RIZ GÁBOR,
RIZ GÁBOR,
RIZ GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő, T/13268. számú törvényjavaslat három területen hajt végre módosításokat. Úgy véljük, hogy az igazságos közteherviselés eddigi gyakorlatát tovább kell bővíteni azok felé, akik offshore cégként azon vállalatok közé tartoznak, amelyek a cégbejegyzés országában nem folytatnak tevékenységet, és jövedelmük egy részét szabálytalanul kivezetik az adózás alól.
Az első változtatás az offshore vállalkozások adózásával van összefüggésben. Itt a cél az, hogy a kormányzat utolsó esélyként biztosítsa a lehetőséget a külföldi bankszámlán lévő vagy más módon eltitkolt jövedelmek tulajdonosainak, hogy 2017. június 30-ig bevallják és befizessék a törvény által előírt 10 százalékos közterhet. Tehát aki a NAV ellenőrzése előtt úgy dönt, hogy a törvényjavaslatban meghatározott, például kamat, osztalék, árfolyamnyereség vagy vállalkozásból kivont jövedelme vagy bevétele után 10 százalékos mértékű adót fizet, mentesül az esetleges adóhivatali revízióval járó jogkövetkezmények alól. Ezt a jövedelmet ugyanis 10 százalékos adón és az önellenőrzési pótlékon kívül más fizetési kötelezettség nem terheli, ám az adóból semmilyen egyéb kedvezmény nem vehető igénybe. Az adózási módszer csak úgy alkalmazható, ha az érintett NAV által kijelölt bankszámlájára 2017. június 30-ig befizeti a teljes összeget, amelyből a bank utalja át anonim módon a 10 százaléknyi adót. Ezzel az intézkedéssel párhuzamosan megszűnik a stabilitási megtakarítási számla.
Az eltitkolt jövedelmekre vonatkozó szabályzást egy OECD-megállapodás alapján kötött, a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló uniós irányelv alapján biztosítja a törvénytervezet. Az első információcserére 2017. szeptember 30-ig kerül sor az új, valamint a már meglévő magas értékű egyéni számlák esetében. Ez azt jelenti, hogy 2017-től több mint 70 országból érkezhet magyar pénzügyiszámla-tulajdonosokról információ a hazai hatóságokhoz.
Mivel a NAV 2017 őszétől így már nagy értékű külföldi bankszámlák adataival is rendelkezni fog, könnyebben kiszűrhetőek lesznek azok, akik a hazánkban keletkezett jövedelmük után nem fizették meg a kirótt közterheket. A NAV az ő esetükben az eltitkolt adó mellett adóbírságot és a jegybanki alapkamat kétszeresére rúgó késedelmi pótlékot szabhat ki. Az OECD automatikus adatcsere-kezdeményezése 2017-től globálisan csukhatja be a kiskaput a nem átlátható szerkezetű offshore társaságok előtt. Utóbbiak azok a magyar sajtóhírekből is jól ismert cégek, amelyek tulajdonosi háttere átláthatatlan, valós tevékenységük nincs a bejegyzésük országában, így fiktív ügyletekre használják őket, tulajdonosaik pedig nem vallják be a cégeikből felvett jövedelmeiket.
Az OECD programja szerint 2017-től nemcsak a magánemberek jövedelme, hanem az alapítványok és cégek mindennemű kamatjövedelme és számlaegyenlege, valamint a valódi tulajdonosok, haszonélvezők kiléte is automatikusan hozzáférhetővé válik az adóhatóságok előtt, így Magyarországon is. Például, ha egy hazai vállalkozás egyik tulajdonosának karibi offshore cége bankszámlát nyit Londonban, akkor a számlavezető banknak automatikusan értesítenie kell a nemzeti adóhatóságot a cég mögötti valódi számlatulajdonos kilétéről és a konkrét számlaegyenlegről is.
Minden fontosabb állam, illetve népszerű offshore helyszín jelezte már részvételi szándékát a globális adatcserében. Tudnunk kell, hogy a tulajdonosi oldalon nagyon sokan vannak Magyarországon, akik nem transzparens offshore céget működtetnek. Az OECD-egyezmény elfogadása elsősorban nekik jelent majd komoly kihívást, ám a tisztességes társaságok működését nem befolyásolja, hiszen azoknak nincs mit eltitkolniuk.
Azt is szeretném hangsúlyozni, hogy ma már kevésbé éri meg adózási szempontból külföldre vinni egy céget, mint korábban. Amíg 2010 előtt a cégek nyereségét 20 százalék körüli társasági adó terhelte, az adózott eredményből fizetett osztalékot pedig további 35 százalék személyi jövedelemadó, sokan úgy gondolták, hogy megéri az offshore-cég-alapítás, hiszen még a jelentős fenntartási költségek ellenére is kifizetődő volt. Ma azonban ezek a cégtulajdonosok úgy gondolkodnak, hogy jobban járnak, ha tisztán működnek, hiszen a társasági adó alacsonyabb kulcsa már csak 10 százalék, és mint tudjuk, ez jövőre 9 százalékra csökken, valamint mindössze 16 százalékos osztalékadó terhe mellett felvehetik az őket megillető nyereségüket.
A jogszabálytervezet másik fontos eleme, hogy a vállalkozásban kedvezményesen legalább 10 százalékos részesedést szerző cégeknek is lehetőséget, illetve könnyebbséget biztosít. Hiszen nekik a szerzéskor nem kell az szja-t megfizetni, így a kvázi megelőlegezett adó összegét a vállalkozás a növekedésre fordíthatja. Ez elsősorban versenyképességi kérdés, hiszen így vonzóbbá válhat a hazai vállalkozói környezet akár belföldi, akár külföldi befektetőnek egyúttal.
Képzeljünk el egy vállalkozást, ami jó ötleten alapszik, jól is kezdett, de annyi tőkével még nem rendelkezik, hogy bővíteni, fejleszteni tudjon. Ekkor folyamodhat ahhoz a módszerhez, hogy a cég egy bizonyos hányadát eladja, és ezáltal tőkéhez is jut.
A törvénytervezet ezenkívül lehetővé teszi, hogy a politikai vezetőkre vonatkozó szigorú összeférhetetlenségi szabályok alól kivételt jelenthessen az ugyancsak közérdeket szolgáló egyes sportvezetői tisztségek betöltése. Ezzel kapcsolatosan az a véleményünk, hogy olyan jogi környezetet kell kialakítani, amely bővíti az állam szervei és a sport világa közötti együttműködést, a közvetlen eszmecserét, valamint a viszonylagos szervezeti átjárhatóság megteremtése útján előmozdítja a magyar sport céljainak hatékonyabb elérését.
A hazai sport ügyét előmozdítja, ha a sportszövetségek és az állam vezetése között közvetlenebb kommunikáció valósulhat meg. Kérem, amennyiben egyetértenek az offshore vagyonok megadóztatásával, az adókönnyítéssel, valamint a sport és az állam közötti hatékonyabb együttműködéssel, támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
