DR. SEMJÉN ZSOLT
DR. SEMJÉN ZSOLT
DR. SEMJÉN ZSOLT tárca nélküli miniszter: Nagyon szépen köszönöm. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt szeretném megköszönni a külügyi bizottságnak, az emberi jogi bizottságnak, a kulturális bizottságnak és az oktatási bizottságnak a szinte egyhangú támogatását, és szeretném jelezni, hogy természetesen a különböző pontosításokban partnerek vagyunk. Tehát javító meglátásokat örömmel fogadok, amint azt Pálffy István képviselő úr is jelezte, illetve Lukács Tamás az emberi jogi bizottság elnökeként szintén jelezte. Ezeket örömmel fogadjuk és várjuk.
Ha megengedik, néhány reflexiót tennék az elhangzottakra, elsősorban a Szabó Vilmos képviselő úr által elmondottakra, aki legalább ötször elmondta azt a sajátos meglátását, hogy ez a törvény lényegében a Szülőföld Alap változatlan formában való beterjesztése. Na most, drága jó képviselő úr, ha ez valóban így lenne - nem így van egyébként, de ha valóban így lenne -, akkor miről beszélt húsz percet? Hogyha ez az önök által megfogalmazott Szülőföld Alap szó szerinti átvétele, akkor ezt önnek lelkesen üdvözölnie kellene, nem pedig opponálni.
A másik sajátos logikai érdekesség volt, amit mondott, hogy miért nem egyeztettünk a MÁÉRT-tel. Ez azért vicces egy picit, mert önök szüntették meg a MÁÉRT-et. Mi visszaállítottuk a MÁÉRT-et, éppen azért, hogy egyeztessünk vele. Önök már csak azért sem tudtak egyeztetni vele, mert éppen megszüntették. Tehát mi pontosan azért állítottuk vissza a MÁÉRT-et, hogy a MÁÉRT észrevételei, meglátásai bekerüljenek ezekbe a döntésekbe. És itt szeretném jelezni, hogy pontosan a MÁÉRT-on elhangzottak szellemében fogantatott mindez, és a MÁÉRT szakbizottsága általi előkészítettség fogja jellemezni ezeket a döntéseket.
Arra a kérdésre, hogy miért ilyen gyorsan hoztuk az Országgyűlés elé: képviselő úr, ön pontosan tudja, hogy nincs vesztegetnivaló időnk. Pontosan tudja, hogy nagyon határozott és gyors lépéseket kell tennünk annak érdekében, hogy ne roggyanjanak meg bizonyos alapvető határon túli magyar intézmények. Ezért fontos, hogy a 2011-es költségvetés tekintetében már ez az új Bethlen Gábor Alap érvényesüljön.
A fővád, ha jól értettem, a centralizáció volt. Fogalmazhatunk így is, de éppen az a lényege az előterjesztésnek, hogy egy helyen, átlátható, áttekinthető és ellenőrizhető módon szülessenek a döntések. Mert az előző időszakban éppen azok a bizonyos - hogy mondjam - zavaros vízként jellemezhető párhuzamosságok voltak a jellemzők, amin keresztül csorgott ki a pénz. Ezért nagyon fontos, hogy éppen az ÁSZ által ellenőrizhető módon mi megteremtjük az átláthatóságot, az ellenőrizhetőséget és az elszámoltathatóságot.
Szávay képviselő úrnak egy megjegyzésére szeretnék reflektálni; azt mondta, hogy az lenne a szerencsés, ha a magyar iskolába járó gyermekek támogatása közvetlenül a családokhoz jutna el. Magam is úgy gondolom egyébként, hogy ez lenne a hatékony. Ugye, ezt szlovák nyomásra a szocialista kormány változtatta meg. Elvileg tökéletesen egyetértek önnel. Azonban a helyzet az, hogy vannak külpolitikai realitások. Számunkra a legfontosabb az állampolgárság megadása és ennek zavartalan és zökkenőmentes biztosítása. Ez azt jelenti - ez most a személyes véleményem -, hogy nem terhelném a Szlovákiával való kapcsolatunkat most ezzel az egyébként jogos kérdéssel. Csak jelzem azt, hogy meg fogjuk találni a jogilag és külpolitikailag is járható utat e tekintetben.
Amire még szeretnék reflektálni, az, hogy lényegében egybecsengett, amit részint Szávay István képviselő úr, Dorosz Dávid, illetve Mile Lajos képviselő úr mondott, aminek az volt a gondolati lényege - azt hiszem, Mile Lajos képviselő úr ki is mondta -, hogy többpárti kuratórium lenne helyes, vagy egy másik megfogalmazás szerint úgy hangzott a vád, hogy a kormány a saját embereit ülteti döntési pozícióba. Hát kiket kellene egy kormánynak döntési pozícióba ültetni, hogyha nem azokat az embereket, akikben a kormány bizalma megvan? Az ellenzéki pártok képviselőit kellene odaültetni? Ilyen alapon azt is mondhatnák, hogy delegálni akarnak képviselőket, mondjuk, a minisztériumokba.
A helyzet az, hogy azt teljesen természetesnek és helyesnek tartom - ezért is csináltuk így egyébként -, hogy a MÁÉRT-be meghívást kaptak az ellenzéki pártok. Mégpedig azért, hogy a nemzetpolitikai koncepciót az egyetemes magyarság együtt alakítsa ki: a határon belüli összes párt és a határon túli szervezetek, éljenek azok a Kárpát-medencében vagy bárhol a nyugati emigrációban. Tehát a nemzetpolitika kialakításában helyes, hogy minden politikai párt és erő részt vegyen. Azonban a parlamentáris demokráciának éppen az a lényege, hogy az ilyen típusú dolgokban, mint a Bethlen Gábor Alap, a kormányé a döntés és a kormányé a felelősség.
Mile Lajos képviselő úrnak arra az észrevételére szeretnék még reflexiót tenni, hogy a Bethlen Gábor név különböző alapítványok és egyesületek formájában foglalt. Ebben persze van igazság, de az érem másik oldala az, hogy ha a magyar történelem legnagyobb személyiségeinek a nevét nézem, nincs olyan név - Szent Istvántól Széchenyin át Pázmány Péterig -, akinek a neve valamilyen alap, valamilyen egyesület, valamilyen alapítvány tekintetében, hogy úgy mondjam, ne lenne foglalt. Ezért azt gondolom, hogy persze jogos észrevétel, amit mond, de vannak olyan dolgok, aminek nincs megoldása abban az értelemben, hogy nincs optimális megoldás. Mert csak úgy lehetne ezt akkor kikerülni, hogyha nem a nemzetünk egy mindenki által elismert, nagy formátumú személyiségéről neveztük volna el ezt az alapot. Ezért azt gondolom, hogy kisebb probléma az, hogy hasonló nevű alapítvány már létezik, mintsem az, hogyha nem olyan személy nevét viselni ez az alap, aki általánosan elfogadott módon a magyar nemzet egészét és célkitűzéseit testesíti meg.
Befejezésül örömmel jelenthetem - mint a mostani költségvetési számokból bárki által látható -, hogy a határon túli támogatások összege jelentősen nőtt, és szeretném jelezni, mint azt bevezetőmben elmondtam, hogy ha vannak racionális javaslatok, akkor arra természetesen nyitottak vagyunk.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
