HISZÉKENY DEZSŐ
HISZÉKENY DEZSŐ
HISZÉKENY DEZSŐ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Aki végigkísérte ennek a törvénynek itt a Házban az útját, valamint tüzetesen tanulmányozta az ezzel kapcsolatos anyagokat, többek között azt is, amit a köztársasági elnök úr küldött a parlament számára, az valahogy egy ilyen tudathasadásos állapotba kerül. Megpróbálom megvilágítani, hogy miért.
Egyrészt a törvényjavaslat első része 35 esetben az önkormányzatok számára állami tulajdonú ingatlanokat biztosít annak az érdekében, hogy az adott városokban, településeken lévő közparkok üzemeltetése normális mederben folyhassék; többek között azért, mert ezeken a településeken az adott közpark területén kisebb-nagyobb tulajdoni hányadban állami tulajdonban voltak egyes területek, és ez akadályozta azt, hogy normál módon üzemelhessenek ezek a közparkok. Azt gondolom, hogyha ezt az ember így végiggondolja, akkor arra a következtetésre juthat, hogy ez egy teljesen normális, érthető és indokolható folyamat. Hiszen valóban, azok a területek, amelyeket egy adott önkormányzat üzemeltet, legyenek az önkormányzat tulajdonában. Azt gondolom, hogy ilyen esetben az adott közparknak a fejlesztése is sokkal egyszerűbb. Ez egy teljesen érthető és indokolható dolog.
Ugyanakkor, amikor tovább olvassa a törvényt, egy nagyon érdekes megállapításra juthat, tudniillik, hogy van egy olyan terület, ahol ennek pont a fordítottját próbálják meg a törvényben megfogalmazni. Nevezetesen azt, hogy Budapesten az Erzsébet teret, ami önkormányzati tulajdonban van, állami tulajdonba vennék. Az ember először értetlenül áll, hogy vajon miért. Ha az állam nem képes az ország 35 különböző területén ezeket a parkokat valóban normális módon üzemeltetni, hiszen egyébként sem szervezete nincs ehhez, sem személyi feltételek nem adottak, akkor vajon mi indokolja azt, hogy a főváros közepén lévő teret állami tulajdonba vegyük? Tulajdonképpen végigolvasva az indoklást, erre nem kaptunk választ.
Egyetlenegy mondat van leírva, hogy állami feladatként határozza meg a közparkok üzemeltetését. És vajon a másik 35 esetben? Vidéken egyébként ott Abaligettől Békéscsabáig vagy Debrecentől Zalaegerszegig ez nem igaz? És itt a fővárosban pedig ez jelenik meg érvként, hogy itt az állam szeretné üzemeltetni? Vagy az állam feladatként fogalmazza meg magának a közpark üzemeltetését? De ugyanakkor maga az előterjesztés is saját magának mond ellent, hiszen az állam tulajdonába szeretné ezt vonni, de nem kívánja üzemeltetni közparkként ezt a területet, mert azt azonnal az V. kerületi önkormányzat kezelésébe adná, sőt forrásokat is biztosítana hozzá, hogy az állami tulajdonban, de mégis önkormányzati kezelésben legyen.
Miért nem jó ott, ahol ez van önkormányzati tulajdonként? Hiszen az önkormányzat az, aki valóban ismeri az emberek valós elképzeléseit egy ilyen közpark üzemeltetésével kapcsolatban. Önök ennek mégis az ellenkezőjét teszik, és nincs rá indok. Senki nem érti, hogy ez miért történik. Ráadásul, ugye, nagyon sajátos eljárási formában teszik ezt, szemben az önkormányzatokkal kapcsolatos önkormányzati törvénnyel, ami előírja azt, hogy ilyen esetben, amikor önkormányzati tulajdon kerül állami tulajdonba, akkor az adott képviselőtestület, jelen esetben a Fővárosi Közgyűlés véleményét ki kell ebben az ügyben kérni. A Fővárosi Közgyűlés nem tárgyalt ilyet.
