PÓCS JÁNOS,

Full text search

PÓCS JÁNOS,
PÓCS JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot a kormány T/12367. számú irományszámon nyújtotta be az Országgyűlés elé. A módosítás az adminisztrációcsökkentést és a környezetvédelmi célok érvényesítését szolgálja. Ki-bő-víti a gépjárműátalány-díjfizetés lehetőségét, megkönnyíti az egyéni hulladékkezelő kötelezettségének teljesítését, valamint jogértelmezést segítő, pontosító rendelkezéseket tartalmaz.
Tisztelt Ház! 2016. január 1-jétől a gépjárművek esetében egy egyszerűsített átalányfizetési lehetőség kerül bevezetésre, amely intézkedéssel közel 1200 gazdálkodó, gépjárműgyártó és -forgalmazó adminisztrációs terhei enyhültek. A termékdíj-sza-bá-lyo-zás tárgyi hatálya számos olyan termékcsoportot érint, ami a gépjárművek részét képezi. Ebbe a körbe tartozik a gumiabroncs, az akkumulátor, a kenőolaj, az elektromos és elektronikai berendezés. Egy átlagos kompakt személyautó esetében a járműbe beépítésre kerülő termékdíjköteles termékek után megfizetendő termékdíj átlagosan csupán 5 ezer forint körül alakul. A jármű forgalmi árához viszonyítva ez körülbelül a 0,2 százalékát teszi ki a fogyasztói árnak, ugyanakkor a sok termékdíjköteles alkatrészre tekintettel tetemes adminisztráció terheli, melyeket külön-külön anyagáramonként kell elkészíteni és az adóhatóság részére bevallani. Az iparágból jelzett problémára a gépjárműátalány-díjfizetési lehetőség nyújtott eddig megoldást.
Az átalánydíj lényege, hogy az előbbiekben meghatározott termékdíjköteles alkotórészek tényleges termékdíjához igazodó egységes díjkategóriák kerülnek kialakításra, melyet külön elszámolás és dokumentálás nélkül, átalányként fizet ki a forgalomba hozó a gépjármű első forgalomba hozatala, saját célú felhasználása vagy a készletre vétele során. Az átalánydíj mértékét az egyes járművekben található termékdíjköteles alkatrészek és tartozékok átlagos tömegének kollektív díjtétellel történő szorzatainak összegéből adódó érték ezer forintra történő kerekítése adja.
(16.20)
A nem kizárólag személygépjárművet és motorkerékpárt, hanem kishaszongépjárművet és autóbuszt is forgalmazó importőr vállalatok adminisztratív terhei azonban valójában akkor csökkennének érdemben, ha e járművekre is alkalmazhatóvá válna az átalánydíj-fizetés lehetősége. Ennek hiányában azonban akár duplája is lehet az érintettek adminisztratív terhe, ugyanis a termékdíj-kötelezettség teljesítésének módja a különböző járművek esetében eltérő. Iparági becslések szerint a Magyarországon éves szinten forgalomba hozott kishaszon-gép-jár-mű-vek száma megközelítőleg 17 ezer darab, az új autóbuszok száma 550 darab. A megoldási lehetőséget a T/12367. számú törvényjavaslat tartalmazza, amely szerint 2017. január 1-jétől a kishaszongépjárművet és autóbuszt gyártók és importőrök számára is megnyílik a lehetőség az egyszerűsített szabályok alkalmazására. Ez közel 31 gazdálkodót érint majd az egyszerűsítés során.
A gépjárműátalány 2016. január 1-jén történő bevezetésétől eltelt időszaki adatok azt mutatják, hogy a költségvetési bevételeket jelentősen nem befolyásolta. A kismértékű költségvetésibevétel-emelkedést a gépjármű termékdíjköteles alkotóelemeinek és alkotórészeinek átlagos tömegének felfelé kerekítése okozza. Az adatok visszatükrözik, hogy ezek alapján a 2015. évben tett átalánydíjmértékek megfelelően kerültek megállapításra. Ezek alapján a gépjárműátalány kiterjesztése az autóbuszokra, illetve a kishaszongépjárművekre ugyancsak nem okoz majd költségvetési bevételt torzító hatást.
