DR. GYÜRE CSABA,
DR. GYÜRE CSABA,
DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr, Helyettesei, Munkatársai! A felszólalásomat először azzal kezdeném, hogy Rubovszky György képviselőtársamnak reagálnék egy felvetésére, amelyben a képviselő úr elmondta, hogy az Igazságügyi bizottságban minden kérdésre Polt Péter legfőbb ügyész úr válaszolt. Igen, lehet, hogy így van, de azért azt jegyezzük meg, hogy Apáti István képviselőtársamnak még arra sem volt lehetősége, hogy a kérdéseit föltegye, mert már itt megvonták tőle a szót, egy részét föltette, egy részét nem tudta, tehát észrevételeit sem tudta elmondani az Igazságügyi bizottság ülésén. De ezt csak mellékesen és zárójelben jegyeztem meg.
Vezérszónoki felszólalásomat azzal kezdeném, hogy szeretnék minden egyes ügyésznek, ügyészségi dolgozónak köszönetet mondani azért az áldozatos munkáért, minden olyan ügyésznek és ügyészségi dolgozónak, aki a jogszabályoknak megfelelően, politikai érdekektől nem motiváltan, lelkiismeretesen végezte a feladatát a 2015. évben, és azóta is így végzi. Azt gondolom, hogy ők mindenképpen megérdemlik a köszönetet és a dicséretet is.
Felszólalásomat két részre osztanám. Megkaptuk a legfőbb ügyész úr beszámolóját. Azt gondolom, hogy nagyon fontos kérdéseket ismertünk meg, benne nagyon fontos tényeket, amelyek jelenleg leginkább a büntetőeljárások helyzetét, a bűncselekmények számát, azok alakulását határozzák meg vagy állapítják meg. Sok mindent megismerünk belőle, és van egy nagyon fontos része, ami viszont ebből a jelentésből kimaradt. Én mind a kettőről szeretnék beszélni, először arról, ami benne van.
Nyilván örvendetes dolog, hogy az emberölések száma Magyarországon évről évre csökken, így ez a jelentésből is kiderül, hogy egész komoly arányban az előző évhez képest csökkenés figyelhető meg, ugyanígy nagyarányú a csökkenés a lopások tekintetében is. Azt gondolom, hogy ez esetben viszont sokszor a statisztika, illetve az időközönkénti jogszabályváltozás is jelentősen befolyásolja a statisztikát, nyilván nem az emberölésben, de a vagyon elleni bűncselekmények esetén. Ugyanígy látjuk a csalás esetén is a csökkenést, és ezek kedvező tendenciák. A kábítószerrel visszaélések esetében ez már nem figyelhető meg. Ott stagnált az elkövetések száma.
Ami viszont érdekes, illetve nyilván jellemző a 2015. évre: a migrációs hullám erősödése egy újfajta bűncselekménytípust dobott a porondra, ez pedig az embercsempészet, amely jelentősen megemelkedett, és nyilván nagyon fontossá vált a bűnüldöző hatóságok számára is az embercsempészet visszaszorítása Magyarországon. Ebben a határzár egyben inspirálta is az embercsempészeket, másrészt pedig segítette is a bűnüldözők munkáját, mert kevesebben tudtak bejutni illegális módon hazánkba.
A költségvetési csalásokat emelném még ki, amelyek szintén stagnálóak voltak. Meghatározó sze-re-pe van az ügyészségi jelentés szerint, a legfőbb ügyészi jelentés szerint is ennek a műfajnak, a költségvetési csalásnak a bűncselekmények között, különösen azért, mert az elkövetési értéke általában kiugróan magas, nagyon gyakori a milliárdos nagyságrend, és itt mind a magyarországi közpénzekkel kapcsolatos csalások, mind az EU-s közpénzekkel való csalások nagyon nagy tételt tesznek ki; illetve ami még nagyon nagy dolog, az áfára elkövetett csalások, amelyekkel kapcsolatban nap mint nap halljuk a híreket. Itt már nem beszélhetünk arról, hogy ezen a területen is olyan jó lenne a felderítési arány, és olyan nagy mértékben sikerült volna visszaszorítani az erre irányuló elkövetést.