Itt nem arról van szó, hogy ezt állami tulajdonba veszik. Ezt a területet elveszik. És gondolják végig, hogy egy főpolgármester vagy egy Fővárosi Közgyűlés számára mennyire megalázó ez az egész történet így, ahogy ez lejátszódott! Tulajdonképpen, hogyha abból indulunk ki, amit önök indoklásként hoztak fel, hogy állami feladatot szeretnének megfogalmazni erre a területre, akkor most elkezdhetünk izgulni, hogy az elkövetkezendő időszakban nehogy véletlen a turizmusra vagy az állattartásra gondolják úgy, hogy az állami feladat, mert ebben az esetben, akinek szállodája van vagy étterme van, az mindenki izgulhat; nem beszélve arról, aki meg, mondjuk, állatokat tart. Mindenki izgulhat, hogy ezt el fogják tőle venni, mert az állam úgy döntött, hogy ez állami feladat. De van ilyen példa a magyar állam történetében, sokat is tudok mondani. A jelentős többsége az ilyen döntéseknek a Rákosi-időszakban, abban az időszakban valósult meg.
(13.00)
Tehát ez nem állami tulajdonba vétel, ez elvétel, elveszik ezt. Tudja, hogy mondják ezt a köznyelvben? Einstandolás. Az értelmező kéziszótár szerint ez azt jelenti, hogy az erősebb jogán jogtalanul lefoglalja valakinek a tulajdonát, ezt jelenti az einstandolás. Gyermekkori élményeim alapján, és bízom abban, hogy az államtitkár úrnak is ugyanaz az élménye megvolt, A Pál utcai fiúkat olvasva jelent meg ez a szó először az én életemben, az einstandolás. Ott is elég gusztustalan volt az ehhez fűződő történet, és az én meglátásom szerint most is elég gusztustalan ez.
Annak, aki ezt a regényt írta, Molnár Ferencnek hívják, rendkívül tanulságos mondata van az einstandolásról. Azt mondja az einstandolásról: „Ez a csúf német szó azt jelenti, hogy az erősebb hadizsákmánynak nyilvánítja azt, amit elvesz, és aki ellenállni merészel, azzal szemben erőszakot fog használni. Az einstand tehát hadüzenet is. Egyszersmind az erőszaknak, az ököljognak és a kalózuralomnak rövid, de velős kijelentése.” Ezt Molnár Ferenc fogalmazta meg, ma is helytálló, ma is igaz. Önök hadat üzentek Budapestnek, hadat üzentek az itt élő embereknek.
Tudja, ha nem kapnak normális választ arra, hogy miért akarják elvenni ezt a területet a fővárostól, tőlük miért akarják elvenni, akkor kitalálják vagy találgatni kezdenek, hogy miért. Most volt arra idő, hogy beszéljek a választókerületemben lévő állampolgárokkal, hiszen a köztársasági elnök úr visszaküldte a parlamentnek. Ez az idő elegendő volt arra, hogy beszélgessek a választópolgárokkal, és elmondják, hogy ők mit gondolnak, miért csinálja ezt az állam. Tudja, miket mondanak? Az, aki viccelődni akar, azt mondja, hogy azért, mert kisvasutat építenek. (Derültség.) Valaki azt találta ki, lehet, hogy stadion lesz. Aki kicsit komolyabban vette ezt a kérdést, és ezen már el kell gondolkodnunk, az azt mondja, hogy lehet, hogy az óriáskerék helyett, ami ott van magántulajdonban, és bizonyára kellemes hasznot hajt annak, aki azt üzemelteti, egy még nagyobbat akarnak odaépíteni; ez az egyik verzió. A másik verzió az, hogy építenek oda kaszinót, Vajna-féle kaszinót. A harmadik verzió az, hogy szállodát, hiszen ott már van olyan, akinek résztulajdona van az adott tér üzemeltetésében, őt Ráhelnek hívják. Aztán van, aki kombinálni kezdett, ő pedig azt mondja, hogy lesz itt kaszinó is, és lesz itt szálloda is. Gondolom, majd mindenki figyelemmel fogja kísérni, hogy mi szükség volt arra, hogy ezt a teret állami tulajdonba vegyék.
A tanulság számomra és gondolom, mások számára is az, hogy ma a mai Magyarországon senki és semmi nincs biztonságban, ma önök bárkitől bármit einstandolhatnak. (Taps az MSZP padsoraiban.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
