KEPLI LAJOS
KEPLI LAJOS
KEPLI LAJOS (Jobbik), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Ígérem, nem fogok visszaélni képviselőtársaim idejével, annál is inkább, mivel sajnálatosan így az ülésszak vége felé nemcsak létszámát tekintve, hanem tartalmilag is meglehetősen kiüresedtek a parlamenti viták.
Ez a javaslat ellenzéki kezdeményezésre került az Országgyűlés elé, amelyet az Országgyűlés Gazdasági bizottsága egyhangúlag támogatott, hogy napirendre kerülhessen, és ezúton is köszönet a Gazdasági bizottság tagjainak, akik lehetővé tették, hogy a plenáris ülésen is beszéljünk erről a szerintem egyébként igen fontos és a társadalom minden tagját érintő kérdésről.
Az Európai Unióban - amint az ismeretes - a 70-es évek óta a legtöbb országban alkalmazzák az évenkénti kétszeri, téli, illetve nyári óraátállítást, időszámítást. Magyarországon legutóbb 1980-ban vezették be, és azóta alkalmazzák változatlanul.
Nos, senki nem vizsgálta meg azóta Magyarországon, legalábbis nincs tudomásunk róla, hogy parlamenti szinten felvetődött volna, hogy van-e értelme ennek az évenkénti kétszeri procedúrának - amit mi óraátállításnak nevezünk -, megterhelni a magyar embereket ezzel. Mindenki a saját bőrén tapasztalja, hogy ősszel, amikor plusz egy óra bekerül a napunkba, illetve tavasszal, amikor elveszik belőle egy óra, hetekig tart, mire a szervezetünk bioritmusa normálisan helyreáll, és visszaáll a természet rendje.
(11.50)
Az egészségügyi hatásain túl természetesen sok más hatása is van. Eredetileg, amiért ezt az intézkedést bevezették, annak elsősorban energiafelhasználási, energiamegtakarítási indokai voltak, mondván, hogy a villamosenergia-felhasználásban a nyári időszámítás bevezetésével rengeteget tudunk megtakarítani.
A magyar villamosenergiarendszer-irányító, a MAVIR évente felméri, hogy az a megtakarítás mégis milyen nagyságrendű, mennyi villamosenergiamegtakarítást jelent, és mindig el is szokták mondani, amikor történik az óraátállítás tavasszal és ősszel, elhangzik a különböző médiákban, hogy egy közepes nagyságú város éves villamosenergia-felhasználását takarítjuk meg ezzel az óraátállítással. Igen ám, de az is elhangzott, most legutóbb is a villamosenergia-rendszerirányító szóvivője részéről, hogy ez a megtakarítás kizárólag a nyári időszakban jelentkezik. Ez a nyári időszak az az időszámítás, amit úgymond mesterségesen hoztak létre, hiszen eredetileg az óraátállítás bevezetése előtt a téli volt a Magyarországra jellemző időzóna vagy időszámítás.
Ennek ellenére mondja azt a Jobbik a határozati javaslatában, hogy a nyári időszámítást kellene megtartani és azt kellene véglegesíteni, hiszen jobban illeszkedik az emberek természetes bioritmusához, hogyha télen is napközben egy órával később sötétedik, egy órával később megy le a nap. Természetesen ugyanezt egy időzónaváltással is meg lehetne oldani, azonban itt most a hangsúly a mi javaslatunkban azon az évenkénti kétszeri, véleményünk szerint felesleges macerának a megszüntetésén van, amit óraátállításnak nevezünk, és aminek egyébként az emberek egészségére jellemző hatását szemlélteti az a kutatás is, amely szerint ezekben az óraátállítás utáni napokban, hetekben megnövekszik akár az autóbalesetek, a közlekedési balesetek száma, akár a szív- és érrendszeri panaszokban szenvedőknél a tünetek rosszabbodnak, nem alszanak jól, megfelelően, az emberek nem pihenik ki magukat. Ennek természetesen nyilván van gazdasági következménye is, ha a munkaképességük romlik és az egészségügyi állapotukban egy általános zavar következik be.
Hogy mekkora ez a kiesés, ezt úgy lehet jellemezni, szintén szól róla egy kutatás, hogy amikor ősszel betoldunk egy órát a napunkba, illetve, amikor tavasszal elvesszük ezt az egy órát, akkor egyik napról a másikra annyival később, illetve annyival előbb lesz sötét, mint hogyha egy hónap hirtelen kiesett volna az életünkből. Egy hónapot előre, illetve visszaugrunk ilyenkor az időben. Tehát magyarul, ősszel, az őszi óraátállításkor az óraátállítás után egyik napról a másikra annyival hamarabb lesz sötét, mint amit a nappalok természetes rövidülése egy hónap alatt produkál, tavasszal pedig visszafelé.
