésszel, hogy az egyes iskolatípusok kötelező és közös követelményeit tartalmazza, a kormánypárti képviselőknek egyébként milyen problémája van, szerintem ez az égvilágon semmilyen gondot nem jelenthet.
A 28. pontban pedig teljesen önkényesen fel van sorolva néhány dolog. Azt mondja, hogy időkeretet kell biztosítani az iskolai egészségfejlesztéssel, fogyasztóvédelemmel, környezetvédelemmel összefüggő feladatok ellátására. Ez nagyszerű dolog, tisztelt képviselőtársaim, csak hadd mondjam, hogy legalább húsz dolgot fel lehetne még sorolni, amire szintén helyes időkeretet biztosítani, mondjuk, balesetvédelem, tűzvédelem, és még sokféle dolgot itt némi gondolkodás után közösen össze tudnánk szedni. Semmi értelme nincs, tisztelt képviselőtársaim, ilyen önkényes felsorolást a közoktatási törvényben meghatározni.
Abban az esetben, ha meg akarjuk határozni, hogy az időkeretnek mi mindenre kell időt biztosítani, akkor vagy teszünk egy igen hosszú felsorolást, amit egyébként hiánytalanul biztosan nem tudunk megtenni, de önkényesen három ilyen részt kiragadni az égvilágon semmi értelme nincs, és - hogy mondjam - nem is teszi használhatóvá a törvényt, ezért javasoltuk, hogy ezt a részt mindenképpen hagyjuk el, mert a törvény így használhatóbbá válik.
Köszönöm szépen.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
