SZABÓ SZABOLCS
SZABÓ SZABOLCS
SZABÓ SZABOLCS (Független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy most mint geográfus és nem mint politikus szóljak hozzá ehhez a témához, ugyanis alapvetően földrajzi jellegű kérdés maga az óraátállítás, az időzónák rendszere, és ezután jönnek a kapcsolódó mindenféle gazdasági kérdéskörök.
Egyrészt célszerű tisztázni, és mindjárt elmagyarázom, hogy miért, de célszerű tisztázni, hogy ez a javaslat, ha így elfogadnánk, azt jelentené, hogy a kelet-európai időzónába lépnénk át, tehát gyakorlatilag ez egy időzónaváltást előirányzó javaslat. Én egyébként jobban örültem volna, ha ezt egyértelműen meg is fogalmazzák az előterjesztők, mert akkor talán jobban értette volna mindenki, hogy mi van emögött.
Nézzük a részleteket! Ahhoz, hogy meg lehessen érteni ezt az egész problémakört, pár mondat erejéig, de kicsit földrajzórát kell tartanom, mert valószínűleg a többség nem ismeri, ha esetleg valaki hallgatja vagy nézi interneten keresztül a közvetítést.
Tudni kell pár alapfogalmat és pár tényt arról, hogy hogyan működik az időzónák rendszere a Földön. Úgy működik, hogy van egy nulla hosszúsági fok, amitől keletre és nyugatra 7,5-7,5 fok sávban van az úgynevezett koordinált világidő, UTC. Már nem használják azt a greenwichi időt, amire Szávay képviselő úr utalt, tehát ez nem GMT, hanem UTC. Nem magyarázom el a részleteit, hogy miért van az, hogy a szökőmásodperceket hogy kell figyelembe venni, ezért a 60-as évek óta ezt nem használjuk, de a hétköznapi szóhasználatban mint greenwichi időt szokták használni, de ez valójában koordinált világidő, UTC, ez a hivatalos.
Tehát ott van ez a bizonyos UTC. És akkor innentől kezdve mind keleti, mind nyugati irányban 15 fokonként, ahogy csúszkálunk keletre, illetve nyugatra, plusz 1, illetve mínusz 1 órával az időzónák eltolódnak. Ezért van az, hogy ahol például Magyarország fekszik, ez a keleti hosszúság 7 fok 30 perc, illetve 22 fok 30 perc közötti sáv ez az UTC+1. Tehát ez a bizonyos középeurópai idő, amibe mi tartozunk.
De persze aztán ha ránéz a térképre az ember, mit lát? Ezt a bizonyos középeurópai időt nem azok az országok használják kizárólag, akik ebben benne vannak, hanem sokkal inkább kiterjedt, főleg nyugati irányba. Még Spanyolország is ezt használja, pedig ha ránézünk a térképre, mit látunk? Spanyolországnak a legnyugatibb része nagyjából Írországgal van egy hosszúsági fokon, ami UTC-1. Tehát 2 órával arrébb van, mégis az UTC+1-et használja.
Ennek nagyon hosszú történeti előzményei vannak, illetve a 40-es, 50-es, 60-as években bizonyos szakmapolitikai, jórészt gazdaságpolitikai okai vannak annak, hogy nagyon elterjedté vált ez a bizonyos középeurópai idő Európában. Ezért van az, hogy ha ránézünk a térképre, voltaképpen Kelet-Európát leszámítva jóformán Portugália, Írország és az Egyesült Királyság nem használja csak a középeurópai időt, ők az UTC-ben vannak. Próbálkoztak vele, mindegyik ország esetében volt néhány év, amikor kipróbálták, de annyira eltért a napi rutinjuktól, a munkakezdési időtől és a többi, hogy végül is úgy döntöttek, hogy nem maradnak ebben a középeurópai időben. Tehát megállapíthatjuk, hogy Magyarország az UTC+1-ben van, annak is a keleti peremén.
Egyébként zárójelben jegyzem csak meg, hogy aki időzóna peremén van, az mindig bajban van, mert soha nem ideális. Egy időzóna közepén lenni ideális, a peremén kevésbé, de ezek ilyen adottságok, ezzel nem tudunk mit csinálni, az országot nem tudjuk arrébb tolni. A következő kérdés, hogy hogy kerül akkor a csizma az asztalra, mi ez az óraátállítás.
Az óraátállítás azért merül fel, mert van egy alapvető csillagászati adottsága a Földnek: kering a Nap körül, a másik ilyen adottsága meg, hogy van egy tengelyferdesége. Tehát a Napnak van egy látszólagos éves járása, ami azt jelenti, hogy a nappalok és az éjszakák hossza ciklikusan változik. Államtitkár úr már utalt erre: Magyarországon nagyjából durván a nappal hossza a 8 és a 15 óra között változik. Percre pontosan ezt nem lehet megadni, mert a szürkületi időszak viszonylag hosszú Magyarországon. Ebből adódik, hogy van egyébként olyan, hogy tengerészeti napkelte, meg csillagászati napkelte, meg különböző napkelték vannak, de nagyjából azt lehet mondani, hogy a nappal hossza 8 és 15 óra között változik. Innen adódik az óraátállítás ötlete.