Emiatt van az, hogy a szervezet természetes bioritmusa hetekig nem tud visszaállni, és bár sokan úgy érezzük, hogy ez nem okoz problémát nálunk, a szervezet mégsem heveri ki, és évről évre gyűjti magában ezeket a - idézőjelben - „megpróbáltatásokat”, és ez hosszú távon akár betegségek formájában is előjöhet.
Visszatérve az energetikai megtakarításra, ez az átlagos magyar város éves fogyasztása a teljes Magyarországra vetítve maximum egynapi villamos-energia-felhasználást jelent. Azért mondom, hogy maximum, mivel amióta bevezették az intézkedést, azóta a villamosenergia-felhasználási szokások jelentősen átalakultak Magyarországon, mert amíg akkoriban a közvilágítás talán egy jelentős tényezője volt az energiafelhasználásnak, ma már ez csak elenyésző részét teszi ki. És amíg régebben a köztéri lámpákat időkapcsolóval látták el, és úgy kapcsoltak be este, illetve kapcsoltak ki hajnalban, szürkületkor, mostanában, az újabb típusok különösen, érzékelik a fény változását, tehát igazából nem az óraátállítástól függ, hogy mikor kapcsol be a közvilágítás, illetve mikor kapcsol ki. Így hát ez az indok sem feltétlenül áll már fenn.
Az elmúlt években rengeteg technikai fejlődés következett be. A háztartásokban szintén a légkondicionáló készülékek jelentik nyáron a legnagyobb fogyasztást, és itt is az van, hogy a hőmérséklet változásától függ, hogy mikor kapcsol be, illetve ki a készülék - a külső hőmérsékletnek ebben természetesen nagy szerepe van -, és nem az óraátállításhoz igazodik. Tehát érdemes felülvizsgálni a kérdést, és az Európai Unió meg is teszi, ötévente felülvizsgálja azt az irányelvet, amely azt tartalmazza, hogy az óraátállítást alkalmazó európai uniós tagállamok, jelenleg az Európai Unió valamennyi tagállama, ősszel, illetve tavasszal pontosan melyik napon kell hogy összehangoltan megejtsék ezt az óraátállítást. És ehhez kapcsolódóan készülnek gazdasági és egyéb felmérések, amelyek azt mutatták ki már a 2007-es felméréskor is, hogy az energiamegtakarítás a nullához rendkívül közeli értéket mutat, összességében 0,01 százalékos energiamegtakarítást az Európai Unióra vetítve. Nyilván ez a déli országokban más, mint mondjuk, az északi országokban, és keleten és nyugaton szintén eltérő.
Magyarország azért van speciális helyzetben, mert ennek a Greenwich plusz egy időzónának a keleti határán helyezkedik el, és mindig az időzóna keleti felén lévő országok azok, amelyek kevésbé tudnak megfelelően alkalmazkodni az adott időzónához. Hiszen amíg mondjuk, a nyugati végen, a nyugat-európai államokban teljesen máshogy alakul a napkelte és a napnyugta ugyanabban az időszakban, mint Magyarországon, sokkal jobban alkalmazkodik az emberek természetes életritmusához. Nálunk, ennek az időzónának a keleti végén ez nem feltétlenül alkalmazkodik ahhoz az életritmushoz, amit az emberek az évszázadok alatt megszoktak, illetve amit a mai kor követelményei támasztanak.
Éppen ezért gondolta azt a Jobbik Magyarországért Mozgalom, az őszi óraátállítás időpontjához némileg alkalmazkodva, hogy benyújtjuk ezt a határozati javaslatunkat, és arra kérjük az Országgyűlést, hogy ennek a javaslatnak az elbírálása, megvitatása során tekintsen el a pártpolitikai szempontoktól, hiszen nyilvánvalóan nem pártpolitikai ügyről van szó. Ilyen szempontból annak sincs jelentősége, hogy a Jobbik terjesztette elő. Természetesen a mi kezdeményezésünk, és nagyon büszkén vállaljuk, de azt szeretnénk, ha egy összparlamenti határozati javaslat születne meg ebből a végén. A mi alapvető határozati javaslatunk, ami ezeket az általam elmondott feltételeket tartalmazza, tehát az óraátállítás eltörlését és a nyári időszámítás megtartását, ez az alapjavaslat, amelyhez természetesen mindenféle építő jellegű módosító javaslatot szívesen fogadunk, akár kormánypártok vagy más ellenzéki pártok részéről. Hiszen tényleg az a célunk, hogy ez a probléma hosszú távon megoldódjon Magyarországon, a magyar emberek javára, és hogy ebben legyen ugyanúgy konszenzus a parlamenten belül is, mint ahogy egyébként a társadalomban láthatóan az van, hiszen a felmérések szerint a magyar emberek legalább 80 százaléka eltörölné az életéből ezt a feleslegesnek tűnő és sokak számára tényleges megterhelést jelentő intézkedést, és az eltörlést szorgalmazók kétharmada pedig ugyancsak a nyári időszámításhoz ragaszkodna inkább.
