SZABÓ VILMOS, a külügyi és határon túli magyarok bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A külügyi és határon túli magyarok bizottságának ülésén egyik ellenzéki párt képviselője sem támogatta a törvénytervezet napirendre tűzését. Jobban mondva hadd mondjam el, ahogy miniszterelnök-helyettes úr is jelezte, két részből áll az előterjesztés. Nyilvánvalóan a kedvezménytörvény módosítása napirendre tűzhető, azzal kapcsolatosan különösebb kritikát nem fogalmaztunk meg, döntően a változások az állampolgárság megadásának könnyítésével, a honosítás megkönnyítésével kapcsolatban január 1-jétől életbe lépő és bevezetendő szabályokkal adódnak.
Nem így van ez azonban a Bethlen Gábor Alap létrehozásával. Az ellenzéki pártok képviselői abban teljesen egyetértettek, hogy indokolatlan ez a sietség a támogatási rendszer megváltoztatására. Előzetes egyeztetésekre lenne, lett volna szükség, egyeztetésekre a pártok között és az érintett, határainkon túl élő magyar közösségek legitim képviselőivel. Össze lehetne hívni a MÁÉRT szakbizottságát, amelynek a keretében a vitát le lehetne folytatni. Jól érzékelhető a kapkodás, hiszen a költségvetés tervezetében a Szülőföld Alap szerepel, és az is fog már benne maradni nyilvánvalóan.
Az egyeztetések most elmaradtak. Elmaradtak a pártok között, elmaradtak a határon túli magyar közösségek képviselőivel. Abban is egyetértés volt, hogy az előterjesztést a beterjesztett formájában nem tartjuk megfelelően, különösen is az irányítás erőteljes centralizációja miatt. Ez a bizonyos irányító testület, a háromfős bizottság dönthet ezen törvényjavaslat elfogadása után szinte minden kérdésről. Az ő döntésükön múlik a kollégiumok kinevezése, elnökük meghatározása, az ő döntésükön múlik a pályázatok odaítélhetőségének, a támogatási összeg mértékének a meghatározása is.
Nyilvánvalóan nem volt egyetértés az ellenzéki pártok között a Szülőföld Alap megítélésében. A Magyar Szocialista Párt nem ért egyet azzal az állásponttal, amelyet a Bethlen Gábor Alapról szóló törvénytervezet megfogalmaz az általános indoklásában. Azt gondoljuk, hogy aki ezt írta, az vagy nem ismeri a Szülőföld Alap tényleges működését, vagy tudatosan el is ferdíti azt.
Ezt bizonyítja az, hogy a beterjesztett szövegnek csaknem 100 százaléka szövegszerűen, sőt szó szerint megegyezik a Szülőföld Alap törvényi szövegével. Amiben a változtatás történt, az nyilván azokat a területeket érinti, amelyek a hatalomkoncentrációt jelentik, vagyis a lehető legkevesebb kézbe koncentrálják a pályázatok odaítélhetőségét, amely nagyban megnöveli annak a veszélyét, hogy önző pártérdekek alapján azokat lehet majd a támogatási rendszerből támogatásban részesíteni, akik az éppen kormányon lévőknek tetszenek, illetve megfelelőnek tartanak vagy támogatásra alkalmasnak ítélnek, s akiket pedig nem annak, azok nem fognak ebből részesülni.
Azt gondoljuk, hogy sokkal jobb lenne, ha az előterjesztő visszavonná az előterjesztésnek ezt a részét, a Bethlen Gábor Alap létrehozásáról szóló részét, és megmaradna csak a kedvezménytörvény módosításának az előterjesztése. Ha időt szánnánk erre és egyeztetnénk, minden bizonnyal el lehetne jutni egy olyan tervezethez, amely egy nemzetpolitikában oly nagy szükséget, a konszenzus igényét erősítené, és talán meg is találnánk olyan megoldást, amely leginkább azokat szolgálná, akiknek támogatására ez a támogatási rendszer létrejött, és szolgálni kívánja ezután is a határon túl élő magyar közösségeket.
Ez kisebbségi vélemény, tehát nem támogatja az általános vitára való alkalmasságot.
Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. (Taps az MSZP soraiban.)