(12.40)
Elkezdtek azon gondolkozni, hogy hogyan lehet egy nagyjából olyan szélességen fekvő ország esetében is, mint Magyarország, ahol viszonylag széles spektrumban változik a nappalok-éjszakák hossza ilyen évi ciklikus ütemben, de nem extrém mértékben, tehát nincs olyan, hogy csak nappal van, meg csak éjszaka, mint a sarkkörön túl, hogy lehet hozzáigazítani a szokásainkhoz az időszámítást. Mert ugye mi a fő cél? Az egyes számú fő cél, hogy amikor munkát végzünk, lehetőleg legyen világos. Ez a legalapvetőbb dolog. A következő, hogy lehetőleg a munkába jutás meg a munkából haza jutás időszaka legyen világosban, vagy legalább szürkületben, és van egy negyedik tényező, hogy ugye nyári időszakban a munkavégzés után tudjunk szabadban - tehát nem zárt térben - szalonnát sütni, focizni, gyerekekkel piknikezni, túrázni esetleg még a rendelkezésre álló napsütéses időszakban. Ezért merült föl, hogy esetleg próbáljunk meg játszani azzal, hogy picit az óraátállítással ezeket a tényezőket figyelembe véve hozzáigazítsuk a szokásunkhoz az óra járását.
És itt nagyon fontos megjegyezni tehát, hogy az alap, tehát nincs ilyen a csillagászatban meg a földrajzban, csak hogy mindenki értse, hogy mit mondok, a normál időszámítás a téli, és ehhez képest jött az az ötlet, hogy állítsuk át nyárira. Ezért nincs értelme annak, hogy azt mondjuk, hogy a téli időszámításnak nincs energiamegtakarítása. Persze, hogy nincs, mert az a normál. A megtakarítás nyáron képződik, mert a nyári a nem normál, arra állunk át, és annak van magyarázata, annak van indoka, hogy miért állunk át.
Meg vannak ellenvélemények, hogy miért nincs annak haszna, és mondjuk, energiamegtakarítása. Ebből adódik tehát az, hogy amit a határozati javaslatban itt lehet olvasni, az egy időzónaváltás, kombinálva azzal, hogy egyébként megszüntetné az óraátállítást.
Na, és akkor nézzük meg, hogy mi lenne ennek egyrészt az előnye, haszna, meg mi a következménye. A következménye a legegyszerűbben, amit mindenki tapasztalna, ha azt megvalósítanánk, amit a Jobbik javasol, akkor ugye az lenne, ami valóban el is hangzott, hogy ugye, mi állandóan az UTC+1-ben lennénk, Ausztria hol az UTC+1-ben, hol az UTC+2-ben, Románia meg, mondjuk, hol az UTC+2-ben, hol az UTC+3-ban. Tehát, amikor határon átmennénk, mindig azon kellene gondolkoznunk, hogy most nyár van, nyári időszámításnak megfelelő időszak van vagy téli időszámításnak megfelelő időszak van, és most előre vagy hátra kell állítanom az órát. Mert hol Ausztriával, hol Romániával lennénk szinkronban.
És ugye ebből adódik az, amit államtitkár úr említett, hogy ez menetrendszerkesztési szempontból nem lenne egy egyszerű dolog. Mert amikor arról beszélünk, hogy ugye, átállítjuk Magyarországon ilyen koordinált formában, európai országokkal együttműködve egy napon, egy időpillanatban az órát éven-te kétszer, akkor az, mondjuk, érint egy darab gyorsvonatot, pontosabban kettőt. Régen ezt Dacia Expressnek hívták, nem tudom, most mi a neve, és mindig, amikor probléma adódott, akkor Békéscsabán állt 60 percet. Körülbelül ezt az egy vonatot érintette.
De ha mi bevezetjük ezt a javaslatot, akkor folyamatosan menetrendi problémák adódnak majd a MÁV-nál, mert egész nap más lesz az idő, mint Ausztriában fél évig, meg egész nap más lesz az idő, mint Romániában fél évig. A menetrendszerkesztőknek gratulálni tudok majd, ha ezt meg tudják oldani, tehát őket azért nehéz feladat elé állítanánk, azért ezt valljuk be. Nem lenne egyszerű dolog.
S akkor nézzük meg az előnyeit, hátrányait! Itt a képviselőtársaim sokat beszéltek róla, nagyon nem kell már részletezni, hogy mi az előnye a nyári időszámításnak. Ezt jelenti ugye nálunk az óraátállítás. Valóban, ez a 120 gigawattóra gyakorlatilag az egyetlen pontosan kiszámítható, számszerűsíthető, hitelesített eredmény, amit ugye a MAVIR - talán mindannyiunk által elfogadhatónak tekintett szakmai szervezet - letett az asztalra. Ezen talán kár vitatkozni.
