NOVÁK ELŐD
NOVÁK ELŐD
NOVÁK ELŐD (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tabudöntő beszéddel, a kormány által felemelt ügynökök megnevezésével készültem az Országgyűlés Kulturális bizottságában, ahol az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára ötévenkénti beszámolója került napirendre múlt hétfőn. A politikai szokásjogot azonban felrúgta a Fidesz, amikor nem engedélyezték, hogy a Jobbik álláspontját ismertethessem a nemzeti ellenzék témafelelős szakpolitikusaként úgy is, hogy nem vagyok a bizottság tagja, de sebaj, kikerültük a tiltást, Farkas Gergely frakciótársam felolvasta ott a beszédtervemet. Most pedig - mivel plenáris ülésen egyáltalán nem kerülhet napirendire ez a beszámoló, és az időhúzást szolgáló Nemzeti Emlékezet Bizottságának tevékenysége sem - igyekszem az ÁBTL jelentését legalább egy néhány percben szóvá tenni, még ha csak most, hajnali fél három után jutunk is csak ide.
A bőkezű állami támogatáson túl az elhíresült norvég alap támogatásával is élő levéltárnak élen kellene járnia az állambiztonsági múlt feltárásában, de sajnos nem ezt teszi. Az ÁBTL felhasználásával is folytatja sajnos az Orbán-kormány 2010 óta az átmentett állambiztonsági múlt rehabilitációját, az egykori hivatásos állomány és az ügynökhálózat egyes tagjainak pozícióba helyezését. Kormányzati funkciót is kaphatnak, megbecsülik és kitüntetik őket. Tasnádi László egykori III/II-es főtiszt, Pintér Sándor kabinetfőnökének kinevezése belügyi rendészeti államtitkárrá végleg kiverte a biztosítékot. Megjegyzem, Pintér Sándor nemzetbiztonsági főtanácsadója, Kocsis Kálmán vezérőrnagy a III/I. csoportfőnök-helyettese is.
Már az első Orbán-kormány kinevezéseinél, személyzeti politikájában, káderfejlesztési terveiben versenyelőnyt jelentett az állambiztonsági múlt. Ezt bizonyítja Martonyi János, Boros Imre, Nógrádi László, Járai Zsigmond, Kopátsy Sándor vagy Szita Károly esete. Orbán Viktor miniszterelnök máig megkülönböztetett kapcsolatot ápol Báthori és Lawrence ügynökökkel. Az előbbi egy református, az utóbbi egy katolikus püspök. Ezeket hiába vetettem ma a kormányfő szemére egy azonnali kérdésben, nem tartotta szükségesnek, hogy reagáljon rá, pedig lett volna még beszédideje a mellébeszélő válaszában.
A múlt vétkeseinek leleplezése és félreállítása helyett ma elismerés és felemelés jár. Mindegyik volt szocialista ország előbbre tart a sötét történelmi örökség kezelésében. Az 1990 utáni politikai elit visszaesően bűnös az ügynökügyek megnyugtató törvényi rendezésének elmaradásáért.
Gyarmati György, az ÁBTL főigazgatója a beszámolóban csatlakozott azon elvont fogalmakban gondolkodó akadémikusokhoz, egyetemi oktatókhoz, akik néha arra intik a kutatókat, hogy ne ügynökökben gondolkodjanak, hanem struktúrákban. Tehát semmi konkrétum, csak elvi megközelítés. Ezzel szemben a hétköznapi valóság, hogy már pontosan ismerjük az állambiztonságot működtető struktúrát a pártközponttól az Állambiztonsági Főcsoportfőnökségig, oda és vissza, de tudomásul kellene venni, hogy nem struktúrákat, hanem ügynököket küldtek a Magyar Országgyűlésbe, az állami és végrehajtó szervezetekbe, és az emberek 24 év elteltével neveket szeretnének hallani és nem pedig struktúrákat. A múltat bevallani, bocsánatot kérni, információs kárpótlást nyújtani, erkölcsi elégtételt adni csak konkrét személyek tudnak és nem elvi struktúrák. Az efféle maszatolást hagyjuk meg a Nemzeti Emlékezet Bizottságának.
Végül már csak címszavakban arról, amit hiányoltunk a levéltári beszámolóból. Milyen javaslatokat tett az ÁBTL az ügynökügyek megnyugtató, a társadalom igényeit kielégítő törvényes rendezésére az Országgyűlés vagy a kormány irányába? Pontosabban: miért nem tettek ilyeneket? Milyen mennyiségű iratot tartanak vissza indokolatlanul a mai titkosszolgálatok, és ki kényszeríthetné őket a mielőbbi törvényes átadásra? Milyen iratokat selejtezett ki és zárolt az intézmény a 15 év alatt, illetve 2012-ben? Végül: nem tartanak-e attól, hogy a kormánypárti Nemzeti Emlékezet Bizottsága, amely a mai napig sem foglalkozik az ügynökügyekkel, egyszer csak felsőbb döntésre magába olvasztja az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárát, mint annak fiókintézményét és kiszolgálóját? Ismerünk hasonló példát, így lett az Országos Széchényi Könyvtár egyik osztálya az ’56-os Intézet.
Az efféle kérdésekre nem kaphatunk választ, csak majd ha a Jobbik kormányra kerül. Addig is szeretettel várjuk minden magyar honfitársunkat a Corvin közbe most, október 23-án, délután négy órára is, ahol a Jobbik központi megemlékezése lesz, Pongrátz Gergely szellemét is felidézve. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
