KRÁNITZ LÁSZLÓ
KRÁNITZ LÁSZLÓ
KRÁNITZ LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy egy idézettel kezdjem felszólalásomat.
“A demokratikus jogállam működésének feltétele, hogy mind az állami közigazgatási, mind az önkormányzati közigazgatási rendszerben világosan elhatárolhatók legyenek a politikai és közigazgatási funkciók. Ezt szolgálja a közigazgatási tevékenység elhatárolása a politikától, a korszerű szakmai ismeretekkel rendelkező, kizárólag a köz érdekében munkálkodó, a társadalom által megbecsült köztisztviselői kar kialakítása, amely lehetővé teszi a közügyek demokratikus intézését. A javaslat olyan személyi állomány megteremtését célozza, amely megfelelő távolságot tart a politikától, és szakértelmét a jogszabályok feltétlen tiszteletben tartásával a közélet szolgálatába állítja. A javaslat középpontjában az érdemeken alapuló előmeneteli rendszer áll. A szabályozás alapgondolata, hogy csak a meghatározott teljesítmény fejében előre kiszámítható besorolás, illetmény teheti vonzóvá a közszolgálati jogviszonyban befutható pályát. Kiindulópontja, hogy többletkövetelményt - amit meg lehet és meg is kell kívánni a közszolgálati jogviszonyban állótól - csak többletjogosultságok fejében lehet támasztani. A szigorúbb képesítési előírásokat, az ismeretek folyamatos bővítését, az állandó készenlétet csak a tisztes megélhetést biztosító illetménnyel lehet megfelelően honorálni. A pártatlan, befolyástól mentes, szakszerű és törvényes ügyintézés, a kiegyensúlyozott közigazgatás a társadalom közös érdeke. Mindezt elismerve, az Országgyűlés szükségesnek tartja a közszolgálati jogviszony szabályozását, amelynek során egyaránt épít a magyar közjog demokratikus hagyományaira és a nyugat-európai jogfejlődés eredményeire.”
Tisztelt Képviselőtársaim! Az imént a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény általános indoklását idéztem. Az elhangzottak alapján, úgy gondolom, egyszerre van örülni és bánkódni. Örülhetünk annak, hogy máig nem változott jottányit sem az a célrendszer, amit a törvényalkotók a köztisztviselői törvénnyel szemben támaszthatnak és támasztanak. Bánkódnunk viszont azért kell, mert dacára a hatálybalépéstől számított 39 különböző időpontban hatályba lépett, a törvény 90 százalékát meghaladó mértékben érintő módosításoknak, még ma is a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényre 37 paragrafusmódosítás irányul.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tudják-e, hogy tizenegy év leforgása alatt a fenti törvény 81 paragrafusából mindössze 5 maradt érintetlen? De ezek a paragrafusok is egy-egy mondatos, inkább csak technikai, mint érdemi rendelkezések, kivéve egyet, ami kőbe vésett ma is, ez pedig a 16. § (1) bekezdése: “A köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyról bármikor lemondhat.”
Tisztelt Országgyűlés! A törvénytervezet nagyon fontos változtatásokat fogalmaz meg. A közszolgálati jogviszony kiterjesztése az ügykezelőkre nagyon méltánytalan és esetenként megalázó egyéni élethelyzetek megszüntetését eredményezi. Ebben a tervezet korlátaihoz képest további megszigorítások elfogadhatatlanok az érintettek számára. A törvény eredeti és későbbiekben beépült céljait egyaránt segíti a politikai tanácsadói munkakörbe kinevezett köztisztviselők közigazgatási alap- és szakvizsga-letételi lehetőségével megnyitott mobilitási csatorna.
Az illetményrendszert és a juttatásokat érintő módosítások feltétlenül üdvözlendők. Bár a lakástámogatási rendszer pontosított és kiegészített szabályai sem feltétlenül szűrnek ki minden olyan esetlehetőséget, amely a törvényhozónak nem feltétlenül szándéka, ám a leleményes érintettek számára igénybe vehetők.
Tisztelt Országgyűlés! Bízom abban, hogy a tisztelt Ház hozzám hasonlóan ítéli meg a változások szükségességét, így mielőbb hatályba léphetnek azok.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