Tisztelt Képviselőtársaim! A termékdíj kötelezettje a termékdíj-kötelezettségét saját választása szerint teljesítheti kollektív módon, egyéni hulladékkezelést választóként vagy átalánydíj megfizetésével. Az egyéni hulladékkezelést választók fizetendő termékdíja a tárgyévi hulladékhasznosítási teljesítményük függvénye. Az egyéni hulladékkezelést választóknak a hulladékgazdálkodási teljesítmény tervezése során jelenleg a tárgyévi kibocsátást kell alapul venni.
Az éves kibocsátás csak a tárgyévet követően válik ismertté, ezért az érintett gazdálkodóknak nehézséget okoz a kívánt hasznosítási teljesítmény elérése érdekében a hasznosítandó termékdíjköteles termékből képződő hulladék mennyiségi becslése. Kifejezetten igaz ez azon termékek esetében, amelyeknek forgalmazott mennyisége szezonálisan ingadozik, például a gumiabroncs. A javaslat szerint azon gazdálkodóknak, akik a tárgyévet megelőzően is az egyéni hulladékkezelést választották, a tárgyévet megelőző évi kibocsátásuk képezi a számítás alapját. Ettől eltérő esetben a hatályos szabályozással megegyezően a tárgyévi kibocsátást kell figyelembe venni. A rendelkezésben foglaltakat termék- és anyagáramonként külön szükséges vizsgálni.
A javaslat szerint továbbá a termékdíjköteles termékekből képződő hulladékok gyűjtését az egyéni hulladékkezelők nemcsak kizárólag végfelhasználó kötelezettől gyűjthetik a törvényjavaslat elfogadása esetén.
2016-ban az egyéni hulladékkezelést választó kötelezettek száma 66, amely 13 százalékos csökkenést jelent a 2014. évi adatokhoz viszonyítva, a 76 egyéni teljesítőhöz képest. A kötelezettség teljesítésének az érintett gazdálkodók által kért módon történő könnyítésével várhatóan elérhető, hogy a gazdálkodók nagyobb száma választja majd a termékdíj-kötelezettség teljesítésének ezen módját.
Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat szerint nem kellene termékdíjat megfizetni az újra-használatra előkészítés vagy az újbóli felhasználásra előkészítés során előállított termékdíjköteles termékek esetén. Kizárólag a termékbe újonnan beépített termékdíjköteles alkotórészek és tartozékok után kellene a termékdíjat megfizetni, ezáltal a termékdíj-szabályozás segíti az ilyen, környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási szempontból kedvező tevékenységet végző vállalkozások hazai elterjedését, továbbá rendelkezésre állnak majd a tevékenységhez kapcsolódó forgalmi adatok.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy az államtitkár úr is elmondta, a javaslat szerint 1900 forint/kilogrammról 57 forint/kilogrammra mérséklődik a hajlékony falú műanyag hűtőtasak, valamint hűtőtáska után fizetendő termékdíj mértéke. E termékek használata ugyanis nem a vásárlók környezettudatos gondolkodásának hiányára utal, a fogyasztók alapvetően élelmiszer-biztonsági okból vásárolják ezeket a termékeket. Ezeknek létezik ugyan tartós alternatívája, azonban azok a kereskedelmi egységekben nem minden esetben érhetőek el, illetve áruk lényegesen meghaladja a szóban forgó termék szintén nem alacsony, 500-700 forint/darabos árát. Ezek a zacskók ugyanakkor nem egyszeri használatra készültek, nem jellemző, hogy azonnal hulladékká válnának.
