DR. DÁVID IBOLYA
DR. DÁVID IBOLYA
DR. DÁVID IBOLYA, az MDF képviselőcsoportja részéről: Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Ma október 6-a van. Október 6-a a magyar nemzet gyásznapja, vagy ahogy Kossuth Lajos fogalmazott, a magyar Golgota emléknapja. Ezen a napon a magyar emberek több mint százötven év óta gyásszal vegyes főhajtással és tisztelgéssel emlékeznek a magyar forradalom és szabadságharc mártírjaira. Akkor, 157 évvel ezelőtt a magyar nemzet hős férfiakat és nagyszerű embereket látott, népét szolgáló, bátor miniszterelnököt. Halált megvető katonai vezetők álltak szemben a szabadságharc nagyhatalmú, de mégis kicsinyes legyőzőivel. Látszatra az győzött, aki halált osztott.
Tisztelt Hölgyeim, Uraim! Felfordult a világ ma. Nehéz ma az ezeréves győztesről azt mondani, hogy győztes, mert azonnal jön valaki a túloldalról, aki nagyobbat tud kurjantani, és legalább ilyen nehéz kimondani, hogy Aradon veszíteni is győzelem volt. Arad gyászfényében józanításra volna szükségünk. Itt és ma. Méltatlan e naphoz, tisztelt képviselőtársaim, hogy e Ház falai között ma arról folyjék a vita, hogy a politika becsapja az embereket, hogy a magyar ember hogyan válik ellenségévé a másik magyar embernek.
Ugyanakkor az is méltatlan, tisztelt képviselőtársaim, ami ma a Kossuth téren folyik, hogy a Kossuth térre vekkeres, zenés, táncos tüntetésre lehet ezen a napon, a magyar nemzet gyásznapján hívni embereket. Mi több, ezt egy parlamenti párt teszi. (Taps a kormánypártok soraiban.) Szeretném kérni, hogy se örömmel, se tapssal, se füttyel ne jutalmazzák azt, amit szeretnék mondani. Nem lehetett volna egy nappal előbb vagy egy nappal később akár a parlamenti ülést, akár ezt a tüntetést megszervezni, mint október 6-ára, hogy e nap a történelmi csendre, az emlékezésre és a méltóságra szorítkozhatott volna?
(Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Tisztelt Hölgyeim, Uraim! Egy demokráciában a politikus választóitól arra kapja a felhatalmazást, hogy érdekeit képviselje, hogy az ország jövőjét és a fejlődését biztosítsa, magyarul, hogy felelősen politizáljon. Ennek a helye az Országgyűlésben van. A kormánynak kiemelkedő felelőssége van a demokratikus politizálásban, mert a választók többsége bizalmával tisztelte meg őt, ugyanakkor a választók többsége a kezébe is adta ennek a kormánynak az elkövetkező négyéves jövőjét. A kormány elsődleges feladata a politikában, hogy ne veszítse el a hitelét, szolgálja meg ezt a bizalmat, hogy ne próbálja támogatását csalárd eszközökkel, mihaszna ígéretekkel megtartani. Szolgáljon!
Az ellenzék felelőssége éppen olyan komoly, hiszen egy demokratikus jogállamban, az egészséges politikai kultúrában az ellenzéki pártok jelentik a nyilvánosságot, biztosítják az alkotmányos féket, és biztosítják a kormány munkájának az ellenőrzését, nem úgy, ahogy tizenhat év óta a mindenkori ellenzék aknamunkának tartja a saját magatartását, és lehetetleníteni kívánja folyamatosan a mindenkori kormánypártok munkáját. Na de ki felel meg ma ennek az elvárásnak, tisztelt képviselőtársaim? A tömegpártok az elmúlt pár hónapban háborút indítottak a demokrácia ellen, az ország és a polgárság jövője ellen. Licitverseny, cinikus kampány, hamis illúziók kergetése, ügyeskedés és ravaszkodás uralta a politikát. Kétségbeesett harcot vívnak a hatalomért, az önös érdekek érvényesítéséért, és erre a miniszterelnök úr elég sok idézetet mondott bevezető mondatában. Hát ezt hívják felelőtlenségnek. Amíg a kormány hazudott, addig a nagyobbik ellenzéki párt erre újabb hazugságokkal válaszolt.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon veszélyes ponthoz érkeztünk. A félrevezetés, majd az ezt követő megszorítások miatt az elkeseredés vállalhatatlan radikalizmus felé vezeti az országot. Egyértelmű, ami az elmúlt demonstrációk alatt történt, az nem a társadalom tiltakozása a megszorítások ellen, az még hátravan. Napról napra növekszik az ország vesztesége, miközben e lázas állapotban napról napra csökken a magyarok érdekérvényesítő képessége a Kárpát-medencében, az Európai Unióban és a világban. Most megálljt kell parancsolni ennek a folyamatnak, mert ez nem megy másként, csak úgy, hogyha tisztességes eszközökkel, a megoldás szándékával tárgyalunk, és egyezségre jutunk itt, amúgy a Parlament falai között és a parlamentáris szabályok alapján.
