WITZMANN MIHÁLY,
WITZMANN MIHÁLY,
WITZMANN MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja a pénzügyi közvetítőrendszerre vonatkozó szabályozás egyes elemeinek felülvizsgálata, illetve a felülvizsgálat eredményeképpen számos rendelkezés módosításának a kezdeményezése.
Ahogy az előbb államtitkár asszonytól hallhattuk, a törvénycsomag összesen mintegy 16 törvényt érint, és ennek megfelelően módosul a hitelintézeti, a tőkepiaci, a biztosítási és a nyugdíjpénztári törvény, de változnak többek között a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó rendelkezések is.
A javaslat továbbá egyes európai uniós szabályok hazai jogrendszerbe történő implementálásának is eleget kíván tenni, ugyanis a piaci visszaélésekről szóló 596/2014/EU rendelet és a hozzá kapcsolódó végrehajtási irányelv 2014-től hatályos a tagállamok számára, így természetesen Magyarország számára is, 2016. július 3-ától már ennek megfelelően kell működni és ezeket alkalmazni kell.
Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a 16 törvényt érintő módosítások mindegyikéről külön-külön ne ejtsek szót, hanem elsősorban csak a legfontosabb intézkedéseket, illetőleg módosítási javaslatokat ismertessem most önökkel.
Az egyik ilyen elem az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakat érintő javaslat, amely esetében a törvényalkotó egyértelmű szándéka az, hogy a pénztár alapszabályának módosítása esetén a tagság a korábban megszokott szolgáltatásokhoz a pénztár átalakulása után is hozzájuthasson. Továbbá a módosítás arról is rendelkezik, hogy a jövőben egészség- és önsegélyező pénztár alapítással is létrejöhet, és lehetővé válik az egészségpénztárból egészség- és önsegélyező pénztárba történő átlépés is.
(15.00)
A törvénymódosítás a pénztárak tagszervezési díjazásának rendjében is változásokat kíván eszközölni. A jelenleg hatályos szabályozás szerint a tagszervezési díjazás összege nem haladhatja meg a befizetett tagdíj első naptári évi összegének működési tartalékra jutó részét, és emellett további díjazás, illetőleg egyéb más juttatás nem adható. A módosító javaslat szerint ez a szabályozás továbbra is megmaradna, azonban az újonnan tagsági viszonyt létesítő tagok esetében, ha és amennyiben egyetlen más hasonló pénztárnál sem tag vagy tag az új jogviszonyt létesítő tag, ez a díjazási limit ebben az esetben nem érvényesülne.
A panaszkezelés tekintetében is változás jelenik meg, hiszen fontos új elem, hogy ha panasz miatt hívják a pénztárat, akkor a pénztárnak kötelezően biztosítania kell maximum öt percen belül egy élőhangos bejelentkezéssel történő hívásfogadás lehetőségét.
Egy másik fontos eleme a javaslatnak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény módosítása, amely rendelkezés szerint a károsult ügyfél saját biztosítójától is megkaphatja a károkozó felelősségbiztosítójának nevét és a biztosítási szerződés kötvényszámát egyaránt, amennyiben a károsult meghatalmazást ad a kárrendezés ügyében. Ezenkívül változnak a káresemény kapcsán érvényesíthető követelések felső határainak összegei is, amely szerint a biztosító káreseményenként 1 millió 220 ezer eurónak megfelelő forint összeghatárig, olyan esetben, ha személyi sérülés is történt, akkor pedig káreseményenként 6 millió 70 ezer eurónak megfelelő forint összeghatárig köteles helytállni. Ezek az összegek magukban foglalják egyébként a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit, a jogi képviselet költségeit is, valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat egyaránt.
Amennyiben kötelező biztosítással nem rendelkező gépjármű okoz kárt, továbbra is a Mabisz által kezelt, úgynevezett kártalanítási számla áll helyt a károsult felé, ugyanakkor ezután törvényben kikötött módon visszakövetelhetik a költség megtérítését abban az esetben, ha a sofőr a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette, vagy a gépjármű vezetésére jogosító megfelelő engedéllyel nem rendelkezett, illetve, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta.