Tisztelt Ház! Megszűnik a biológiai úton lebomló szemeteszsák és az elkülönített hulladék gyűjtésére szolgáló zsák esetében a termék mindkét oldali felületét minimum 20 százalékban kivető feliratfeltüntetési kitétel. A megfelelő felirat feltüntetése esetén a termékek nem tartoztak a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény tárgyi hatálya alá, azonban a feliratozás a gazdálkodók számára sok esetben problémát jelent. A javaslat szerint a teljes mértékben megújuló alapanyagból készült, biológiai úton lebomló és az elkülönített hulladék gyűjtésére szolgáló zsák a Ktdt. tárgyi hatálya alá tartozik 2017. január 1-jétől, és felirattal nem kell ellátni a termékeket, a termékdíjat nem kell megfizetni. Ilyenformán azonban a termékek forgalmi adatai, illetve a vásárlói szokások változása könnyen nyomon követhetővé válik.
Tisztelt Képviselőtársaim! Pontosításra kerül a csomagolószer és a bérgyártás definíciója. A Ktdt. tárgyi hatálya alá tartozó csomagolószer meghatározása nem az értelmező rendelkezések között szerepel, hanem a termékdíjköteles termékek felsorolásánál, a Ktdt. 1. § (3) bekezdés b) pontjában. A módosító rendelkezés a fogalommeghatározást az értelmező rendelkezések sorába helyezi.
A jogértelmezést segítő pontosítások rendezik a háromszereplős gazdasági ügyletben részt vevők számát, a reklámhordozó papírra vonatkozó nyilatkozattétel esetét, az exportcélú átvállalás esetén a külföldre értékesítendő termékdíjköteles termék mennyiségét. Mindezek kizárólag technikai pontosítások.
2016. január 1-jétől a forgalomba hozatal és a saját célú felhasználás mellett a készletre vétel is kötelezettséget keletkeztető jogcím. Jelen módosítás a termékdíj-kötelezettséget átvállaló részére is lehetőséget ad a készletre vétel választására.
A csomagolószer esetén az átvállalás során fellépő értelmezési problémára válaszul a tervezett módosítás rögzíti, hogy az átvállalás a csomagolószer csomagolására nem terjed ki, azonban lehetőséget biztosít átvállalással érintett csomagolószer saját célú felhasználására is a továbbértékesítés mellett.
Tisztelt Ház! A Ktdt.-ben okafogyottá vált rendelkezések törlésre kerültek. A termékdíjbizottság a Ktdt. 2012. január 1-jei hatálybalépése óta nem alakult meg, és az azóta végrehajtott szervezeti átalakítás miatt indokolatlan egy civil felügyelő szervezet létrehozása és fenntartása. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak mint költségvetési szervnek a feladatai ellátásához szükséges forrás a költségvetési törvény alapján biztosított. A termékdíjbevételek a központi költségvetés részét képezik, amelynek felhasználását a Ktdt. nem szabályozhatja. Ennélfogva törlendő a Ktdt.-ből az a rendelkezés, amely szerint a termékdíjbevételek 5 százaléka, de legfeljebb 3 milliárd forint a NAV termékdíjköteles termékekkel összefüggő feladatainak ellátására szolgál.
(16.30)
A kormány döntése értelmében 2016. április 1-jén a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. megkezdte a működést. Ennek eredményeként a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók feladatellátása kapcsán felmerülő közvetlen költségek közszolgáltatók részére történő megfizetése és a szükséges forrás szintén az NHKV Zrt. feladatkörébe kerülnek. Ennek következtében az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezetnek a 2017. év során a közszolgáltatók további támogatásával nem kell terveznie, amelyhez igazodva szükséges a Ktdt.-ben a feladatkör szűkítését átvezetni, a vonatkozó rendelkezéseket hatályon kívül helyezni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem önöket, támogassák a T/12367. számú törvényjavaslat elfogadását, mely az adminisztrációcsökkentést és a környezetvédelmi célok érvényesítését szolgálja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

 

 

Arcanum Zeitungen
Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

Über uns Kontakt Press room

Languages







Arcanum Zeitungen

Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir