DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Néhány új szempontot szeretnék a vitába beemelni, amit lehet, hogy néhol felhördülés fog fogadni, de nem lesz meglepő a Jobbik által képviselt eddigi programpontok alapján. És úgy gondoljuk egyébként, hogy az, amit mi mondunk, nem véletlenül fogalmazódik meg, és valós megoldásokat szeretnénk találni ahelyett, hogy a problémát csak szétkennénk. Mert annak ellenére, hogy támogatható ez a javaslat és támogatni is fogjuk, de valójában a helyzeten éppen csak javítani fog. Persze nagyon jó, ha nem évülnek el a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények, de nagyon kevés az az esetkör, ami ebbe beleesik, és ráadásul - és ebben az egyben Bárándy Gergellyel egyet tudok érteni - ha húsz-harminc év után mégis valami igazság születik, az egyrészről jó, de az lenne a legjobb, ha nem kerülne sor ilyen bűncselekmények elkövetésére, illetve ha azon nyomban lesújtana az igazságszolgáltatás, és megfelelő választ adna.
De mi lehet a megfelelő válasz, ez a kérdés. Mondom ezt úgy, hogy természetesen ez egy kiegészítő javaslatnak jó, amit önök megfogalmaztak. Azzal már nem értek egyet Bárándy Gergellyel, hogy a szigorítás önmagában ne lenne visszatartó erejű. Hozzátenném azt, hogy sok esetben a büntetés-végrehajtással együtt tud megfelelő visszatartó erőt képviselni. Az valóban igaz, hogy leírhatunk akármit a Btk.-ban, de ha nincsenek megfelelő bűnüldöző szervek, amelyek ezt végrehajtatják, és ítéletek nem születnek lehetőleg gyorsan és kellő szigorral, akkor a visszatartó erő csorbulni fog. De a büntetőjogi szigorítás a bv-rendszernek vagy a bv-gondolkodásnak az átalakításával már előrelépéseket eredményezhet. Itt akár arra is gondolhatok, hogy pont a büntetés-végrehajtási törvény vitájában talán csak a Jobbik képviselte azt az álláspontot, hogy vannak olyan elkövetők, akik nem feltétlenül szeretnének visszailleszkedni a társadalomba, és kritizáltuk azt, hogy az új törvényben, az új büntetés-végrehajtási törvényben egyfajta alap-kiindulópont az, hogy mindenki vissza szeretne illeszkedni, és elutasították azt, hogy bizony a börtönlakóknak, az elítélteknek egy jó része - azon lehetne vitatkozni, hogy mekkora része, de egy tetemes hányada - nem is szeretne törvénytisztelő életmódot folytatni azután sem, hogy kijön a börtönből. Sokszor ezt meg is mondják bent, akár még a médiának nyilatkozva is - ilyet is láthattunk -, hogy ha őket kiengedik, akkor ugyanott folytatják, ahol azt abbahagyták, és semmiféle elrettentő erővel nem bírt akár még egy közepes vagy hosszabb tartalmú büntetés, szabadságelvonás sem az ő részükre.
Tehát ez már önmagában az új bv-törvény kisiklása volt. Mi úgy gondoljuk, hogy azoknak, akik szeretnének visszailleszkedni, minden segítséget meg kell adni, de vannak olyanok, akikre önmagában a büntetéssel kell hatni. Hozzáteszem, bár nem szeretnék elmenni ebbe az irányba, hogy a munka is lehet büntetés. Jelen pillanatban jutalom a börtönben a munka, de sok embernek, aki bekerül a börtönbe, és világ életében nem végzett munkát, a szigorú munka egy nagyon komoly büntetés, sőt a legnagyobb büntetés, ami létezik, amit ő el tud képzelni. De ebbe tényleg nem szeretnék mélyebben belemenni, ez csak egy büntetőjogi, büntetés-végrehajtási felfogás.
