WITZMANN MIHÁLY
WITZMANN MIHÁLY
WITZMANN MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Felszólalásomat stílszerűen akár úgy is kezdhetném, hogy amíg tegnapelőtt a Mikulás a gyermekeknek csokoládéval és ajándékokkal kedveskedett, addig a tisztelt Ház számára egy újabb kellemes meglepetést, egy pozitív értelemben vett, jól értelmezhető és kedvező feltételeket teremtő új adócsomagot hozott ajándékba.
(9.30)
Nos, az adócsomag szó hallatán nyilván különösen hangzik, nem véletlen, hogy amikor Magyarországon ezt a kifejezést hallják, akkor összerezzennek, ugyanis korábban a szocialista-liberális kormányzás idején az adócsomag szó sajnos a megszorító csomag egyfajta szinonimájaként vált közismertté Magyarországon. Azonban óriási különbség, hogy amíg a szocialista kormányok idején ez a szó rendszerint adóemelést jelentett, addig ez a mostani adócsomag, ha lehet ezzel a szóhasználattal élnem, legalább annyira kellemes meglepetés az adófizető állampolgároknak, mint a gyermekeknek az előbb általam említett Mikulás-ajándékok reggel az ablakban.
De ha komolyra fordítom a szót, akkor valóban, egy szóban összefoglalva ennek a javaslatnak a lényegét, azt mondhatnám, hogy a tehercsökkentésről szól az előttünk fekvő törvényjavaslat, ugyanis a törvénymódosításból pontosan kiolvasható, hogy ismét a munkát terhelő adókat, ezúttal a munkáltatókat sújtó terheket igyekszik leginkább csökkenteni a kormányzat, amely véleményem szerint mindenféleképpen hasznos és jó irány.
Az adózás rendjében történő ilyen horderejű változtatások esetén, úgy gondolom, célszerű röviden összefoglalni, illetőleg visszatekinteni és összegezni az elmúlt évek adópolitikájában tapasztalható magyarországi változásokat, történéseket. Azt hiszem, mindannyian emlékszünk még arra az időszakra, amikor az adótörvények benyújtása automatikusan gyomorgörcsöt okozott a magyar emberekben, hiszen ahogy az imént is utaltam rá, az rendszerint a terhek növekedését jelentette. Ugyanis néhány évvel ezelőtt a szocialista kormányok időszakában el sem tudtuk képzelni, gondolni sem mertük volna, hogy bármilyen adócsökkentés bekövetkezhet. Ha pedig ritka esetben ezekre vagy ilyenre véletlenül mégis sor került volna, ilyen volt például az áfa kérdése, hogy maradjunk az objektivitás talaján, ott egy átmeneti csökkentésről volt szó, azonban ott a választások után hamarosan kiderült, hogy a szocialista kormányzat csupán ezt is egyfajta választási fogásként, politikai trükként, vagy talán mondhatom azt is, egyfajta politikai mézesmadzagként kívánta felhasználni a választási siker érdekében. A voksolás után ugyanis első dolguk az volt, hogy az áfa mértékét ismét növelték, méghozzá magasabb szintre emelték azt, mint amekkora a csökkentés előtt volt.
A szocialisták az adónövelést már rögtön 2003-ban elkezdték egyébként. Felemelték a társasági adót, 5 százalékkal drágultak a gyógyszerek és a tankönyvek, majd 2005-ben ugyanígy folytatták. Eltörölték, illetve csökkentették a többgyerekes családok adókedvezményét. Ezek mellett a hátrányos kistérségekben működő vállalkozásoknál csökkentették a társaságiadó-kedvezmény mértékét is.
Fontos kihangsúlyozni, hogy ezeket a lépéseket egy magát úgymond baloldalinak nevező kormány tette meg. A normál áfakulcsot a 2006-os választások előtt még 25 százalékról 20 százalékra csökkentették, ám a választásokat követően eltörölték a kedvezményes 15 százalékos kulcsot, így számos termék automatikusan ebbe a 20 százalékos áfakategóriába került. Majd 2009-ben mindezt tovább tetézve a normál áfa kulcsát további 5 százalékos emeléssel fejelték meg.
Szerencsére ma már más időket élünk, mert az adótörvények kapcsán már nem arról kell vitatkoznunk, hogy kinek és mennyivel növekednek a befizetései, hanem arról, hogy kinek és mekkora mértékben csökkenhetnek azok. Az adócsökkentés pedig egy dolgot jelent, nevezetesen azt, hogy ezzel az állam újabb terhet vesz le az adófizetők válláról.
A polgári kormány 2010-től kezdve ismét a családokat tette az adórendszer nyerteseivé. Ma már kijelenthetjük, hogy az állam nem bünteti, hanem elismeri a gyermekvállalást, ugyanis minél több gyermeket vállal valaki, annál nagyobb adókedvezményben részesülhet. Ennek a családbarát szemléletnek köszönhetően az elmúlt négy esztendőben mintegy 800 milliárd forint maradt a magyar családok zsebében, 1,1 millió embernek csökkent az adója, ezen belül pedig több mint 300 ezer embernek egyáltalán nem kellett adót fizetnie.
