DR. HARGITAI JÁNOS,
DR. HARGITAI JÁNOS,
DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Képviselőtársaim! A 2015. évi C. törvény módosítását tárgyaljuk, amit a tavalyi év, a 2015. év közepe táján fogadtunk el. Józsa képviselő úr azt mondja, hogy azért, mert itt van előttünk ez a módosítás, ez is igazolja, hogy ez a váltás, amit a kormány megtett, hogy nem az év végén, a régi szokásoknak megfelelően - emlékszem arra az időszakra, amikor ezt, mondjuk, karácsony előtt két órával tudta megtenni az Országgyűlés, fogadtuk el a jövő év költségvetését -, hanem már fél évvel előtte. Ez nem vált be, mert lám, módosítani kell ezt a költségvetést is, és ő nem lát továbbra sem indokokat arra, hogy ezt miért tesszük.
Megismételni tudom csak azt, amit államtitkár úr már egy korábbi napirend kapcsán, ennek kapcsán elmondott, mert ez akkor is előkerült, hogy mi látjuk az értelmét. Ha én önkormányzat vagyok, ha vállalkozó vagyok, nem igaz, hogy nem értem, hogy mennyire jó nekem, hogyha azokkal az információkkal, amivel rendelkeznem kell, ha a jövőmet meg akarom tervezni, nem az utolsó pillanatban zúdulnak rám, karácsony szentestéjén, hanem egy jó fél évvel előtte, hogy ez mennyire kiszámíthatóbbá teszi az életet azoknak, akik gazdálkodnak ebben az országban. Az államtitkár úr azt is hozzátette, hogy a nemzetközi hozzáértő közvélemény ezt a pozitívumot lereagálja, erre most itt másodszor halljuk szolid kritika megfogalmazása kapcsán, hogy a szocialisták nem helyeslik ezt az eljárást. Én pedig üdvözlöm, és azt mondom, hogyha tehetjük, tartsunk is ki e mellett a gyakorlat mellett.
Az, hogy egy megtervezett költségvetés és a teljesülő költségvetés között nagy eltérések is lehetnek, ezt megszoktuk, csak nem ilyen irányban. Én még emlékszem azokra a szocialista időkre, amikor megtervezték egy költségvetésnek a bevételi oldalát, az semmilyen módon nem teljesült, a kiadási oldalakat szerették túlteljesíteni hitelek felvétele árán is, és annak az eredménye lett az, hogy volt olyan időszak, amikor mondjuk, év közben az államháztartási hiány úgy 15 százalék körül is volt. Na, ezt a világot kellett rendbe tenni. Most meg azért fanyalognak egyesek vagy azért panaszkodnak, hogy eltérés van, majd 400, több mind 400 milliárd forint erejéig. Igen, de csak tegyük hozzá, ez egy pozitív eltérés.
A kormány azért tud ide beterjeszteni most egy költségvetési törvénymódosító javaslatot, amiben azt mondja, értsetek velem együtt, ti országgyűlési képviselők, ezt a 407 milliárdot ilyen és ilyen célokra költsük el, mert ennek megteremtődtek a bevételi oldalon a feltételei. Tehát amikor azt mondjuk, hogy a magyar gazdaság jól teljesít, mert megteremtette ezeket a forrásokat, akkor erre akarjunk mindannyian büszkék lenni.
Itt térek ki az egészségügyre. Az egészségügy kapcsán most itt mi konkrét javaslatokat nem látunk, de Józsa képviselő úr jól tudja, hogy nem arról van szó, hogy mi azt látjuk, hogy 407 milliárd forint plusz teremtődött a tavalyi évi költségvetésben, és azt az utolsó fillérig elköltjük, most értünk ide, itt is rögzíteni tudjuk, az anyag is szól erről, hogy a kormánynak mindenfajta mozgáslehetősége megvan arra, hogy a 2016. évi költségvetésben, ha kikristályosodnak a dolgok az egészségügyben, a szabad mozgáslehetőséget kihasználva forrásokat biztosítson, és majd idehozza ezt az Országgyűlés elé.