De mi az, ami ezeket az embereket adott esetben elrettentheti, és hogyan lehet őket visszaengedni a társadalomba? Európában létezik - és itt a lengyel példát hoznám fel -, bizony, a kémiai kasztrációnak nevezett eljárás, ami egy tablettás eljárás, még mielőtt úgy gondolnák... Bár amikor ezt lakossági fórumokon elmondtuk, akkor nagyon sokan felhördültek, hogy mi az, hogy kémiai kasztrációról beszélünk, egy ügyes juhász ember a kisbicskájával ezt könnyen meg tudja oldani, mondták ezt a lakossági fórumokon nagyon sokan. Egyébként sajnos a társadalmi visszajelzések alapján okkal gondolhatják, hogy ez is egy megoldás lehet, de mi maradjunk az európai és már bevált gyakorlatnál, a kémiai kasztrációnál, ami egyébként egy visszafordítható folyamat. Tehát most tegyük tisztába ezt a történetet: ha valaki nem szedi ezeket a tablettákat, akkor az ő hormonszintje helyreáll. De miért ne tegyük meg ezt az olyan elkövetőnél, akinél tudjuk, hogy folytatni fogja, mert a vérében van, ahogy szokták mondani, mert akinek például pedofil hajlama van, az miért ne lenne attól pedofil, hogy tíz évre vagy húsz évre börtönbe zárjuk. Ha kiengedjük, akkor az esetek többségében ott fogja folytatni, ahol abbahagyta, hiszen pont a hasonló jellegű szexuális indíttatású bűncselekmények azok, amelyeknek a legnehezebb gátat szabni.
Mi úgy gondoljuk, hogy ha ez így van, akkor többféle megoldás létezhet. Mi azt támogatnánk leginkább, hogy az ilyen elkövetőket még egy súlyos büntetés után is csak akkor engedjük vissza a társadalomba, ha ezt a tablettás kezelést ők elvégzik. S ezt lehet persze ellenőrizni, vérvétellel vagy egyéb módon ellenőrzésre lehet őket kötelezni, amikor a hatóságok meg tudják nézni, hogy valójában szedi-e ezeket a tablettákat. Egyébként nemzetközi példák alapján ez nagyon hatékonyan csökkenti a szexuális vágyat, és nem fog arra gondolni, hogy ő kisgyermekek után kajtasson. S ez a fő dolog, hogy a jövőben is megelőzzük, hogy ilyet kövessen el. Pont egyébként a szexuális bűnelkövetőknél más megoldás nem nagyon van sajnos, és ezt a szakma is elismeri.
Ezt egyébként be lehet vezetni olyan módon is - bár mi, ahogy mondtam, ennek a kötelező büntetésként való kiszabását is elképzelhetőnek tartjuk -, hogy azt mondjuk, valaki kap egy szigorú büntetést, és vállalja, hogy ennek a tablettás kezelésnek folyamatosan aláveti magát és az ellenőrzéseknek is, s akkor visszaengedhető a társadalomba, vagy ha ezt önként nem vállalja, akkor egy még szigorúbb büntetés elé állhat, de a legjobb megoldás az lenne, ha csak akkor engednénk vissza ezeket az elkövetőket. Nem látok semmi olyan indoklást vagy magyarázatot, ami ezt felülírhatná. Véleményem szerint azoknak, akik kisgyermekeket zaklatnak, nincs joguk ahhoz, hogy a jövőben arról döntsenek, hogy egy ilyen tablettás kezelésnek alávetik magukat vagy nem. És kizárható a tévedés, mert tudom, hogy a halálbüntetésnél mindig azt szokták mondani, hogy mi van, ha tévedés van vagy minden egyéb, bár ezekben az ügyekben a tévedés elég ritka. De ha mégis tévedés lenne, akkor még abbahagyhatja a kezelést, tehát ha a tablettákat nem szedi, akkor helyreáll az ő hormonháztartása. Tehát nem végleges és nem visszafordíthatatlan a folyamat.
Nagyon kérem, hogy ezen gondolkozzanak el, ezekkel a kifejtésekkel együtt. Én nem látok olyan ellenérvet, amit szembe lehetne ezzel állítani, főleg azért nem, mert - ahogy mondtam - a visszaesési hajlandóság nagyon magas. És sajnos azt is meg kell nézni - s ezek is kimutatások, szakmai tapasztalatok -, hogy akit egyszer zaklattak gyermekkorában, az soha az életben nem tudja ezen túltenni magát. Soha! Nem arról van szó, hogy valakit a kocsmából hazafelé menet megvernek és az ő sebei begyógyulnak, hanem a zaklatások áldozata ezt a terhet egy egész életen át hordozni fogja. Tehát azt kell mondjam, hogy az ilyen bűnelkövetőknél még a sokkal súlyosabb büntetés, akár a halálbüntetés is felvethető lenne, de ebbe most tényleg ne menjünk bele. Ha valaki egy életre megnyomorít egy másik embert, akkor ezen el kellene gondolkodni, de ezt most nem szeretném idehozni; bár idehozhatnám.
