DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Köszönöm, hogy ezt a fontos témát újra idehozta a parlament elé, és tudunk néhány fontos, nemcsak számadatot, hanem tényt is elmondani az elmúlt időszak, az elmúlt évek bérpolitikájáról és foglalkoztatáspolitikájáról is.
Valóban, ahogy ön is említette, a jövő évi költségvetésben jelentős adókedvezmények szerepelnek, ami konkrétan a magyar családok, illetve a magyar emberek zsebében marad majd. Ahogy ön is említette, 16-ról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó, az 120 milliárd forintot jelent az embereknek, a sertés tőkehús áfája 25 milliárd forintot, a kétgyermekes családok adókedvezménye 15 milliárd forintot, a korábbi adókedvezmények igénybevétele a családi adórendszer intézménye kapcsán 240 milliárd forintot hagy évente a gyermeket vállaló családoknál. Azt gondolom, hogy ez igen jelentős összeg. Bevezetésre kerül a gyed extra, ami a munka és a gyermekvállalás közti összhang megteremtésével segíti a családokat. Emellett 2016-ban 138 milliárd forintot hagy a kormány a munkaerőpiac szempontjából hátrányos helyzetben lévőt alkalmazó vállalkozóknál a munkahelyvédelmi akcióterv kapcsán. Ezek mind-mind olyan jelentős források, amelyek, azt gondolom, jelentősen fogják segíteni az életkörülményeket.
De amit mondott itt, és érdemes egyet talán hátralépni, hogy vajon a bérek kapcsán azok a különbségek, amelyek a magyar rendszerben megvannak, mennyire magyar specialitások és mennyire jellemzők általában. Vajon a lengyeleknél, a cseheknél, a románoknál, a szlovákoknál… - mert szerintem itt érdemes vizsgálódnunk, hiszen a nyugat-európai bérekhez képest valóban azt tudjuk mondani, hogy jelentős az elmaradásunk, és valószínűleg a következő években is jelentős lesz, de azt kell vizsgálnunk, hogy ebben a tekintetben hogyan állunk. És ha ezt vizsgáljuk, akkor már egészen más képet kapunk. Hiszen ezekben az országokban hasonló tendenciák és hasonló eltérések mutatkoznak.
De talán itt, a Parlament falai között nem hangzott még el, s elnézést, hogy kora reggel számadatokkal terhelem a jelenlévőket és azokat, akik képesek ilyen korán bennünket hallgatni, de nagyon fontos, azt gondolom, hogy jelezzük, 2014-ben a bruttó keresetek 10. decilisének értéke, tehát ez a felső 10 százalék, hogy egyszerűen fogalmazzak, 616 ezer forint volt. Ezzel szemben a 9. decilisé alig többmint a fele, 350 ezer forint. A 10. decilis tehát valóban kiugró mértékű, de a 9. és nyilván innen lefelé a 8., a 7. s a többi: a 8. 283 ezer, a 7. pedig 234 ezer forint. Tehát amit ön most állít, hogy a különbségek nőnek, az olló tágul, azt ezek a számok gyakorlatilag egyáltalán nem támasztják alá.
Nyilván nagyon lényeges kérdés az, hogy mi történik a minimálbérrel, a garantált bérminimummal, hiszen ennek tolóhatása van a későbbiekben fölfelé az összes többi kereseti rétegre. Ezért is fontos, ezért tartottuk fontosnak az elmúlt években is, hogy megállapodjunk a munkáltatókkal és a munkavállalókkal a bérnövekményben. Folyamatosan nőnek a bérek. Ha 2010 és 2014 között vizsgálódunk, akkor a minimálbérek gyakorlatilag több mint 40 százalékkal növekedtek, igaz, hogy bruttóban, ennek a nettó növekménye ennél kisebb. De ha megfigyeljük a legutolsó KSH-adatokat, egyértelműen látszik, hogy mivel alacsonyan van az infláció, és jól sikerült beállítanunk ezzel a 3-4 százalék körüli keresetnövekedést a megállapodás kapcsán, azt látjuk, hogy nem csökken a foglalkoztatás, ez egy nagyon lényeges kérdés, sőt nő. Teljesítmény van a növekedés mögött, tehát a bérek úgy tudnak nőni, hogy nem hitelből növekszik, hanem teljesítményből, munkából szerzett teljesítményből. Ez is egy nagyon lényeges kérdés.
És ugye, a létminimum és a minimálbér viszonyában is azt látjuk, hogy míg 2011 környékén ez az arány 70 százalék körül volt, ez most 79 százalék. Tehát arra szeretném fölhívni a figyelmet, hogy a tendencia folyamatosan javul.
Nyilván szeretnénk azt, hogyha minél előbb sikerülne elérni a létminimum környéki állapotot, de szeretném fölhívni a figyelmet, hogy ahhoz egy egyszeri 30 százalékos növekedésre lenne jelen pillanatban szükség, ami meggyőződésünk szerint a munkahelyek ezreit veszélyeztetné a versenyszférában, ezért a következő években is szándékaink szerint növeljük a béreket, de olyan mértékben, ahogy azt a gazdaság és a gazdaság teljesítőképessége lehetővé teszi. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)