Csak az idei év elején a személyi jövedelemadó kulcsa 16 százalékról 15 százalékra csökkent. Első látásra talán nem tűnik nagy számnak ez az 1 százalékos mértékű csökkenés, de gondoljanak csak bele, tisztelt képviselőtársaim, hogy önmagában ez is mintegy 120 milliárd forintot hagyott a gazdaságban vagy mondhatjuk úgy is, hogy a magyar emberek pénztárcáiban, az adófizető polgároknál.
A legújabb tervek szerint a 2017-es esztendő pedig újabb adócsökkentéseket hoz a családoknak és a vállalkozásoknak egyaránt. Tovább csökken ugyanis az adóbürokrácia, és reményeink szerint ezzel fordított arányosságban tovább növekedhet Magyarország versenyképessége is. 2017 januárjától ismét tovább emelkedik a kétgyermekesek adókedvezménye, kedvezőbb lesz az első házasok kedvezménye, csökken a legfontosabb élelmiszerek áfája, az szja-bevallás elkészítését pedig a NAV magára vállalja.
A kisvállalkozások számára is számos kedvezmény lép életbe, duplájára nő ugyanis a kata bevételi összeghatára, kedvezőbb lesz az eho, valamint az őstermelők és a családi gazdálkodók adózása is. Kedvezményben részesülhetnek az innovatív vállalkozásokat támogató befektetők. Az ő esetükben a társaságiadó-kötelezettség csökkentésén keresztül a befektetésüket akár 25 százalékban is megtéríthetik, függetlenül a befektetés későbbi nyereségességétől.
Fontosnak tartom azt is hangsúlyozni, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadó és a családi adókedvezmény eredményeképpen 2011-ben mintegy 460 milliárd, 2012-ben 475 milliárd, 2013-ban csaknem 540 milliárd, 2014-ben közel 600 milliárd, 2015-ben pedig mintegy 660 milliárd forint maradhatott a magyar családoknál. A korábbi szja rendszerének megváltoztatása, az úgynevezett egykulcsos személyi jövedelemadórendszer bevezetése először 16 százalékos, majd 2016-ban 15 százalékos kulcs alkalmazása hat év alatt, ha az előbbi adatokat összesítjük, akkor azt láthatjuk, hogy mintegy 3600 milliárd forintot hagyott az adófizető polgároknál.
Az ellenzéki és a külföldi bírálatok ellenére is újszerű és sikeres volt az is, hogy az állam nemcsak az emberek további megadóztatásával, hanem a bankokra és a multinacionális vállalatokra kivetett különadókkal is kívánta rendbe hozni, illetve megteremteni az államháztartás egyensúlyát. Ennek szellemiségében a polgári kormány 2010-ben első intézkedései között döntött a pénzügyi szervezetek különadójának bevezetéséről a kölcsönös felelősség elve alapján. Emellett specifikus forgalmi adót vezetett be az úgynevezett tipikusan oligopol piacok gazdasági szereplőinek terhére azzal a céllal, hogy e vállalkozások is gazdasági erejükhöz mérten vegyék ki részüket a társadalom közös kiadásaiból, ezeknek a viseléséből. Ilyen specifikus ágazati adónak minősül például a távközlési adó, a reklámadó, a biztosítási, illetőleg a dohányipari vállalkozásokat terhelő rendkívüli egészségügyi hozzájárulás is, amely adónemek mind az igazságos közteherviselés jegyében születtek meg és kerültek bevezetésre.
Idézzük fel az élelmiszer áfaterheinek csökkentését is! Idén a sertés tőkehús áfája csökkent 27 százalékról 5 százalékra, korábban az élő és félsertésé. Ez már rövid idő alatt jelentős eredményt hozott, az árakban 17 százalékos csökkentést eredményezett, és 25 milliárd forint megtakarítást jelentett a magyar családok számára. Ezt követi a tej, a tojás, a baromfihús áfájának 27-ről 5 százalékra csökkentése is. Ennek köszönhetően a tejnél mintegy 21 milliárd forint, a tojásnál 10,5 milliárd forint, a baromfihúsnál pedig 19 milliárd forint megtakarítással kalkulálhatunk. Az éttermi szolgáltatások forgalmi adójának 27-ről 18 százalékra csökkentése az első évben mintegy 8,5 milliárd forint megtakarítást jelenthet az előzetes becslések szerint.
