KÓNYA PÉTER
KÓNYA PÉTER
KÓNYA PÉTER (Független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyre melegedő éghajlat hatására a világ különböző térségeibe irányuló turizmus fellendülése, valamint az Európát elözönlő bevándorlók által behurcolt betegségek következtében olyan kórokozók is megjelentek, megjelennek hazánkban, amelyek eddig Magyarországon ismeretlenek voltak, vagy épp a hatékony védekezésnek köszönhetően évtizedekkel, évszázadokkal ezelőtt kipusztultak.
Magyarországon korábban szinte ismeretlen volt a szúnyogok által terjesztett nyugat-nílusi láz, ám 2003 óta minden évben rendszeresen regisztrálnak ilyen megbetegedéseket, ráadásul a számuk évről évre egyre növekszik. Ezt nemcsak a humán gyógyászat adatai igazolják, de az állatorvosi statisztikák is alátámasztják. A fertőző szúnyogok csípése leginkább a lovaknál és az embereknél okoz agyvelőgyulladást.
Ma már kevesen tudják, hogy valamikor Magyarországon a mocsaras vidékek, vizes rétek környékén lakók között rettegett, szúnyog által terjesztett betegség volt a malária. 1927-ben, amikor megalakult az Országos Közegészségügyi Intézet, a szakembereinek mai szemmel rendkívül radikális és durva módszerrel sikerült az egész ország területén kiirtani a maláriát terjesztő szúnyogokat. A rovarok lakhelyéül szolgáló természetes vizek felszínére benzint és gázolajat locsoltak, így a szúnyoglárvák megfulladtak. E beavatkozás előtt előfordult azonban, hogy egy év leforgása alatt 70 ezer új maláriás fertőzést regisztráltak hazánkban, 20 év múlva viszont, körülbelül a ’40-es évek elejére teljesen eltűnt Magyarországról ez a betegség.
Ez az optimális állapot azonban nem tekinthető véglegesnek. A malária bármikor újfent megjelenhet, és ismét szedheti áldozatait. Magyarországon jelenleg is hat olyan szúnyogfaj él, amelyik képes a malária kórokozójának hordozására. Csupán annyi is elég lehet egy új maláriajárvány elterjedéséhez hazánkban, hogy egy ilyen szúnyog megcsípjen egy olyan bevándorlót vagy éppen nyaralásából hazatért honfitársunkat, akik a betegséget már korábban elkapták. Berencsi György, a szúnyogok által terjesztett betegségek kutatásának nemzetközi szaktekintélyű professzora a halálát megelőzően, már 2013-ban arról nyilatkozott, hogy Magyarországon egyre hangosabban ketyeg a maláriabomba. A szakemberek mégsem tesznek ez ellen semmit.
Rövidítek, mert úgy látom, ki fogok futni az időből. A legmagasabb kockázati csoportba tartozó kórokozók közös jellemzője a magyar halálozási arány, a védekezési, illetve terápiás eszközök hiánya, a könnyű emberről emberre terjedés. Ebbe a körbe tartoznak az olyan vírusok, mint a rettegett fekete himlő, az ebola vagy a krími-kongói vérzéses láz. Fontos kiemelni, hogy a krími-kongói vérzéses láz vírusa déli szomszédjainknál jelen van, az azt terjesztő kullancs elterjedési határvonala egyre északabbra tolódott, így a betegség felvonulása nemcsak hazánkban várható, de a környező országokban is. 2013-ban a Margitszigeten élő sündisznók kullancsaiban egyértelműen kimutatták a krími-kongói vérzéses láz vírusát. Volt olyan sündisznó, amelyben közel 200 darab kullancsot találtak, amely fertőzött volt.
Ezzel kapcsolatban szeretném föltenni azt a kérdést, mit tett a kormány a hazánkban is ketyegő halálos vírusbombák hatástalanítása érdekében, különös tekintettel az egész Magyarország lakosságát fenyegető, a Margitszigeten már megtalálható krími-kongói vírus okozta járvány elkerülése érdekében. Köszönöm a türelmét, elnök úr.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