Nagyon nagy emelkedést figyelhetünk meg a készpénz-helyettesítő fizetőeszközökkel kapcsolatos visszaélések területén. Azt látjuk, hogy egy év alatt 2014-ről 2015. évre 50 százalékkal vagy 50 százalékot meghaladó mértékben nőtt ezeknek a bűncselekményeknek a száma. Azt gondolom, hogy erre fokozottan kell a jövőben mind a rendőrségnek, mind az ügyészségnek odafigyelni, ezek a statisztikák mutatják azt az irányt, ahova jobban kell koncentrálni a következő évben, amikor meghatározzuk a bűnüldöző szervek munkáját.
Új jogszabályok és új bűncselekménytípusok is bekerültek a jogszabályváltozások során. Ilyen a határzár tiltott átlépése, a határzár megrongálása, a határzárral kapcsolatos építési munkálatok megakadályozása. Ez megint új dolog volt a bűnüldöző szerveknél. 908 elkövető volt a határzár tiltott átlépésével kapcsolatban, megrongálás miatt 22 elkövetőt fogtak el, határzár építési munkáinak megakadályozásával kapcsolatban nem indult semmilyen büntetőeljárás. A váderedményességre ügyész úr külön fölhívta a figyelmet, bár azt mondta, hogy túl nagy jelentőséget nem tulajdonít neki. A 97,3 százalékos és vád-eredeményességi arány nyilván nagyon jó, kitűnő.
Polt Péter elmondta azt, hogy a cél elsősorban nem az, hogy a vád eredményes egyen, hanem az igazság felderítése lenne a legfőbb cél. Én azt gondolom, hogy ez nem minden esetben igaz, és ezt támasztja alá az, hogy az ügyészi fellebbezéseknek, a súlyosbításra irányuló ügyészi fellebbezéseknek a váderedményessége már közel sem ilyen jó, ami éppen csak meghaladja a 25 százalékot, az egynegyedet, és ez itt szerintem ellentmondásban van ezzel a legfőbb ügyészi kijelentéssel.
A feljelentés elutasítása elleni panaszoknak is teret szentel a legfőbb ügyészi jelentés. Ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy 24,6 százaléknak adott csak helyt az ügyészség. Ezen a területen szeretném felhívni a figyelmet egy régi problémára, amely az előző parlamenti ciklus idején merült fel, mégpedig az, és ez ellen a Jobbik Magyarországért Mozgalom nagyban tiltakozott, amikor is - ugyan ez nem az eljáró ügyészség hibája, hanem a törvényalkotó hibája - a jogszabályt oly módon változtatta meg, hogy a feljelentő csak abban az esetben élhet panasszal, ha a bűncselekmény elkövetése vele szemben történt meg. Ha ő kívülállóként jön rá egy bűncselekményre és úgy tesz feljelentést, abban az esetben ő panaszt nem tehet a feljelentés elutasítása ellen.
Azt gondolom, hogy amikor ezt a törvényalkotó, az akkori kormányzati többség, akkor még kétharmados kormányzati többség meghozta, nyilvánvalóan bűncselekmények leplezésére szánta ezt a bűncselekményt, hogy amennyiben az ügyészség, a nyomozó hatóság elutasít egy feljelentést, abban az esetben ne lehessen panaszt tenni, ne lehessen továbbmenni, ne lehessen még tovább bolygatni azt az ügyet, hanem szépen tartsuk lent a titokban, a hamu alatt elfedve maradjon a dolog. Nyilván, álláspontom szerint itt elsősorban a bűncselekmények leplezését szolgálta ez a jogszabály-módosítás. Többször próbáltuk azóta is hatályon kívül helyezni és visszaállítani az eredeti állapotot. Ez nem sikerült. Nyilván ennek is köszönhető, hogy 24,6 százalékban adtak csak helyt a panaszoknak, és nagyon nagy többségben, több mint 75 százalékban ezt elutasították.
Ha azonban megnézzük az ügyészség legfőbb feladatát, a legfőbb ügyész úr is a beszédében kiemelte az Alaptörvény 29. cikkelyét. Az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőjogi igényének kizárólagos érvényesítője. Nagyon fontos és nagyon hangsúlyos, amit én is kihangsúlyoztam, a „kizárólagos” szó ebben. Kizárólagosan ő érvényesítheti a büntetőjogi felelősséget.