Ez sem volt mindig így, tisztelt képviselőtársaim. Amikor a mostani adóintézkedéseket az MSZP intenzíven kritizálja, vagy további adócsökkentéseket követel, finoman szólva sem jár el, azt gondolom, túlságosan hitelesen. Ugyanis érdemes visszaemlékeznünk, hogy például az élelmiszeráfa esetében milyen ámokfutást végeztek kormányzásuk nyolc esztendeje alatt. Először is 2004 januárjától az élelmiszerek többségét terhelő 12 százalékos kedvezményes kulcsot 15 százalékra növelték, majd ezt követően 2006 szeptemberétől 20 százalékra emelték ugyanezt. 2009 júliusától ezt a mértéket pedig 20 százalékról további 25 százalékra emelték, és csupán egy nagyon-nagyon leszűkített kör, főként tej- és pékáruk voltak azok, amelyek az úgynevezett 18 százalékos körbe kerülhettek be.
Tisztelt Képviselőtársaim! A jelenleg előttünk fekvő T/13159. számú törvényjavaslat célja a vállalkozói adóterhek csökkentése, ezáltal a hazai gazdaság versenyképességének javítása és a magyarországi bérek emelkedése. A vitára bocsátott tervezet 21 törvényt kíván módosítani mindössze 31 oldalon. A szóban forgó csomag legfontosabb eleme a kormány és a miniszter úr által és az expozéjában említett szociális partnerek egyezségének törvénybe iktatása.
Nem szeretném ismételni az előterjesztőként felszólaló Varga Mihály miniszter urat, de röviden elmondanám, hogy a törvényjavaslat a megállapodásnak megfelelően jövőre bevezeti az egységes, 9 százalékos társaságiadó-kulcsot, valamint 2017-től a szociális hozzájárulási adó mértékét is a jelenlegi 27 százalékról 22 százalékra, 2018-tól pedig 20 százalékosra csökkenti. Ebben egyébként, ha megfelelő béremelkedés lesz, ahogy miniszter úr is mondta, még további kedvezmények várhatók az elkövetkezendő években is. Ezzel a lépéssel összességében mintegy 145 milliárd forint marad a magyar vállalkozásoknál. Fontos hangsúlyozni azt is, hogy az egyéni vállalkozók közterhe is csökkenhet. Ez a csökkenés pedig több mint 180 ezer egyéni vállalkozót fog érinteni előreláthatólag. Az alacsony adókulcs egyértelműen versenyelőnyt és komoly vonzerőt jelenthet a vállalatcsoportok beruházási döntései során. A gazdaságélénkítő hatás mellett pedig reményeink szerint a gazdaság fehérítését is hatékonyan fogja segíteni.
(9.40)
Az adócsökkentések átvezetésre kerülnek valamennyi adótörvényen, így például 9 százalékra csökken a vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke is. Ennek következtében az egyéni vállalkozóknál körülbelül 1-1,5 milliárddal maradhat több 2017-ben. Csökken az egészségügyi hozzájárulás felső kulcsa is a szociális hozzájárulási adóhoz hasonlóan, így csökkenhet az egyes meghatározott juttatások adóterhe. Ilyen például az üzleti ajándék, vagy ilyen lesz jövőre például a helyi bérlet, amely 2017-ben már nem számít béren kívüli juttatásnak.
A törvényjavaslat szerint a katázók, vagyis a kiadózó vállalkozók tételes adózását alkalmazók esetében a járadékalap 81 300 forintról 90 ezer forintra nő, később pedig ez tovább fog emelkedni. Továbbá a kisvállalati adó is csökken, 16 százalékról 14 százalékra.
Tisztelt Országgyűlés! A közelmúlt makrogazdasági számai azt mutatják, hogy az előzetes adatokhoz képest gyorsabban, mintegy 2,2 százalékkal nőtt a magyar gazdaság július és szeptember között. A gazdasági szakemberek szerint ez a növekedés a mezőgazdaság jó teljesítményének, a nettó bérek közel 8, pontosan 7,6 százalékos emelkedésének, a foglalkoztatás bővülésének, az ezzel együtt látható és tapasztalható rekordalacsony munkanélküliségnek, valamint az alacsony inflációs környezetnek egyaránt betudható. Az imént vázolt adó- és járulékcsökkentő intézkedések révén 2017-től a gazdaság további érdemi gyorsulására lehet számítani.
Az otthonteremtési program felfutása, a valóban történelmi jelentőségű novemberi, hatéves bérmegállapodásban rögzített munkáltatóiadócsökkentés és béremelések, valamint az uniós források felhasználásának várható erősödése jelentősen támogathatja majd ennek a növekedésnek a további emelkedését.
Végezetül, azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy a napirend fideszes felszólalójaként nyugodtan kijelenthetem, hogy a mi politikai családunk mindig is az adócsökkentés pártján állt, ugyanis jól látható tény, hogy amióta az adók csökkennek, a gazdaság erősödik, nő a foglalkoztatottság, a bérek emelkednek. Valamint, ahogy a miniszter úr is részletesen beszámolt róla, 2010 óta az összes makrogazdasági mutató tekintetében egyértelmű javulást láthatunk.
Éppen ezért arra szeretném kérni tisztelt képviselőtársaimat, hogy amennyiben ezek a tendenciák önök szerint is kedvezőek és kívánatosak, akkor pártállástól függetlenül támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