A mai napon lehetőségünk nyílik értékelni a miniszterelnök munkáját, személyének hitelességét, lehetőségünk van a parlamentben hangot adni felháborodásunknak az országgyűlési választásokon nyertes miniszterelnöknek, Gyurcsány Ferencnek, illetőleg a kormánykoalícióról kialakított véleményünknek hangot adni. Elmondhatjuk: becsapták a választókat. Gyurcsány Ferenc és a kormánykoalíció gúnyt űzött a bizalom és a felelősség fogalmából. A hangzatos és szemérmetlenül irreális választási ígéreteket félkész reformok követték, majd átgondolatlan megszorító intézkedések. A mai napon az Országgyűlés arról dönt, hogy továbbra is támogatja-e a miniszterelnök munkáját, továbbra is támogatja-e a hazugságot és a koncepciótlan reformok politikáját. A felelős politikus nem mondhat igent a demokrácia megcsúfolására. Gyurcsány Ferencnek le kellene mondania, mert elvesztette hitelét, megsértette nemzetét. A Magyar Demokrata Fórum ma nemet mond erre a politikára, nemet mond a miniszterelnök félrevezető taktikázására.
Tisztelt Képviselőtársaim! A változásra és a reformokra nagy szükségünk van. Az ország fejlődését és költségvetési stabilitását nem érhetjük el a politikai egyensúly megteremtése nélkül. 2006 tavaszán a Magyar Demokrata Fórum azt mondta, a választások után az első feladatunk az, hogy rendet kell tenni a költségvetésben, mert különben nagy baj lesz. A megszorító intézkedésekre szükség van, de csak ésszerű formában. A megszorítás önmagában nem lehet semmiféle politikának célja, kizárólag valami érdekében történhet.
A Magyar Demokrata Fórum az új jobboldal programjával egy olyan megoldást, egy olyan programot kínál, amelyre az elkövetkező évek politikájának alapulnia kellene, amire egyébként Magyarország jövője is épülhet: a polgárosodásra, a középosztály megerősítésére. Megalkottuk hétpontos politikai alternatívánkat, amelyben meghatároztuk, hogy mely intézkedések jelentenék a költségvetési stabilitás s egyben a gazdasági és társadalmi egyensúly zálogát. Először is a kisebb, de hatékony államot kell megteremtenünk, ahol ugyanúgy a teljesítményelv a meghatározó, mint a magánszférában. A kormány által képviselt, fűnyíróelvre épülő létszámcsökkentés tévút. A létszámcsökkentés csak mélyreható elemzésekre épülő reformok során alkalmazható eljárás. Ma a kormány minden területen, az egészségügytől az oktatásig változtatást akar, de csak a kapkodást látjuk. A válságkapkodás helyett tehát hatástanulmányokra épülő, átgondolt reformokra van szükség.
Ha azonban ésszerűen megtervezzük a reformokat, és azokról őszintén beszélünk az emberekkel, azokkal az emberekkel, akik a vállukon viselik az átalakulás minden terhét, akkor meggyőződésem, hogy ezeket a lépéseket elfogadják, sőt mi több, fel lehet gyorsítani. Mindannyiunknak ez az érdeke. Ma nemcsak a jövőkép hiányzik, az elkötelezettség is a polgárosodott nemzet megteremtése mellett.
(13.40)
Ehhez azonban több levegőt kellene biztosítani a magyar gazdaság szereplőinek. Az adórendszert teljes szemléletváltással kell átalakítanunk. A központi újraelosztás helyett az “aki többet dolgozik, annál több maradjon”, illetőleg az “aki többet dolgozik, annak több jár” elvét kell alkalmazni. A középosztály megerősítése érdekében a fogyasztási adókra kell a hangsúlyt tenni, cserében csökkenteni a munkavállalókat, a munkaadókat, a megtakarításokat sújtó terheket és az egyensúly megteremtése után be kell vezetni az egykulcsos adót is. A privatizációt folytatni kell, de ebben lehetőséget kell biztosítani a középosztálynak. A költségvetési szempontok mellett az is cél, hogy a jelenleg eladó állami vállalatok minél nagyobb részben magyar kisbefektetők kezébe kerüljenek.
Magyarországon nincs többé hely piac- és kapitalizmusellenes hangulatkeltésnek se a baloldalon, se a jobboldalon. Tiszta versenyre van szükség, és ennek érdekében fel kell állítanunk az Európai Unió több országában is jól bevált tiszta kezek hivatalát. Higgyék el nekem, sokkal bátrabban kellene fellépni a korrupció ellen ma Magyarországon.
S végezetül a politikai egyensúly megteremtése érdekében elsődleges feladatunk, hogy új fejezetet nyissunk a pártok közötti párbeszédben, hiszen az ellenségeskedés már gátat szab a fejlődésnek Magyarországon, akadályt emel az uniós források hatékony kihasználása elé. Be kell fejezni a magyar közéletben azt a buta politikai szerepjátszást, amely ciklusról ciklusra alakult ki az elmúlt időszakban, s amely lehetetlenné teszi a tisztességes együttműködést, és ma már olyan gátakat szab, ami a versenyképességünket is bénítja.
Tisztelt Képviselőtársaim! Miniszterelnök úr a beszédében élt egy fordulattal, és bocsánatot kért. A Magyar Demokrata Fórum ezt várta a botrány kirobbanásának a pillanatától, de nemcsak várta, hanem ezt kértük a miniszterelnök úrtól, s talán ezzel kellett volna kezdenie a védekezését. A Magyar Demokrata Fórum sajnálja, hogy Gyurcsány Ferenc bocsánatkérését végül csak az eldobott kődaraboknak, a tüntetéseknek és a mai fenyegető anarchiának sikerült kikényszerítenie.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MDF soraiban.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
