DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én is az ajánlás 19. pontjához szeretnék hozzászólni, amit már Veres János képviselőtársam is idézett az előbb. Ez a 22. § (4) bekezdését kívánja kiegészíteni. A (4) bekezdés úgy szól, hogy az Országgyűlés részére a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat benyújtásakor tájékoztatásul be kell mutatni - az új d) pont - a költségvetési törvény legfontosabb társadalmi és gazdasági hatásait.
Nem lehet elégszer mondani, hogy a tudatos költségvetési tervezést, a gazdaságpolitika alakítását, a költségvetés társadalmi folyamatokra, a társadalom rétegeire és egészére gyakorolt hatását a költségvetés kidolgozásakor vizsgálni kell, erre tekintettel kell lenni. Biztos, hogy azok a gazdaságpolitikai eszközök, amelyeket a kormány alkalmazott az elmúlt másfél év során, általános vitáról lévén szó, azt hiszem, erre kitekinthetünk egy kicsit, az úgynevezett unortodox megoldások, amelyek azután megmaradtak a 2011. évi költségvetésben is, nos, ha ennek a gazdasági hatásait behatóan vizsgálta volna a kormány, akkor valószínűleg hamarabb szembesül azzal, hogy a különadók milyen negatív hatást is ki tudnak váltani. Tehát azért, mert valamit nem találnak meg a tankönyvben, nem biztos, hogy az a tankönyv hibája, és olyan tankönyvvel kell dolgozni, amit még meg sem írtak a világban, mert azért logikai alapon lehet arra is gondolni, hogy talán azért nincs benne a tankönyvben, mert nem használatos eszköz, mert a hatása talán rosszabb, mint amennyi előnyt általa el lehet érni.
Ennél az előzetesen történő bemutatásnál sokkal könnyebb döntési helyzetbe hozza az Országgyűlést az előterjesztő, gondolva itt nemcsak az ellenzéki, hanem a kormányoldali képviselőkre is, hogy mire számíthatnak, mire számíthatnak utána a választóiktól, milyen társadalmi és gazdasági hatásokat kell nekik menedzselni a költségvetési év folyamán. Külön tanulságul szolgálhat a költségvetés tervezőinek, ha néhány ilyen folyamatot összeraknak, hogyha ezeket a tervezéskor kifejtett vagy figyelembe vett várható hatásokat azután összevetik a zárszámadáskor tényként vagy eredményként megjelenő hatásokkal.
Nos, a 2011. évi költségvetés hatásai közül eddig az első 10 hónap hatása ismert, de abban ilyen komoly - hogyan mondjam -, a vártnál lényegesen súlyosabb számok szerepelnek, mint például a pedagógusok jövedelmi viszonyában a reálkeresetek 8-8,5 százalékkal csökkentek, a szociális területen dolgozók reálkeresete 9,9 százalékkal, közel 10 százalékkal csökkent. Szóval ezeket érdemes összevetni, hogyha lenne egy ilyen kötelező elemzési része a költségvetés beterjesztésének, hogy mire számítottak akkor, amikor benyújtották a költségvetést bő egy évvel ezelőtt, és milyen hatások lettek. Én úgy emlékszem, hogyha nem is írásban, de szóban azért volt egy ilyen hatásismertetés, ami úgy szólt, hogy senki nem fog rosszabbul járni. Valószínűleg volt is a költségvetésben erre elkülönített keret, és érdemes lenne megnézni azt a működési mechanizmust, ami szerintem az Áht.-t is érinti, hogy amelynek az eredményeként az első 10 hónapban ez alakult ki, hogy a pedagógusok reálkeresete 8,5 százalékot csökkent, a szociális szektorban dolgozóké közel 10 százalékot.
Arra, hogy milyen hatásuk volt a különadóknak, a bankadóknak és a jól prosperáló iparágakra kivetett, meglehetősen durva adóknak, a gazdasági növekedés először stagnálásba, majd a jövő évben nem lehetetlen, hogy restrikcióba fog átmenni; tehát ezeket a hatásokat érdemes már a tervezés szakaszában figyelembe venni. És akkor talán el lehet kerülni azokat a hibákat is, hogy arról beszéljen a kormányzat, hogy Európa bennünket követ a bankadót illetően, csak ők valahogyan tudják, nem ekkora bankadót célszerű kivetni, mint amit a magyar törvényhozás kivetett, hogy megnézte, mennyi az éves nyereségük, és annak a felét, hanem mondjuk, ennek a tizedrészét, ami még a normál banki működést alapjaiban nem rengeti meg, és külön ugyanebben a törvényben rendelkezik arról is az európai ajánlás, hogy ezt egy stabilitási alapba helyezzék, nem úgy, mint a magyar költségvetés, amely feneketlenül benyelte ezt.
