PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS (független): Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! A nyár közepette egy eredetileg téli sportról, a jégkorongról szeretnék szólni. Ehhez a látványos és gyors csapatjátékhoz ugyan a hideget kapcsoljuk, de ma már ez a sport nem kizárólag a zimankó és a fagy évszakjaihoz köthető. Szezonális játékból egész éves sporttevékenységgé vált a hoki, amely az elmúlt évek során az egyik legnépszerűbb csapatjátékká és az egyik legnézettebb sportműsorrá nőtte ki magát.
Az Országgyűlés is kiemelt figyelmet szentelt a sportágra, tavaly 170 millió forintot szavazott meg a jégkorong-utánpótlás támogatására. A döntés a jégkorong barátait megörvendeztette, a játékot űző fiatalokban és edzőkben a további támogató figyelem és törődés reményét keltette. Valójában viszont pont az ellenkezője történt: miközben egy egész ország szurkolt a világbajnokság első osztályában a legjobbakkal mérkőző csapatunknak, megszületett egy durva és érthetetlen döntés: bezárnak két budapesti jégpályát.
Az egyik pálya, a Megyeri úti csarnok ügye talán megoldódik, és ott mégis további lehetőséget kapnak a hokis fiatalok, de a város közepén, a Népstadion területén álló Gyakorló Jégcsarnokból átépítés ürügyén végleg száműznék a jégkorong-utánpótlást. Június elején az alig hat éve 1,2 milliárd forintért épült csarnokban a palánkokat levágták, hogy az többet jégkorongra ne legyen használható, és olyan szivacspalánkot szereltek fel, amelyet a rövidpályás gyorskorcsolyázók használnak, és itt kaptak elhelyezést a műkorcsolyázók is.
A szinte új csarnokban történő átalakítás 200 millió forintjába került az adófizetőknek. A sportág barátai tüntetést szerveztek, visszakövetelve a teret és a lehetőséget minden jeges játék és gyakorlás számára. A hokis gyerekek békés demonstrációjára azonban a szaktárca a közvéleményt félrevezető sajtóközleményben reagált. A minisztérium illetékesei itt kijelentették, hogy június 4-én, idézem: “60 nap múlva teljes egészében a jégkorongsportot szolgáló otthonhoz jut a sportág. A Gyakorló Jégstadion eddigi heti 35 órás edzésidejével szemben napi 24 órában a hokisok rendelkezésére áll majd az átalakított Millenáris.”
Mindez szépen hangzik, a közlemény szerkesztői csupán arról a tényről feledkeztek meg, hogy hiába is készülne el a Tatáról megszerzett használt sátor, a pálya jegét a megrendelt gyenge teljesítményű gépekkel csak a téli hidegben tudják majd elkészíteni. Az év hat hónapjában tehát nemhogy 24 órát, de egy percet sem lehet majd hokizni. Ráadásul a 130 éve épült, katasztrofális állapotú Millenárist a pályakerékpárosok is használják, tehát a sátrat minden évben tavasztól őszig el kell távolítani.
Óhatatlanul is felmerül a kérdés: mi vagy ki áll az érthetetlen döntés mögött? Mi alapján dönt a tárca a sportág fejlesztéséről? Mi indokolja a jégkorong kiszorítását, amikor a 8-12 éves korosztály bajnokságában induló csapatok száma évente 20-30 százalékkal nő, amit kevés sportág mondhat el magáról?
Miniszter Úr! A megegyezésre mielőbb szükség lenne, egyrészt annak érdekében, hogy a jeges sportokat űzők továbbra is békében élhessenek és edzhessenek egymás mellett, mint eddig, másrészt viszont, mert közel két hónap múlva kezdődik a szezon. Hogy a jégkorong-utánpótlás tud-e rá megfelelő körülmények között készülni, az nagyrészt a minisztériumon is múlik.
Én azt kérem e helyről, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy fiataljaink sikerre vihessék ezt a sportágat a jövőben is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Kékkői Zoltán József és dr. Dragon Pál tapsol.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
