LASZTOVICZA JENŐ
LASZTOVICZA JENŐ
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Végre eljött az az idő a tavalyi választásokon, hogy a magyar lakosság, a magyar választópolgárok megbízták a Fideszt - azzal a többséggel, amelyet a választásokon elnyert a KDNP-vel közösen -, hogy a rendszerváltás után 21 évvel végre egy olyan alkotmányt hozzunk létre, amelyre azt gondolom, az egész magyar társadalom vágyott már két évtizede. Hiszen gondoljunk bele abba, hogy a rendszerváltás óta minden közép-európai országban már a kilencvenes évek elején teljesen új alkotmányt készítettek, amely nem a volt kommunista diktatúra alkotmányára épült, egyedül mi, magyarok vagyunk az az ország, amely még mindig a ’49-es kommunista alkotmány alapjain nyugszik.
Úgyhogy itt az ideje annak, hogy a magyar parlament - felhatalmazva a lakosság által - ezt az új alkotmányát megalkossa. Egy olyan környezetben, amikor ellenfeleink azt mondják, hogy mi saját magunk, a többségünkkel visszaélve szeretnénk megalkotni ezt az alkotmányt, azért ne felejtsük el, hogy közel 8 millió kérdőív ment ki a magyar választópolgárokhoz, és már több mint egymillió vissza is érkezett a kormányhoz, hogy melyek azok a legfontosabb alapelemek, amelyeket tartalmaznia kell a magyar alkotmánynak. És én azt gondolom, hogy ezek nagyon fontos kérdések, hiszen örökké az a vád éri az ellenzéki frakcióktól a kormánypártokat, hogy nem kellő egyeztetéssel, gyorsan hozzák meg azokat a határozataikat, azokat a döntéseiket, amelyek az ország irányítása számára nélkülözhetetlenek.
Nagyon fontos kérdés az, hogy a magyar alkotmány bizonyos dolgokat alaposan rögzít. Például, hogy megnézi azt, hogy azok az adósságok, amelyeket az előző kormányok felhalmoztak - akár a nyolcvanas évek végére gondolunk, a rendszerváltás előtt, vagy a Gyurcsány-éra 8 évére, hiszen Magyarországon jelen pillanatban is minden magyar állampolgárnak kétmillió forint adóssága van, amelyet az előző kormány vett fel, és ezt mindegyikünknek kell visszafizetni, még gyerekeinknek is, sajnos -, hogy az alkotmány rögzítse, hogy a magyar államadósság mértéke nem lehet több a GDP 50 százalékánál, ezzel megakadályozza azt, hogy a közeljövő parlamentjei, kormányai a jövő nemzedéket eladósítsák.
Amit nagyon fontosnak tartok, a K. cikk, az arról szól, amit itt már többen is hangsúlyoztak, a magyar családoknak a védelméről, a házasság intézményének a védelméről és a gyerekvállalás támogatásáról. Hiszen az utóbbi több mint két évtizedben Magyarország lakossága sajnos drasztikusan csökkent, és ha hozzávesszük azt, hogy a határon túli magyarlakta területekről hány százezer magyar költözött át az elmúlt két évtizedben Magyarországra, akkor még tragikusabb a helyzet a magyar fiatalok gyermekvállalása tekintetében.
(17.10)
Tehát én azt gondolom, hogy stratégiailag ez az egyik legfontosabb feladat, hogy ezen a kormány és a következő kormányok változtatni tudjanak, mert Magyarország jövőjét gyakorlatilag a gyermekeink és az unokáink fogják megalapozni.
De emellett elhangzott az is, és azt gondolom, itt a parlamentben mindenki egyetért vele, hogy azok a stratégiai területek, amelyek még megvannak, amelyeket a szocialista kormányok nem adtak el - itt elhangzott, hogy mennyi stratégiai dolog elkerült már külföldi kézbe, akár az energiaipar egy része, akár a feldolgozóipar jelentős része, mint a cukorgyárak vagy a növényolajgyárak -, tehát ami még megmaradt, azt lehetőleg meg kell tartanunk, és ezt nagyon fontos az alkotmányban rögzíteni. Hiszen mi maradt nekünk? A termőföldünk és az ivóvízbázisunk. Itt nagyon helyesen elhangzott képviselőtársamtól, Szólláth Tibortól, hogy tegnap volt a víz világnapja. Én tegnap egy kis faluban voltam, Kékkúton, ahol a víz világnapját ünnepelték, és körülbelül nyolc iskola gyerekei vettek részt ezen a rendezvényen. Én ezt nagyon fontosnak tartom, hiszen az ivóvízkincsünk tekintetében mi nagyon jó helyen vagyunk Európa közepén. És az is igaz, hogy nem kellőképpen vigyázunk rá; fontos lenne, ha minden magyar kisgyerek már óvodás korában megtanulná, hogy az ivóvízzel nem szabad játszani.
Egy dologra szeretnék még rátérni. Az F. cikkben írjuk le, hogy Magyarország területe vármegyékre, városokra, községekre épül, a városokban kerületekre. Hogy ezt miért tartom fontosnak? Nagyon jól emlékszünk rá, hogy körülbelül öt évvel ezelőtt, akkor, amikor az előző parlamenti választásokat megnyerték Gyurcsány Ferencék, az önkormányzati választásokat meg a Fidesz-KDNP szövetsége nyerte meg országos szinten, akkor Lamperth Mónika kijelentette: megtalálunk minden olyan jogi lehetőséget, hogy a megyéket tönkretegyük.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Én azt gondolom, hogy az a magyar lakossággal szembeni gyalázat, amit az az időszak követett, és a magyar emberek elárulása. Hiszen az itt rögzített vármegyéknek mik is a feladatai? Iskolákat, kórházakat, szociális intézményeket, kulturális intézményeket működtetünk, nem a magunk szeretetéből, hanem a helyben élő emberek érdekei miatt, akik minél komolyabb és jobb kiszolgálást és szolgáltatást szeretnének kapni. Lamperth Mónika gyakorlatilag a magyar lakosságot fosztotta meg ezeknek a szolgáltatásoknak a jó minőségétől. És itt nagyon fontosnak tartom, hogy az alkotmány rögzítse, hogy ezeket a feladatokat igenis el kell látniuk a vármegyéknek, és a kormány kiáll emellett.
Tehát én ezzel szeretném zárni ezt a részt. Nagyon bízom benne, hogy ez az alkotmány meg fogja oldani azt a több mint két évtizedes problémát, amellyel itt küszködtünk a parlamentben is, és küszködtek Magyarország lakói is. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