Ez a törvénymódosítási javaslat nekem mást juttatott eszembe, tisztelt képviselő úr, éspedig azt, amikor egy jó hónappal vagy két hónappal ezelőtt, emlékszem arra, amikor az államháztartási törvényt módosítottuk, és ott a többletforrások elköltése kapcsán eljárási lehetőséget, plusz eljárási lehetőséget vagy rugalmasabb eljárási lehetőséget adtunk a kormánynak, akkor önök azzal jöttek elő, hogy végveszély van, elindult a rendeleti kormányzás az országban, és a kormány összevissza költheti az Országgyűlés forrásait, úgy, hogy az Országgyűlést meg sem kérdezi.
Érdekes módon most, hogy itt van ez a törvényjavaslat előttünk, nem látunk rendeleti kormányzást. Azt látjuk, hogy a többletforrások elköltése átvezetésre kerül a költségvetésben, akkor ezek a két hónappal ezelőtti szirénhangok, hála istennek, elő sem kerülnek. Ezt azért hozom szóba, mert mondjuk, a médiában vagy elsősorban a baloldali médiában ez azóta is forog, a rendeleti kormányzás című ostobaság, mert erre nem lehet mást mondani, amit nyilvánvalóan propagandaeszközökkel erőltetnek. Ez a bizonyítéka is annak, hogy nincs ilyenről szó, az Országgyűlés módosítja a költségvetést 400, valamivel nagyobb, mint 407 milliárd forint értékben, és ez egy nullszaldós módosítás, amennyi többletbevételt itt hoz a kormány, ezt a többletbevételt kívánjuk hasznos célokra elkölteni.
Azt gondolom, hogy egyetlen cél hasznossága sem vitatható, van, ahol a kényszerek mozgatnak minket, tehát akkor, amikor a Belügyminisztérium fejezetébe egy plusz 10 milliárdos többletforrást juttatunk, akkor a kényszerek mozgatnak minket, ez nem egy örömteli költés, muszáj csinálnunk, látva azt, hogy mennyi bevándorló özönli el Európát és a bevándorlókkal együtt mennyire nőtt meg a terrorveszély. Tehát az előrelátásunk okán is muszáj költenünk ezekre a területekre.
Ahogy az Iszlám Állam ellen a magyar állam képes valamilyen módon a saját eszközeinek megfelelően fellépni és az ott lévő katonáknak forrásokat biztosítani, ez megint a magyar gazdaság erejét láttatja, de a legtöbb dolog olyan, ami alapvetően örömteli, még a Testnevelési Egyetem korszerűsítése is az, még hogyha így a leégett objektum pótlásáról is van szó. Ha már csinálunk valamit, akkor csináljuk azt meg úgy, hogy Közép-Európában vagy Európában is az egyik ilyen legkorszerűbb egység jöjjön ott létre.
De említhetek más dolgokat is, azért, hogy szocialista képviselőtársam kritikusságát valahol magamra… Kerestem egy olyan tételt, ahol azt mondom, ha azt mondja, hogy itt tervezési hiba történt, akkor én azt mondom önnek, hogy ezt elismerem. Ezt egy területen tudom megerősíteni, én is így gondolom kormánypárti képviselőként, hogy ez a Klebelsberg intézményi központnak juttatandó többlettámogatás. Átalakítottuk az oktatási rendszert, állami feladatként határoztuk meg ezt a területet, de ugyanakkor a működtetést össze is mostuk sok területen állam és önkormányzat között. Ez a rendszer nyögvenyelősen működött, látjuk, hogy nincs ott elég forrás. Meggyőződésem, hogy ez nem volt pontosan megtervezve, ezt a hibánkat beláttuk, teszünk egy korrekciót. Az összes többi esetben nem gondolom, hogy tervezési hiba előzte volna meg a költségvetés tervezését.