A másik téma, amit viszont szintén fel szeretnék vetni: ha önök már megnyitották, nagyon helyesen, azoknak a bűncselekményeknek a körét, amelyek nem évülnek el, akkor - s erre egy módosító javaslatot is benyújtottam, hogy támogatható legyen a tisztelt Ház és a megfelelő szakbizottságok által - azt szeretném, ha a hivatali korrupciós bűncselekmények, s legfőképpen a hivatalos személyek elleni bűncselekmények is abba a körbe esnének, amelyek nem évülnek el. Meg is mondom, hogy miért, egyébként a hivatali visszaélést is ebbe a körbe sorolva: azt láthattuk, hogy az elmúlt időszakban sokszor azért nem lehetett felelősségre vonni közszereplőket, akár aktív politikusokat, mert azt mondták, hogy elévült ez a bűncselekmény. A legtöbb esetben egyébként az MSZP volt embereiről beszélünk, most már lehet, hogy más pártokban politizálnak, de a parlamentben is vannak olyan képviselőtársaink, akik ellen azért nem indulhatott büntetőeljárás, noha a bizonyítékok megvoltak, mert elévült ez a bűncselekmény. És közpénzeket érintett, korrupciós bűncselekmények voltak, de elévültek. Ezt nem szabad engedni. Az embereket egyébként pont a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények mellett ez az, ami a legjobban bosszantja. Mi az, hogy egy közszereplő kiállhat a tévé elé, és azt mondhatja, hogy nem érdekes, nem érdekel, az a bűncselekmény elévült?!
(21.10)
Én továbbra is honatya lehetek, azzal együtt, hogy ezek megtörténtek, merthogy fél évvel, egy évvel kicsúsztak az elévülési határidőből. Egyébként hozzáteszem, hogy a magyar nemzeti javak ellopása ’90-től kezdve hasonló cselekményekkel történt, és azt az összeget, amit elloptak, ezek külföldi és minimális becslések, a jelenlegi államadósság két és félszeresére teszik. Azt az összeget, amit itt offshore irányba, és ez minimális összeg, kiloptak a magyar adófizetőktől és a magyar nemzeti vagyon részeként.
Na most, ha ez így van, akkor kellően hatékony fellépést igényel. Én el is mondanám, hogy melyek azok a cselekmények, amelyeket szeretnénk, ha nem évülnének el, és az, hogy nem évül el, akár egyéb jogkövetkezményekkel is járhat. Ez lehet egy kiindulópont akár a visszakövetelhetősége felé is. Ez lenne a hivatali vesztegetés, a hivatali vesztegetés elfogadása. Ez azt jelentené a vesztegetés esetében, hogy ha az hivatalos személyt érint, az is, aki azt adja vagy felkínálja, és az is, aki azt elfogadja, ebbe a kategóriába esne. Itt nem gondoltam beemelni a gazdasági vesztegetést; persze bele lehetne, de első körben az államra, a hivatalos személyekre, a közpénzekre szeretnék koncentrálni ezeknél a szigorúbb szabályoknál.
Idetartozna a vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban és a vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban. Tehát itt is a passzív és az aktív alak is büntetendő lenne. Azt hiszem, nem kell részletesen elmondanom, hogy a bírósági eljárás, hatósági eljárás miért olyan védendő téma, védendő tárgy, amit így, akár az elévülés félre tételével is meg kell védeni. Illetve a vesztegetés feljelentésének elmulasztása is nagyon fontos szempont, hogy azok a hivatalos személyek, akik tudomást szereznek róla, igenis kelljen hogy ezt bejelentsék. És ha kiderül, hogy egy korrupciós bűncselekményről van szó, akkor őket is, ha ezt elmulasztották, ugyanúgy időkorláttól függetlenül meg lehessen büntetni.
Az utolsó, ami csak részben korrupciós, a hivatali visszaélés bűncselekménye. Ezt is úgy gondoljuk, hogy ha valaki előnyért cserébe valamit elfogad, a hatósági eljárásában megszegi a szabályokat azért, mert neki előnyt ígérnek, akkor ez ebbe a körbe eshet, és ezt is tulajdonképpen kapcsolhatjuk a felsoroltakhoz.
Úgyhogy nagyon szeretném, hogy támogassa akár a kormány is és a bizottságok is ezt a javaslatot. És azt szeretnénk, ha tiszta közéletet láthatnánk, és nemcsak hogy tiszta közéletet, hanem akiről kiderül a közszereplő politikusok vagy hivatalos személyek közül, hogy elkövették ezeket a bűncselekményeket, akkor ők elévülés nélkül felelősségre vonhatóak lehessenek.
Még itt hozzá lehetne tenni, hogy persze ezekben az esetekben a büntetési tételeket is lehetne szigorítani. (Az elnök csenget. - Közbeszólás a függetlenek soraiból.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