Miért van ebben kiemelt felelőssége az ügyészségnek? Azért, mert semmi olyan ügy, semmilyen ügy, amelyben az ügyészség nem emel vádat, az Magyarországon nem lesz bűncselekmény. Hiába követik el, hiába követik el sorozatban, hiába valósul meg sorozatban, az nem lesz büntetett ember, aki ellen az ügyészség nem emel vádat. A bíróság nem ítélheti el azt az embert, aki ellen az ügyészség nem emel vádat. Ez mind rendben is lenne akkor, ha ez az ügyészi szervezet kitűnően működne, és csak és kizárólagosan a jogszabályoknak alárendelten, lelkiismerete szerint, jogszabályok szerint végezné a tevékenységét.
(11.50)
Előttem felszólaló képviselőtársam is elmondta a kritikáit, az alapvető kritikákat, amiket sajnos nekem is meg kell ismételni; mégpedig, hogy miben látjuk azt a tevékenységet, mi az, ami kimaradt ebből a legfőbb ügyészi jelentésből, és én ezt látom a legszomorúbbnak, és ezt tartom a legfontosabbnak ezekben a kérdésekben.
Elhangzott már az, hogy úgy indulnak ügyek ellenzéki politikusok ellen, hogy azok nem kellően megalapozottak, teljesen véletlenül pont kampányidőszakban merülnek fel, majd aztán utána le is kerülnek a napirendről. Rengetegszer hallottuk már e falak között a Fidesz politikusaitól Kovács Béla nevét, amit az ügyészség teljesen véletlenül a választási kampány kellős közepén dobott fel, mindennap ezt lehetett hallani, majd miután véget ért a választási kampány 2014-ben, teljesen véletlenül lekerült a napirendről, nem is hallunk róla, talán nem is történik benne semmi. Azt hiszem, hogy nem kell nagy jósnak lennem, hogy a 2018-as választási kampányban az ügyészségnél hirtelen megint előtérbe fog kerülni ez az ügy, hirtelen megint a köztudatba fogják dobni, megint fognak benne történni olyan nyomozati cselekmények, amelyeket sajnos négy évig nem lehetett keresztülvinni ebben az országban. Azt gondolom, hogy ez is egy eklatáns példa arra, amikor az ügyészség a politikai harcba beavatkozik oly módon, amihez nem lenne joga, nincsen kötelezettsége, de joga sincsen erre, és azt gondolom, hogy ez a fajta magatartás mindenféle formában méltatlan az ügyészséghez. Ez az egyik része a problémának.
A másik része, amely talán sokkal nagyobb, ez pedig az, hogy nem lép fel olyan esetekben, amikor kellene. Kizárólagos érvényesítője az állam büntetőjogi igényének az ügyészség. Kizárólagos érvényesítője! Tehát, ha nem emel vádat, ha nem rendeli el a nyomozást, akkor ott úgy kell tekinteni, mintha nem lenne bűncselekmény. Egy ilyen országban élünk, ahol nincsenek korrupciós ügyek? Vagy ha korrupciós ügyekről beszélünk, akkor azt kell mondani, hogy hú, milyen nagy eredményt ért el az ügyészség, és olvasom a jelentésben, hogy bizony a záhonyi határátkelőhelynél hány vámost kaptak el, hány rendőrt kaptak el, hány rendőr ellen indult a határrendészeti szerveknél nyomozás - hatalmas eredmény. Biztos, hogy hatalmas eredmény, biztos, hogy voltak köztük, akik elfogadtak 10 ezer meg 30 ezer forint csúszópénzt. És itt jön be az a felelősség, ami önöket terheli.
A legfőbb ügyész úr kiemelte a beszédében azt, hogy mekkora a közbizalom önökkel szemben, hogy hogy emelkedik a közbizalom önökkel szemben. És mit mondanak az emberek? Mit mondanak, hogy bűncselekményt hogyan érdemes elkövetni, mi a szóbeszéd? Azt mondják, hogy kis pénzt ne lopj, ha lopsz, milliárdokat lopj, mert akkor nem fognak téged elítélni, akkor nem fog ellened büntetőeljárás indulni. Ha megkérdeznénk 100 embert, 99 Magyarországon ezt mondaná. Ez kinek a felelőssége? Kinek a felelőssége, hogy ma ez közbeszéd? Mert mit látnak az emberek? Egyértelműen azt látják, hogy ha milliárdokról van szó, abban az esetben semmilyen büntetőeljárás nem fog indulni.