Tehát úgy tűnik, ez összecseng a társadalom akaratával. Egyébként mi a felmérés nyilvánosságra hozása előtt nyújtottuk be ezt a javaslatot, tehát nem lehet azt mondani, hogy ráültünk volna egy ilyen népszerű társadalmi közvéleménykutatás eredményeire, hiszen a sorrend fordított volt, de nagyon jól igazolja azt, hogy valóban van létjogosultsága ennek a határozati javaslatnak.
A benyújtás óta, amióta a gazdasági bizottság előtt volt az ügy, többféle nyilatkozatot hallottunk a kormánypárti képviselők részéről, a teljesen támogatótól a meglehetősen szkeptikus hozzászólásig. A tényleges kormányzati álláspontot, remélem, Aradszki államtitkár úrtól most meg fogjuk ismerni. Eddig még nincs a birtokunkban ilyen álláspont vagy ilyen információ, hogy pozitívan, avagy negatívan viszonyul-e a kormány ehhez a kezdeményezéshez.
Mielőtt ezt az álláspontot megismerjük, én még egyszer elmondanám, hogy rugalmasak vagyunk a határozati javaslatunk tekintetében, amennyiben a benyújtott módosítások is azt a célt szolgálják, hogy ez az egyébként számunkra kifogásolható intézkedés kikerüljön, és akár már a jövő évtől vagy későbbi időszaktól Magyarországon ne kelljen évente kétszer átállítani az órákat.
Természetesen más országokban is folyamatosan történnek erre utaló kezdeményezések, Belgium, Olaszország, Szlovénia már szintén a nyári időszámítás megtartásával kapcsolatos véleményt fogalmazott meg a 2007-es évben, amikor a Bizottság felülvizsgálta az irányelvet, és benyújtotta ehhez a tagállamok véleményét. Sajnos akkor Magyarország még semmiféle megjegyzést nem fűzött ehhez a bizottsági kérdéshez, amely a tagállamok részére kiérkezett.
(12.00)
Láttuk, hogy az Európai Unión kívül, Ukrajna, Fehéroroszország, Oroszország, több más ország is meghozta ezt a döntést, hogy eltörölje az óraátállítást, világszerte más országokban is történtek hasonló kezdeményezések. Európai uniós szinten természetesen az volna a cél, és fontos erről is beszélni, hogy hosszabb távon egy egységes döntés szülessen. Brüsszeli, európai uniós szinten is, amennyiben túlsúlyba kerülnek azok az országok, amelyek szeretnének megszabadulni ettől az óraátállítástól és az évente kétszeri időzónaváltástól, azok egységesen lépnének fel, s lehetőség volna ezt összehangoltan megtenni. De természetesen mi továbbra is fenntartjuk azt a véleményünket, hogy minden államnak, európai uniós tagállamnak és más államoknak is alapvető joga meghatározni azt, hogy mely vele határos időzónához kíván tartozni, csatlakozni, illetve hogy kívánja-e alkalmazni az évente kétszeri óraátállítást.
Várjuk a kormány álláspontját ezzel kapcsolatban és természetesen a többi parlamenti frakció álláspontját is. A vita során az esetlegesen felmerülő kérdésekre még igyekszünk majd választ adni. Természetesen a nyári időszámítás megtartása azt jelentené, hogy legalább még egyszer egy óraátállításnak meg kellene történnie Magyarországon, hiszen jelen pillanatban téli időszámítás zajlik, erről még a nyárira vissza kellene állni, s akkor tudnánk megszüntetni a továbbiakban az óraátállítás intézményét.
Az előterjesztői felszólalásomban ennyit szerettem volna elmondani, a képviselőtársam majd a vezérszónoklatában más aspektusaira is ki fog térni ennek a kérdésnek, illetve az esetlegesen felmerülő kérdésekre pedig a vita során nagyon szívesen, illetve majd akár az előterjesztői zárszóban is nagyon szívesen válaszolok. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