Abszolút pozitív dolognak tartom, hogy csak megemlítsek az eddig felsoroltakon kívül néhányat, mondjuk, a „Modern városok” programját. Nagyon jól tudjuk, hogy minden megyeszékhelyre, még a fejlettebbekre is ráfér a fejlesztés. Baranyából mindig azt hangoztatjuk, hogy ameddig Pécs nyomorán nem tudunk változtatni, addig a baranyai periféria, a baranyai vidék változni nem fog, az Ormánságból nem lehet mozgásba hozni a baranyai gazdaságot. Ha Pécsen sikeresen valósítanak meg programokat, akkor erre esetleg lehetőség van.
Megjegyzem, a tavalyi évi költségvetésben már biztosítottunk erre forrásokat, az államtitkár úrra nézve 20-22 milliárd (Banai Péter Benő: 25 milliárdot.), több is, 25 milliárd forint rémlik nekem, ugye, itt meg most további 50 milliárd forintot biztosít erre a kormány.
Szűcs Lajos az előbb még itt volt a teremben, képviselőtársaim, aki pesti képviselő, és joggal elismerem, baranyaiként is joggal bánkódik mindig azért, hogy a központi régiónak az uniós szabályozásból adódóan mennyivel kevesebb fejlesztési forrás jut, mint esetleg egy másik régiónak. A kormány persze itt is tesz korrekciókat, de örömmel látom vidékiként is, hogy az irgalmas rend projektjeire, a váci kórházra és a budai kórház felújítására többletforrások állnak rendelkezésre.
Az államtitkár úr beszélt az Irinyi iparfejlesztési stratégiára juttatandó többletforrásokról, ami megint a mobilitást segítendő dolog, egy másik napirend kapcsán már erről beszéltünk. Az autóbusszal végzett személyszállítás közszolgáltatási szerződései 2016 végén lejártak, nyilvánvalóan majd újra kell kötni. Ha újra akarunk valamit kötni, és az állam megrendelőként fellép ezen a piacon, akkor a megrendeléseit fizetni is kell, 4,4 milliárdot szán az Országgyűlés erre. A közlekedés területén maradva, az ország úthálózatát ismerve, Baranyáét is ismerve nagyon jó helye lesz annak a 69 milliárd forint forrásnak, ami közútfejlesztésekre vagy felújításokra fordítható.
(18.00)
Ugyanígy a budapesti elővárosi közlekedést szolgálandó 6 milliárd forintnak. És amit nagyon fontosnak gondolok, és ez nekem tetsző módosítás: jól gazdálkodó önkormányzatoknak forrásokat ígértünk, nemcsak ígértünk, hanem adtunk is, négy vagy öt évre akartuk ezeket a forrásokat elnyújtani, és most a kormány, mivel a magyar gazdaság megteremti ennek a forrásait, gyakorlatilag a megígért forrásokat nem akkor fogjuk kifizetni, amikor ígértük, hanem ezeket az összegeket előrehozzuk. Ez 12,2 milliárd forintot jelent.
A tejágazatra juttatandó több mint 11 milliárdos forintos fejlesztés is nyilvánvalóan fontos.
Sportfejlesztések kapcsán mindannyian örülni fogunk akkor, amikor 2017-ben ifjúsági olimpiai fesztivált rendezünk, ennek a többletforrásait biztosítja itt a költségvetés. És még sorolhatnám tovább a dolgokat.
Én azt gondolom tehát, hogy kormánypárti képviselőként boldog leszek, ellenzéki képviselőként is - ha újra azt megélem - elismerően fogok szólni akkor, ha olyan költségvetési módosításokat tárgyalhatunk az adott költségvetési évben még, amikor többletforrások elosztásáról kell beszélnünk. Ennél nagyobb tragédia sose érjen minket! Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