A mai napon volt már szó arról, hogy milyen helyezésünk van, milyen előkelő helyünk van a korrupciós világranglistán. Igazán döbbenetes volt számomra, amikor az ezzel kapcsolatos cikkeket elolvastam, és pontosan a 2015. év az, legfőbb ügyész, amiről az ön beszámolója is szól, amikor három helyet lépett vissza Magyarország a korrupciós világranglistán. Sikerült már az ötvenedik helyet elérni, ma már a térségben, Közép-Európában, Kelet-Európában, az EU-s országok közül csak Romániát és Bulgáriát tudjuk megelőzni, de amennyiben hasonló módon fog haladni a jövőben is ez a tevékenység, azt gondolom, hogy Magyarország az utolsó helyen lesz. Most is már közeledünk, ha jól emlékszem, holtversenyben 22., 24. helyen vagyunk a 28 tagországból, amely döbbenetes szám, és főleg ha azt vesszük figyelembe, hogy az évek alatt Magyarország folyamatosan hátrébb és hátrébb csúszik a korrupciós világranglistán, és ez az elmúlt hat évre is folyamatosan jellemző.
A kormányzat részéről mindig megy a visszamutogatás, hogy persze azelőtt nyolc évig mi volt. Ne arról beszéljünk ma már, hogy mi volt akkor, hanem akkor beszéljünk, hogy mi van ma! Azt látjuk, hogy az elmúlt hat esztendőben folyamatosan romlik a korrupció helyzete. Ha megnézünk egy híradót, természetesen nem a közmédiának és a Fideszhez közeli embereknek a médiáját, amelyek pártpropagandaként harsogják Magyarország gazdasági és politikai hatalmas nagy eredményeit, a kiugró gazdasági teljesítményt Európában, persze ahol csak ezt lehet hallani, hanem azokét, akik meg merik kritizálni a mai társadalmat, meg merik kritizálni a kormány mai politikai teljesítményét, a gazdasági teljesítményét meg merik kritizálni, nem hallunk benne mást, mindennap egy-egy újabb bűncselekmény elkövetésének a gyanúja merül fel. De mit hoznak fel ezek a lapok, mit hoznak fel a híradók, mit hoznak fel ezek az internetes hírportálok vagy újságok? Nem százezer forint és tízmillió forint eltüntetéséről szólnak, hanem milliárdos közvagyonok eltüntetéséről szólnak, amelyek nap mint nap kerülnek napvilágra. És mi történik ezzel? Az égadta világon semmi. Beszélünk róla egy napig, két napig, három napig beszédtéma, aztán ez szépen elsikkad.
A kormánypárti politikusok nap mint nap vágják a fejünkhöz ilyenkor, hogy miért nem tetszenek feljelentést tenni, ha tudomásukra jut, kötelessége egy országgyűlési képviselőnek. Kérdezem, milyen nyomozati jogköre van egy országgyűlési képviselőnek. Milyen nyomozati jogkörünk van arra, hogy mi nyomozzunk bárki után? Itt van Hegedűs Lorántné képviselőtársam, aki számtalan feljelentést tett már ezen a területen, számtalanszor próbált, majd biztosan ő is el fogja majd mondani, hogy milyen falakba ütközik akkor, amikor ezeket a feljelentéseket megteszi, hogyan történik meg ezeknek a feljelentéseknek az elutasítása folyamatosan. És bármelyik képviselőtársam bármilyen ügyben tesz ilyen feljelentést, hívja fel a figyelmet, ebből semmi nem lesz, mert valaki megvédi azt a politikai, gazdasági folyamatot, ami itt zajlik Magyarországon, amely gyakorlatilag ma már nem szól másról, csak a milliárdos közpénzek, állami pénzek, európai uniós pénzek lenyúlásáról.
Amikor a kormányzatnak a legfőbb célja az, hogy minél nagyobb részben tudja az európai uniós pénzeket, a közpénzeket a közbeszerzések során és más pályázatok során odajuttatni a hozzá közel álló oligarchákhoz; amikor arról beszélünk folyamatosan és azt látjuk, hogy a közbeszerzések során messze túlárazottak, sokszorosan meghaladó pályázatok nyernek; amikor nem tudnak elszámolni a közpénzekkel; amikor egyes épületek, amikor kimegyünk egy-egy helyszínre, ahova meghívnak bennünket, hogy itt is döbbenetes dolog történt.
