SCHMUCK ERZSÉBET,
SCHMUCK ERZSÉBET,
SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek a törvénynek a beterjesztése és tárgyalása egy bizonyos szempontból rendkívül jól időzített. Ugyanis két napja kezdődtek Marrakeshben a klímatárgyalások, ami gyakorlatilag a tavalyi párizsi klímacsúcs folytatása és pontosítása. Viszont azt gondoljuk, hogy ha a kormány beterjeszt egy ilyen törvényjavaslatot, szerencsés lett volna, ha már korábban, az ezt megelőző időszakokban tisztán lehetett volna látni a kormány klímapolitikáját és klímastratégiáját.
Másfél éve adós a kormány a nemzeti éghajlatváltozási stratégia beterjesztésével. Bizonyára mindenki emlékszik arra, hogy múlt év tavaszának végén a kormány beterjesztette a nemzeti éghajlatváltozási stratégiát, mármint annak második változatát, viszont mindenféle indoklás nélkül nagyon rövid időn belül visszavonta, majd később arra hivatkozott, hogy a múlt évi párizsi klímatárgyalásokat bevárja, és utána az ott született megegyezésekkel pontosítva visszahozza az Országgyűlés elé. Na, azóta is várunk arra, hogy a nemzeti éghajlatváltozási stratégia bejöjjön az Országgyűlés elé. Lehet, hogy majd most azt fogják mondani, megvárjuk Marrakesht, és akkor majd talán egy év múlva újra napirendre kerülhet ez a kérdés, hogy mi van a nemzeti éghajlatváltozási stratégiával.
Mielőtt a törvénytervezetre rátérnék, azt is szeretném elmondani, hogy nagyon jó lett volna tudni vagy nagyon szerencsés lett volna, ha a kormány idehozza az Országgyűlés elé, hogy milyen tárgyalási mandátummal megy Marrakeshbe, vagyis a kormány most hogyan viszonyul a kibocsátáscsökkentési célokhoz, az önkéntes vállalásokhoz, és a finanszírozási kérdésekben miként foglal állást. Nagyon jó lett volna, ha mindkettő ez előtt a törvénytervezet előtt idekerül az asztalunkra.
Az LMP úgy látja, hogy a törvényjavaslat ebben a formájában kizárólag látszatcselekvésekre, illetve jól hangzó célok mögé bújtatott kártételekre lenne alkalmas. És már most, itt az elején szeretném rögzíteni, hogy ezt ebben a formában az LMP nem fogja támogatni. Gyakorlatilag ez a törvénytervezet egy salátatörvény, amely egymással semmilyen kapcsolatban nem álló jogszabályokat módosít egyetlen eljárásban, jól hangzó közösségi célok mögé rejtve a kormány nehezen vállalható politikai szándékait és egyes kormányközeli csoportok magánérdekeit.
A villamosenergia-törvény módosítása például látszólag a megújuló energiaforrásokkal termelt áram kötelező átvételének és prémiumárazásának szabályozásáról szól, vagyis látszólag egy helyes célról. A részletekből viszont az derül ki, hogy a kormány pont azokat a kikötéseket szeretné elkerülni, amelyek lökést adhatnának a megújulóenergia-piac fejlődésének.
(14.10)
Az európai gyakorlat azt mutatja, hogy a zöldenergia ott fejlődik látványosan, ahol átlátható, kiszámítható és hosszú időre rögzített az árszabályozás. Nálunk ehelyett egy teljesen áttekinthetetlen, a miniszterelnök által kézi vezérelt hatóság, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal intézné az árazást, egyedi szabályok és alkalmi pályázatok útján, mindenfajta normatív szabályozás és hosszú távú rögzítés nélkül, ami pont az ellentéte a működőképesnek bizonyult jó gyakorlatnak. Úgy látjuk, hogy ez viszont jó táptalaja lehet a korrupciónak ezen a területen is. Ráadásul a hulladékégetőkre is vonatkozna a kötelező átvétel és prémiumár, ami szintén ellentétes a józan ésszel, valamint a fenntarthatóság és a gazdaságosság elvárásaival, hiszen ösztönzést jelent új hulladékégetők építésére, miközben a meglévő hulladékkezelési infrastruktúra működtetésére sincs elegendő pénz.
Bekerült a törvényjavaslatba az uniós kötelezettséget szolgáló ivóvízminőség-javító és szennyvizes projektek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé minősítéséhez kapcsolódó közigazgatási hatósági eljárások szabályozása. A cél látszólag szintén üdvözölhető, de a valóságban pontosan tudjuk, mit jelent az Orbán-kormány gyakorlatában a kiemelt beruházás. Nem mást, mint csúcsra járatott korrupciót és a környezetvédelmi szempontok semmibevételét a Városligettől a kopaszi-gáti lakóparkig mindenütt.
A javaslat a vízszolgáltatásnál egy igen fura rezsicsökkentéshez is alapot teremt. A kormány az önkormányzatokra terhelné a vízdíjak csökkentését, ami a már eddig is kivéreztetett településeknek egy újabb sarcot jelentene, miközben a politikai hasznot a Fidesz és a kormányzat aratná le teljesen érdemtelenül. Ez az ötlet ráadásul életveszélyes, hiszen a vízdíjak befagyasztása miatt a szolgáltatók évek óta elmulasztották a vezetékrendszerek felújítását és karbantartását, a további elvonások a vízszolgáltatási infrastruktúra teljes lepusztulásához vezetnek egy átmeneti politikai profit, a 2018-as választások Fidesz általi megnyerése, vagyis magánérdekek miatt.
A törvényjavaslat eltöröli azt a kötelezettséget, hogy a kibocsátáskereskedelmi bevételek felhasználásáról a nemzetgazdasági miniszter évente számoljon be az Országgyűlésnek. Ez a titkosítás első lépcsője. Itt már a látszólagos közérdek paravánja is hiányzik az intézkedés elől, hiszen a nyilvánvaló, törvényben is garantált cél az lenne, hogy a klímabevételekkel folytatott állami gazdálkodás teljesen átlátható legyen. Ennek most a kormány az esélyét is megszüntetné. Az energiahatékonyság növeléséért a legkézenfekvőbb és leginkább költséghatékony eszköz, vagyis a családi otthonok energiahatékonysági korszerűsítésének támogatása helyett inkább adminisztratív módszerekkel harcolna az Orbán-kabinet, államilag támogatott hőszigetelés és nyílászárócsere helyett lenne kötelező energetikai audit és energetikusnak nevezett bürokraták alkalmazása a nemzeti energetikusi hálózat keretében. Mindez csak újabb költségeket és adminisztrációs terheket jelentene a magyar vállalkozások számára, de a csapnivaló energiahatékonysági mutatóinkon, az állandósult energiapazarláson érdemben nem segítene.
Mindezen okok miatt az LMP nem tudja támogatni a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm.
(A jegyzői székben Móring József Attilát
dr. Tiba István váltja fel.)
dr. Tiba István váltja fel.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
