IKOTITY ISTVÁN,
IKOTITY ISTVÁN,
IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az LMP támogatja a javaslatot, mint ahogy támogattuk azt a Btk.-módosítást is, ami az addigi elévülési szabályt felülírva kimondta, hogy csak a nagykorúságtól kezdődik az elévülés. A korábbi elévülési idő valóban komoly akadálya volt az ilyen esetek napvilágra kerülésének, mivel nyilvánvalóan nem volt elvárható egy kiskorú gyerektől, hogy éppen azok ellen forduljon, akiktől függ, akár szülő, nevelőszülő vagy tanár a bántalmazó.
Egyetértünk a mostani javaslattal is, amely teljesen megszünteti az elévülést. A gyerekekkel szemben elkövetett bűncselekményeknél a legnagyobb a látencia, 90 százalékos, és valóban sok esetben több évtized is eltelik, mire ezekre a bűncselekményekre fény derül. Fontos, hogy ilyen esetekben is felelősségre lehessen vonni az elkövetőt a múltban elkövetett bűnökért, azt gondoljuk azonban, hogy önmagában az elévülési szabályok módosítása, a Btk. szigorítása nem elégséges. A legfontosabb az volna, hogy a folyamatban lévő esetek is napvilágra kerüljenek, és a további károkozást az azonnali közbelépéssel meg lehessen akadályozni.
A gyermekvédelmi jelzőrendszernek hatékonyan kellene működnie ahhoz, hogy ne csak évtizedek múltán derüljön ki, ha valaki szexuális erőszakot követett el, vagy bántalmazott egy gyermeket. Jelenleg Magyarországon a szülők kétharmada alkalmaz erőszakot is gyermeke nevelése során, és a gyermekbántalmazás az esetek 90 százalékában rejtve marad, 100 esetből csupán 10 esetben derül ki, és mindössze egyetlen miatt indul büntetőeljárás. A gyermekvédelem statisztikái szerint évente 20 ezer gyerek válik valamilyen lelki, fizikai, szexuális bántalmazás áldozatává, tavaly 371 gyermeket ért szexuális bántalmazás. További sokkoló adat, hogy évente körülbelül 30 gyermek hal meg bántalmazás vagy elhanyagolás következtében.
A gyermekvédelmi jelzőrendszer feladata lenne a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, vagyis minden olyan tényező feltárása és kiküszöbölése, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A gyermekvédelmi törvényben meghatározott jelzőrendszeri tagok kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más súlyos, veszélyeztető ok fennállása esetén. Kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni.
Mint azt a szigetszentmiklósi eset is mutatja, jelenleg ez a jelzőrendszer nem működik megfelelően Magyarországon, a gyerekkel kapcsolatba kerülő szakemberek és hatóságok képtelenek megakadályozni vagy érdemben fellépni a gyermekbántalmazás ellen. Rendszerszintű problémák vannak, ami miatt a jelzőrendszerben részt vevők alkalmatlanok arra, hogy felismerjék, ha egy gyerek bántalmazásnak van kitéve. Az esettel kapcsolatos ombudsmani jelentés megállapította, hogy a szigetszentmiklósi gyermekbántalmazás áldozatai nem kaptak valós segítséget a veszélyeztetettségük megszüntetéséhez, a szakemberek nem ismerték fel időben, hogy ki kell emelni őket a családból. A gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai között a jelzésen kívül nem volt érdemi együttműködés, a kiemelés eljárása pedig elhúzódott.
Összefoglalóan tehát azt lehet megállapítani, hogy a gyermekbántalmazási ügyekben indult eljárásokban a helyi ellátórendszer tagjai gyakran nem tudnak a bántalmazásokról, vagy súlyos bántalmazás megelőzése érdekében a beavatkozásuk nem hatékony. A különböző szakmákhoz tartozó szakemberek - tanár, orvos, védőnő, rendőr vagy jegyző - közötti kompetenciahatárok nem tisztázottak vagy nem ismertek a szakemberek előtt. A gyakorlatban ez úgy jelentkezik, hogy vagy nem jeleznek, vagy nem időben jeleznek, vagy nem a valódi problémát jelzik. A mulasztó szakembereket a legtöbb esetben nem marasztalják el. Bár felelősségre vonható az, aki jelzési kötelezettségével nem él, mégis az a gyakorlat, hogy nincs valódi szakmai utánkövetés és következmény.
A gyermekvédelmi törvény életbelépése óta soha nem álltak rendelkezésre azok a tárgyi, anyagi, személyi erőforrások, amelyek a törvény végrehajtásához szükségesek. Komoly szakemberhiánnyal küzd a gyermekvédelem, magas a fluktuáció. Körülbelül 500 védőnő van az országban, egy-egy védőnőhöz 250 gyermek tartozik, ami lehetetlen feladat elé állítja őket. A kistelepüléseken nagyon rossz munkakörülmények között dolgoznak. 2004-ben készült egy módszertani anyag arról, miként kell felismerni például a bántalmazást, ám ennek betartása nem kötelező és nem számon kérhető. A gyermekvédelmi rendszer leterheltsége, bürokratikus felépítése is az oka annak, hogy a szigetszentmiklósi eset titokban maradhatott, ráadásul az érintettek gyakran fel sem ismerik az erőszakot. Sok szakember nincs tisztában a bántalmazás tüneteivel, jeleivel és következményeivel.
Amit tehát az LMP a büntetőjogi eszközökön túl fontosnak lát: a gyermekvédelmi szakemberek képzésének megerősítése, a gyermekbántalmazás és családon belüli erőszak felismerésével kapcsolatos ismeretek oktatása, továbbképzések, módszertani útmutatók, gyermekjogok oktatása, beemelése a Nemzeti alaptantervbe, a gyermekvédelmi jelzőrendszer megerősítése, a leterheltség csökkentése, a szakemberszám növelése, a 2008 óta elmaradt béremelés pótlása. A kompetenciahatárok tisztázása nagyon fontos, ugyanúgy, ahogy a felelősségi viszonyok egyértelműsítése is, a jelzőrendszer tagjainak mulasztásával kapcsolatos felelősségre vonási szabályok szigorítása, személyi felelősség megállapítása mulasztás esetén, valamint a szakmai utánkövetés. Köszönöm a figyelmüket.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