Valóban, amikor megnézek egy épületet, hogy ez most épült állami pénzből és EU-s pénzből, viszonylag kis településen, kisvárosban, egy 9-szer 30 méteres, egy konkrét példa, amit én magam is láttam. Felépül egy épület, és akkor megkérdezek egy kőműves vállalkozót, kivitelezőt, hogy legyen szíves, nagyjából-körülbelül mondja már meg, hogy ennek az épületnek, ami itt épült, mennyi az ára, mennyiből tudná megépíteni. És amikor számolgat, számolgat, azt mondja, hogy hát, 60 millióból meg lehet építeni, de ha mindent hozzáadok, és beleszámolom azt is, hogy még ide-oda a csúszópénzt - azt a 10 százalékot, ami most már nem 10 százalék - ki kell fizetnem, akkor bizony ebből már lehet százmillió is. És nézem a kis táblát, amin ott van, hogy épült európai uniós támogatással, és mondok egy nagyságrendet, közel 700 millió forint volt ennek az épületnek a felépítése.
Azt kell mondjuk, hogy ha bárhova megyünk, bármelyik településre elmegyünk, bármelyik megyébe elmegyünk, mindenütt ezt fogjuk látni: a hihetetlen mértékű túlárazást, a hihetetlen mértékű pluszpénzeket, közpénzeket, amelyeket úgy szór ki a kormány, hogy ennek egyrészt semmi értelme, másrészt semmi felelőse nem lesz. Azt gondolom, hogy az ügyészségnek hatalmas felelőssége van abban, hogy a közpénzek ne kerüljenek elszórásra, ne kerüljenek elherdálásra, ne kerüljenek ellopásra.
Ha már az ügyészség nem sok mindent tett ebben a kérdésben, illetve azt is mondhatnánk, hogy semmit, akkor legalább próbáljon meg példát venni a szomszéd országokról, az ottani ügyészségekről. Vegyen példát Romániáról, Horvátországról, Szerbiáról, azokról az országokról, ahol igenis az ügyészség hozzá mer nyúlni a politikusokhoz, akár egy miniszterelnökhöz, akár egy államfőhöz, akár egy miniszterhez.
Azt gondolom, hogy Magyarországon ilyenről nem fogunk beszélni a következő néhány évben, amíg nem lesz változás a legfőbb ügyész vezetői székében.
(12.00)
Nem hiszem, hogy lesz ilyen, nem látok erre semmilyen esélyt, pedig nagyon fontos lenne. Nagyon fontos lenne, hogy igenis Magyarország is egy olyan példa legyen, hogy igen, mi a korrupció ellen valóban fellépünk, valóban harcolunk.
És ki harcoljon a korrupció ellen? Mindenütt azt mondják, hogy a közvélemény nyomása kellene hozzá. De a közvélemény mit ér, ha nincs mögötte a nyomozó hatóság, nincs mögötte a politikai szándék a kormányzat részéről, nincs mellette ügyészségi szándék, hogy ezeket föltárjuk? És bizony addig beszélhetünk bizalomról, lehet bizalomról beszélni, de én azt gondolom, hogy valós bizalom az emberekben nincs. Az emberek nem látják át azt, hogy az ügyészségnek mekkora felelőssége van abban, hogy Magyarországon a korrupció elszabadult, és ezen a korrupciós világranglistán sajnos lassan afrikai országok, fejlődő országok szintjére fogunk süllyedni, és ebben bizony mind a rendőrség, mind az ügyészség, mind pedig, én azt gondolom, hogy a kormányzati politikusok együttesen, egyöntetűen felelősek.
Én nagyon bízom abban, hogy ebben lesz változás, hogy az ügyészségben lesz erő és elhatározás majd a jövőben arra nézve, hogy Magyarország kilépjen ebből a sorból, hogy Magyarországról ne azt gondolja mindenki, hogy ez a korrupció országa, hogy a lakosság ne azt gondolja, hogy ez egy bevett dolog és elfogadható dolog, hogy Magyarországon milliárdos közpénzeket nyúlnak le a tűzhöz közel álló emberek. Hiszek abban, hogy ebben lesz változás, de mivel jelenleg ebben változás nincs, így a Jobbik Magyarországért Mozgalom a beszámolót nem tudja elfogadni. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a Jobbik padsoraiból.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