Az előttünk fekvő törvényjavaslat a tőkepiaci törvény tekintetében is javasol változtatásokat. Ezek tulajdonképpen olyan módosítások, amelyek összességében az ügyfelek korrektebb tájékoztatását kívánják szolgálni. A javaslat ennek megfelelően az értékpapírokat két külön kategóriára osztja szét. Az egyik a fokozottan kockázatos, a másik pedig a kiemelten kockázatos értékpapír-kategória.
Szintén az ügyfelek érdekeit szolgálja a hitelintézeti törvény azon módosítása, amely szerint a hitelintézeteknek legalább kétévente felülvizsgálati stratégiával kell rendelkezniük arra vonatkozóan, hogy az általuk nyújtott pénzügyi szolgáltatásokhoz a fogyatékos személyek is egyenlő eséllyel férjenek hozzá. Mindezek mellett az előttünk fekvő törvényjavaslat egyúttal pontosítja a szanálási feladatkörben eljáró Magyar Nemzeti Bank által a szanálás alá vont intézmény felett gyakorolt tulajdonosi és irányítási jogok, jogosultságok idő-, tárgyi és módszerbeli korlátait, továbbá egyértelműen rögzíti, hogy a szanálási biztos a szanálási célok és a szanálási intézkedések érvényre juttatása érdekében fejti ki tevékenységét.
A magánnyugdíjpénztárról, illetve a magánnyugdíjpénztárakról, magánnyugdíjról szóló törvény módosítása annak érdekében történik, hogy a pénztári járadékszolgáltatás biztonsági tartalékául szolgáló saját tevékenységi tartalék mértéke a jövőben igazodjon a pénztárt terhelő kötelezettségekhez. Jelenleg a hatályos törvény 100 millió forintos saját tevékenységi tartalék képzését írja elő ebben az esetben a pénztáraknak, amennyiben a járadékszolgáltatást saját maguk szeretnék végezni.
A jelenleg előttünk lévő tervezet szerint azonban ez a 100 milliós összeg úgy emelkedne, hogy a saját tevékenységi tartalékot az alábbi értékek együttes összege adná. Nevezetesen: az a) pontban meghatározott 80 millió forint, ehhez a 80 millió forinthoz adódna hozzá a tárgyévet követő 5. év végéig az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő tagok összesített egyéni számlaegyenlegének 1 százaléka, a további tárgyévet követő 6. év elejétől a 14. év végéig az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő női tagok 20 százalékának összesített egyéni számlaegyenlegének 1 százaléka, de legalább 100 millió forint. Tehát itt egy emelkedésről beszélhetünk, minimum 180 millió forint értékben.
A saját tevékenységi tartalékra vonatkozóan további kiegészítés, hogy annak fedezetére a működési tartalék 40 százaléka, illetve a likviditási és kockázati tartalék 70 százaléka vehető figyelembe. További változás, hogy a magánpénztárak a jövőben a vagyonkezelési tevékenység ellenértékével együttesen a tagok egyéni számláinak előző év utolsó napi egyenlegének mintegy 0,3 százalékát számolhatják el költségként.
Tisztelt Országgyűlés! Ahogy a felszólalásom elején is említettem, az előterjesztés egyúttal az európai uniós irányelveknek való megfelelés, illetőleg a magyar jogrendbe történő implementálásának is eleget kíván tenni. Az 596/2014/EU rendelet hatályba léptetése kétirányú jogalkotási feladatot jelent egyébként a törvényalkotó számára. Egyfelől szükségessé válik a tőkepiacról szóló törvényben szereplő, immár a rendelet kizárólagos szabályozási körébe tartozó szabályok hatályon kívül helyezése, másfelől pedig szükségessé válik a 2017. december 17-i 2015/2392/EU bizottsági végrehajtási irányelv átültetése, szintén a tőkepiacról szóló törvény keretein belül.
Az irányelvet átültető rendelkezések egyértelműen meghatározzák a felügyelet kötelezettségeit, a jogsértésekről szóló bejelentések átvétele és nyomon követése kapcsán. A szabályozás legfontosabb eleme a bejelentéstevő, munkaszerződés alapján foglalkoztatott személyek védelmét szolgáló kötelezettségek rögzítése a felügyelet oldalán.
Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy összességében a fentebb felsorolt törvényi módosítások mindenféleképpen hozzájárulnak a pénzügyi közvetítőrendszer hatékonyabb és átláthatóbb működéséhez, ezért tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy amennyiben egyetértenek vele, támogassák azt a javaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
(Az elnöki széket Jakab István,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
