DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Miután egy hosszú heteken át vitatott javaslatról van szó, kénytelen vagyok a vita érdemére is kitérni, ezért előre elnézést kérek.
A módosítások az Állami Számvevőszék ellenőrzési jogkörének pontosítását, az államháztartási törvényben vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek körének egyértelműbbé tételét, a többségi állami tulajdonban lévő vállalkozások vezető tisztségviselőinek, felügyelőbizottsági tagjainak vagyonnyilatkozat-tételével összefüggő eljárási szabályok kiegészítését, a költségvetési szervek, továbbá a helyi önkormányzatok gazdálkodó szervezet alapítására, illetve gazdálkodó szervezetben történő részesedésére vonatkozó kötelező előírások szűkítését, a közalapítványokra vonatkozó Ptk.-beli törvényi szabályok kiegészítését, a Ptk. és az adatvédelmi törvény üzleti titokra vonatkozó szövegének korrekcióját érintik. Ezenkívül vannak a törvényjavaslattal nem érintett törvények kisebb korrekciójára vonatkozó, illetve technikai pontosító javaslatok is.
A kormány támogatja azokat az indítványokat, amelyek a közpénzekkel történő elszámoltatás körében az Állami Számvevőszékről szóló törvény vagy az államháztartásról szóló törvény szövegét pontosítják, könnyebben érthetővé teszik, vagy a fogalomhasználatot a többi törvénnyel összhangba hozzák.
Azokkal a módosító javaslatokkal is egyet lehet érteni, amelyek a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnél az indokolatlan párhuzamosságokat küszöbölik ki, továbbá a jogalkalmazást nehezítő joghézagokat szüntetik meg. Az esetleges visszaélések elkerülése érdekében elfogadható az is, hogy akik más jogviszonyukban szintén vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek, ennek tényleges megtételéről igazolást legyenek kötelesek bemutatni. Miután az állami önkormányzati egyedi pénzügyi támogatások döntés-előkészítésében a közreműködők teljes körét nem indokolt vagyonnyilatkozat-tételre kötelezni, ezzel a személyi kör kihagyásával is egyet lehet érteni.
Elfogadható volt az ellenzéki képviselők részéről az a felvetés is, hogy az Állami Számvevőszékről szóló törvény 2. §-a új (9) bekezdésében pontosításra kerüljön azon államháztartáson kívüli szerződő felek köre, akik magánjogi szerződést kötöttek az államháztartási szervezetekkel.
Az EU-támogatások szabályszerű felhasználására vonatkozó számadási kötelezettség beépítését is támogatja a kormány az államháztartási törvényben. Helyesnek tűnik a polgári törvénykönyvben a Ptk. 81. §-ában az üzleti titok fogalmának pontosítása, mert az a magánjogi fogalom használatát jobban követi. Az adatvédelmi törvény 19. §-ából viszont ezzel összefüggésben el kell hagyni az indokolatlanul párhuzamos szabályozást eredményező ismétléseket.
A kormány által nem támogatott indítványok közül jó néhány olyan van, melyek céljával, indítékaival egyet lehet érteni. Ezek esetében kapcsolódó, illetve bizottsági módosító javaslatok benyújtására került sor a kodifikációs követelmények teljesítése érdekében, vagy amiatt, hogy az indítvány átdolgozott szövegezéssel vagy a törvényjavaslatban más helyen elhelyezve az eredeti törvényjavaslatnál jobb szabályozást eredményezzen.
A felsorolásból is látható, hogy bár a törvényjavaslathoz, a széles körű egyeztetésekre is tekintettel viszonylag kevés számú módosító javaslat érkezett, mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselők részéről ezek jelentős része elfogadást nyert, és komoly segítséget jelent a törvény céljának még pontosabb érvényesüléséhez, rendelkezéseinek majdani hatályosulásához.
Ezúton is szeretném megköszönni a javaslatokat előterjesztő képviselőknek azt, hogy segítségükkel előreláthatólag a törvényjavaslatban szereplő kétharmados szavazást igénylő törvényrészek is támogatást nyernek.
Van néhány olyan módosító javaslat is, amelyek támogatását a kormány azért nem tartja indokoltnak, mert az azokban foglaltakkal kapcsolatban jogi aggályok fogalmazhatók meg. Így nem javasolja a kormány támogatásra például azokat az indítványokat, melyek a hatályos szabályozáshoz képest visszalépést jelentenének a közpénzekkel, a közvagyonnal való gazdálkodás követelményei tekintetében, továbbá amelyek olyan törvényi rendelkezések korrekcióját tartanák szükségesnek, melyeket a benyújtott törvényjavaslat nem érintett, vagy pedig az indítvány konkrét célja a törvényjavaslat tematikájába nem illeszthető, illetve alaposabb szakmai előkészítést, társadalmi érdekképviseleti egyeztetést igényel.
Így nem támogatható például az az indítvány, mely az önkormányzatoknak csak törvény által megállapított közfeladatra tenné lehetővé közalapítvány létrehozását, hiszen ezzel a közfeladat helyi szinten történő kitűzésének lehetősége veszne el. Nem lehet egyetérteni azzal az indítvánnyal sem, amely azt célozza, hogy az ügyvédi iroda nevében ne szerepelhessen az állami vezetővé kinevezett tag családi neve e tisztségének megszűnéséig. A módosító javaslat nem alkalmas a kívánt cél elérésére. Nem támogatható az az indítvány sem, amely a közalapítványoknál a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok határozott időre történő kinevezését tenné főszabállyá úgy, hogy a kinevezést az alapító bármikor visszavonhatná.
A közalapítványi szabályozás konstrukciója arra épül, hogy ez a szervezet elválik az alapítótól, az alapítvány a rábízott közfeladatot a kuratórium irányítása és felelőssége mellett látja el. Így ha az alapító bármikor indokolás nélkül visszavonhatná a kuratóriumot, ez az alapítványi szabályozás lényegét változtatná meg, annak teljes átalakítását igényelné. Amennyiben egy-egy konkrét esetben az alapító számára a közalapítványi szabályozás túlzott kötöttséget jelent, a közfeladatok költségvetési szerv vagy közhasznú társaság útján való ellátását célszerű választani.
A módosító javaslatok közül különös figyelmet érdemelnek azok, melyek az önkormányzatok vállalkozásalapításának, részesedésszerzésének törvényi korlátait, illetve a többségi részesedésükkel működő társaságaik működésének átláthatóbbá tételére irányuló szabályrendszert érintik. Elfogadhatók a kormánypárti és az ellenzéki képviselők részéről azok az érvek, melyek az önkormányzati autonómia szem előtt tartásával indítványozzák, hogy ne legyenek a társaságalapításra vonatkozóan az önkormányzati törvényben az államháztartási törvényben foglaltakhoz hasonló korlátozások, mivel a helyi önkormányzatok mint kisebb közösségek esetében a nyilvánosság ereje megakadályozza az önkormányzat szervezeteit az átgondolatlan befektetésektől.
Várhatóan támogatást nyer ugyanakkor az a kormányzati törekvés, hogy az önkormányzati vállalkozásoknál is érvényesüljön a nyilvánosság és az átláthatóság követelménye, vagyis a már létrejött többségi részesedéssel alapított vagy működő gazdálkodó szervezetek esetében a működés tekintetében egységes szabályozórendszer érvényesüljön, akár az állam, akár az önkormányzat hozta is létre a gazdálkodó szervezetet.
(17.30)
Örömmel tapasztaltuk, hogy az Országgyűlés előtt fekvő törvényjavaslat tárgyalása során a közös, jó cél érdekében kialakult egy szerencsés együttműködés, amely álláspontom szerint nagy hasznára vált a jogalkotási folyamatnak.
Bízom benne, hogy a jelen törvényjavaslat elfogadásával a közpénzek felhasználása és a köztulajdon működtetése nemcsak nyilvánosabbá és ellenőrizhetőbbé válik, hanem egyszersmind hatékonyabbá is. Mindezek alapján tisztelettel kérem önöket, hogy mind a kétharmados támogatottságot igénylő módosító indítványokat, mind pedig a továbbiakat szíveskedjenek támogatni.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban. - Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Bravó, bravó!)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