Hasonlóképpen lehetne vizsgálni a költségvetés tervezésekor azokat a gazdasági hatásokat, hogy az egyébként húzóiparágnak tekintett informatika, energetika ilyen mértékű adóztatása, hogyha leáll ezeknek a fejlesztése, leállnak ezeken a területeken a beruházások, az akár a következő évben, akár a következő 3 éves kitekintésben, ahogy Veres János képviselő úr ecsetelte, milyen hatásokat hozhat a gazdasági folyamatokra. Valószínű, hogy ezeket tanulnia kell a kormányzatnak, nemcsak a jogalkotást, hanem ezt is. Valószínűleg célszerű lenne ezeket a tankönyveket legalább a saját maga részére megírni, szakmai vitára bocsátani, hogy esetleg a közgazdász szakma más résztvevői is hozzá tudjanak szólni, ugyanis a jelen állás szerint nem tudni, hol van az a boszorkánykonyha, ahol a magyar gazdaság jó sorsát eldöntik. A miniszterelnök? A Matolcsy miniszter úr? Az államtitkár úr? Kik azok, akik összerakják, hogy milyen irányba menjen?
Fideszes képviselőtársam mutogat az ellenzéki oldalra. Természetesen mi is szeretnénk belekapcsolódni ebbe a vitába, mert úgy gondoljuk, hogy egy ország sorsa megköveteli azt, hogy a javaslatainkat figyelembe vegyék, ezért mondjuk el itt ebben a vitában is, és nagyon stupidnak tartjuk azt a megközelítést, amikor azt sulykolják, hogy az elmúlt 8 év, az elmúlt 8 év, az elmúlt 8 év. Ebből önök nem fognak jól kijönni, mert az ország sem fog jól kijönni, ezt mutatja az elmúlt másfél év. Tehát egy reális helyzetértékelés nélkül, amiben nem az szerepel, hogy Magyarország Görögországhoz hasonló szituációban volt tavaly nyáron, mert nem abban volt, Magyarország akkor a piacról finanszírozható volt, önök ezért tehették meg, hogy elküldték az IMF-et, mert biztosak voltak benne az előző 8-9 hónap tapasztalata alapján, hogy a piacról finanszírozható Magyarország, csak utána, amilyen költségvetést készítettek, amilyen adórendszert készítettek, amilyen gazdaságpolitikát folytattak, az ezt eredményezte.
(21.20)
Tehát azért tessék kicsit felvilágosultabban gondolkozni erről, különösen ilyen szituációban, mint ami most van előttünk, amikor az államháztartási törvény újraalkotása vagy módosítása van napirenden, hogy ne játsszanak ilyen szembekötősdit, hogy ugrás a sötétbe, aztán majd meglátjuk, hogy mi lesz belőle. Mert ilyen másfél évet még egyet nem nagyon bír ki az ország, mint ami mögöttünk van az unortodox gazdaságpolitika eredményeként.
(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Tehát ezt a pontot hangsúlyosan szeretném javasolni a kormányoldali képviselőtársaimnak, hogy fogadják el, ők is világosabban fognak látni a pályán, és van még várhatóan önök előtt két-három - két és fél - kormányzati év, meg kell csinálni a következő költségvetéseket is, akkor össze lehet hasonlítani, hogy mi az, amit terveztek, mi az, ami megvalósult belőle. Akkor talán az unortodox gazdaságpolitika tanulságai is jobban hasznosíthatók, hogyha már ezt tökélték el, hogy egy ilyen innovatív gazdaságpolitikát valósítanak meg. Legalább a jogalkotásba építsék bele annak a lehetőségét, hogy ennek a haszna a következő költségvetések számára meg fog jelenni, és a tervezéskor egy világosabb, áttekinthetőbb hatáselemzést nyújt az Országgyűlésnek, a képviselőknek, hogy meg tudják ítélni egy-egy költségvetés elfogadásakor, hogy egyáltalán mire számítsanak.
Tehát a 19. pontot javaslom, hogy fogadják el, köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