Aztán vannak mindenféle elvi szinten mérhető vagy azonosítható előnyök, például az, hogy munkavégzés után, mondjuk, nyáron, hosszabb ideig van világos, tehát kimehetünk piknikezni, szalonnát sütni, és a többi, este, mondjuk, 9-ig, mert a szürkületet is figyelembe véve 9-ig, negyed 10-ig nyáron világos van többé-kevésbé.
Most nézzük meg a hátrányait! Ugye, szokták emlegetni sokan ezt a bioritmusra gyakorolt hatást. Hát, az a helyzet, hogy konkrét kutatások ezt kevésbé bizonyítják. Én próbáltam utánanézni, orvossal is beszéltem, és nagyon bizonytalan ez a dolog, úgyhogy egyelőre azt gondolom, hogy ilyen karakteresen azt mondani, hogy ennek ilyen nagyon elvágólagos negatív hatása van, ezt nem lehet kijelenteni. Szokták a depresszióra való hajlamot említeni, ámbár, amikor Oroszországban megszűnt, akkor azt kezdték el mondani, hogy az okozott depressziót, hogy eltörölték az óraátállítást. Szóval ez is egy nehezen megfogható dolog.
Elektronikai rendszerekben okozhat-e problémát az óraátállítás? Az Y2K problémáját felvetném: semmi problémát nem okozott az sem, úgyhogy nyilván ez sem okoz.
Úgyhogy itt felmerül aztán a kérdés, hogy jó, de akkor mit lehetne csinálni? Voltaképpen három lehetőségünk van. Vagy maradunk abban az időzónában, ahol most vagyunk, és megtartjuk az óraátállítást és ilyen európai együttműködésben. A második, hogy váltunk egy időzónát, tehát átugrunk a kelet-európai időbe, de megtartjuk az óraátállítást, és akkor nem adódik ez a probléma, hogy fél évig ezzel az országgal, fél évig meg más országgal vagyunk szinkronban. És van a harmadik lehetőség, hogy rávesszük a szövetségeseinket, barátainkat, hogy en bloc szüntessük meg az óraátállítást. Hogy melyiknek van nagyobb racionalitása, azt én nem tudom természetesen megítélni; a szakmai véleményem az egyébként, hogy nekünk a leghasznosabb az lenne, ha így maradnánk, ahogy most vagyunk. Ugyanis ez egy kipróbált rendszer, amihez alkalmazkodik a szokásrendszerünk, és az persze igaz, hogy évente kétszer van egy ilyen felbuzdulás az emberekben, hogy ez milyen kellemetlen, csak ha például ezt a javaslatot valósítjuk meg - zárójelben megjegyzem -, akkor állandóan állítgatnunk kell az órát, ha utazunk külföldre, attól függően, hogy keletre vagy nyugatra megyünk.
Másrészt én is olvastam a szállás.hu-nak a közvéleménykutatását. Ők maguk is odaírják egyébként, hogy nem reprezentatív azért ez a felmérés. Ettől függetlenül nyilván, ha reprezentatív kutatást csinálnánk pár millió forintból, mondjuk, a kormány egy ilyen hatástanulmányt készítene, ehhez valószínűleg nagyon közeli adatok jönnének ki, de ettől függetlenül számszerűen talán nem érdemes hivatkozni egy nem megfelelő módszertannal készült kutatásra.
Úgyhogy összességében én csak azt javasolnám, hogy azért én értem, hogy az egyes pártok miért támogatják ezt, és mondom, én is érzékelem a társadalmi hátterét ennek a dolognak. Lehet erről beszélni, csak akkor a problémát is úgy kell felvetni, hogy az egy valós kérdésként merüljön föl, és valós válaszokat adjunk, és ne próbáljuk meg nem megfelelően megfogalmazni ezt a javaslatot, kicsit elvinni más irányba ezt a beszélgetést. És mondom, akkor az a kérdés, hogy váltsunk-e időzónát, vagy maradjunk itt, ebben az időzónában. És az óraátállításról egymagunk biztos, hogy nem tudunk dönteni, hiszen európai uniós irányelv van. Ez teljesen egyértelmű.
És hogy itt a hátralévő 40 másodpercben csak azért néhány apróságot megjegyeznék, néhány nem megfelelően megfogalmazott mondatban itt is elhangzottak ilyenek, nyilván nem így gondolták képviselőtársaim, de célszerű tisztázni: a nappalok és az éjszakák hossza adott, az óraátállítás se nem növeli az éjszakát, se nem csökkenti, se nem növeli a nappal hosszát, se nem csökkenti. Azzal, hogy a nyári időszámítás lenne fixálva, azzal nem változtatjuk meg a természeti törvényeket, hanem egyszerűen csak az a kérdés, hogy hogyan igazítjuk hozzá az órát a napi szokásainkhoz. Ez egy nagyon fontos kérdés, azt gondolom. Köszönöm szépen.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
