BANAI PÉTER BENŐ
BANAI PÉTER BENŐ
BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a vezérszónoki körben elhangzott felvetésekre reagáljak. Burány Sándor képviselő úr egyáltalán a tárgyalás időpontját is és azt a módot is megkérdőjelezte, hogy vajon célszerű-e a jövő évi költségvetési törvényjavaslatról, illetve a törvényjavaslatot megalapozó törvényekről most egyeztetni, most megvitatni.
Azt gondolom, egy költségvetési törvény megalapozottságát elsősorban nem az határozza meg, hogy mikor kerül a törvényjavaslat megvitatásra. Ismerünk olyan költségvetési törvényeket, amelyek a hatálybalépésük előtt, tehát az előző év legvégén kerültek elfogadásra, mégis a költségvetési folyamatok egészen máshogy alakultak, mint ahogy azt a jóváhagyott költségvetés tartalmazta.
Sokszor beszéltünk arról, hogy természetesen egy nyári elfogadás kevesebb információt jelent egy év végi elfogadásnál, de ezek a bizonytalanságok a tartalékolás rendszerével kiküszöbölhetők. A tavaszi ülésszakon történő tárgyalásnak, egy költségvetés korábbi elfogadásának pedig kétségtelen előnye a kiszámíthatóság erősítése. Ismétlem, hogy ezt a kiszámíthatóságot a 2016. évi költségvetési törvényjavaslat kapcsán a hazai és nemzetközi vélemények megerősítik, tehát a pozitív részét a korábbi költségvetési elfogadásnak az eddigi vélemények visszaigazolták. Ismétlem, a kockázatok pedig a tartalékokkal kivédhetők.
Azt gondolom, a 2016. évi költségvetési törvényjavaslat is, illetőleg ennek a tavalyi megtárgyalása és maga a 2016-os költségvetés áll a lábán. Az a módosító javaslat, amely a tisztelt Országgyűlés előtt van, a költségvetés elfogadásához képest látott többletbevételek felhasználásáról szól, úgy, hogy mellette a hiánycél és az adósságcsökkentés változatlan tud maradni. Azt gondolom, az időpont önmagában nem kérdőjelezi meg egy költségvetés hitelességét. Ami a költségvetés és az azt megalapozó törvények egyidejű megvitatását illeti, azt kell elmondjam, amint arra Hargitai János képviselő úr is utalt, az eddigi gyakorlat a Magyar Országgyűlés múltját illetően az volt, hogy mindig egyszerre tárgyalta az Országgyűlés ezeket a törvényeket.
(15.00)
Lehetőség volt és most is lehetőség van arra, hogy a megalapozó törvények módosításának hatásait a költségvetési törvényen át lehessen vezetni, és fordítva is, amennyiben a költségvetési számok úgy változnak, hogy az szükségessé teszi a megalapozó törvények módosítását, úgy erre is van lehetőség. Én ezt inkább erénynek tartom, és ezt az erényt látom visszaigazolni abban, hogy a kormányokat támogató pártoktól függetlenül ez volt a gyakorlat. Ez volt a gyakorlat a Fidesz vezette kormányzás alatt, és ez volt a gyakorlat 2010 előtt is.
(Az elnöki széket Jakab István,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Képviselő úrral, Burány képviselő úrral egyetértek abban, hogy az önök előtt lévő, előttünk lévő megalapozó törvényjavaslat olyan törvények módosítását is érinti, amelyek közvetlenül hatnak a költségvetési számokra és a mindennapok folyamataira - lásd ápolási díj növekedése vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény támogatása -, és vannak olyan törvénymódosítási javaslatok, ahol a költségvetéssel való kapcsolat nem ennyire direkt. Viszont megint idéznem kell Hargitai képviselő urat, az említett temetőtörvény módosítása befolyásolja a kórházak feladatait és a kórházak költségét, vagy az ön által említett mozgóképtörvény módosítása befolyással bír a kormányhivatalok munkájára, a kormányhivatalok költségvetésére.
De ha a mozgóképet említette, azt is el kell mondjam, hogy a magyarországi filmgyártás jelenleg olyan szintet ért el, hogy hiány van képzett szakemberekből. Ez az itteni gyártás, az itteni adózás és a gazdasági növekedéshez hozzáadott filmgyártási tevékenység igényli azt, hogy meglegyen a megfelelő utánpótlás ezen a szakterületen, erre is javaslatot tesz az önök előtt lévő költségvetési megalapozó törvényjavaslat.
Nem vitatkozom tehát azon, hiszen pontos a megállapítás, hogy ez az átfogó, igen jelentős terjedelmű törvényjavaslat közvetlenül és több áttételen keresztül, közvetetten a költségvetést érintő törvényeket tartalmaz, de ismétlem, ezek a javaslatok befolyással bírnak a költségvetési folyamatokra és azt gondolom, hogy az elmúlt években is ez volt a gyakorlat, nevezetesen, hogy a költségvetést közvetlenül és közvetve befolyásoló törvényjavaslatok egy egységes csomagban jelentek meg az Országgyűlés előtt.
Handó Tünde elnök asszony, Péterfalvi Attila elnök úr észrevételeit tekintve el kell mondjam, hogy az említett szervezetekkel volt egyeztetés. Azt mondom, talán érthető, hogy az egyeztetésre megküldött anyagok, majd a véglegesen benyújtott törvényjavaslat között különbség van, hiszen a véglegesen benyújtott törvényjavaslat magába foglalja az egyeztetések során megkapott észrevételeket. (Dr. Harangozó Tamás: Ez nem igaz!) Ezzel együtt… - képviselő úr, engedje meg, hogy befejezzem. (Az elnök csenget.) Ezzel együtt az érintett szervezetekkel természetesen egyeztetést folytatunk, és minden észrevételre reagálni fogunk.
Ami a családpolitikai intézkedéseket illeti, Burány képviselő úr azt említette, hogy maga a jövő évi költségvetés és az azt megalapozó törvényjavaslat büntetés a családpolitika területén a szegényebb rétegek tekintetében. Azt egyértelművé kell tennem, hogy sem a 2017. évi benyújtott költségvetési törvényjavaslat, sem a megalapozó törvényjavaslat nem tartalmaz semmilyen hátrányos jellegű megkülönböztetést a szegényebb jövedelmi helyzetű családok esetében.
Azt is itt el kell mondjam - hogy egy-két számot említsek -, a családpolitikai támogatásoknál, a családi adókedvezmény igénybevételénél az átlagkereset kétharmada körül, kicsivel kétharmada alatt kereső házaspárok, ahol a két kereső házastárs jövedelme fejenként 155 ezer forint bruttó összeget jelent, már maximálisan igénybe tudja venni a háromgyermekesek adókedvezményét. Ez havi 99 ezer forint, köszönhetően annak, hogy a családi kedvezmény nemcsak a személyi jövedelemadóból, hanem a járulékokból is igénybe vehető.
Ami Burány Sándor képviselő úr, elnök úr, illetőleg Z. Kárpát Dániel frakcióvezető-helyettes úr - (Z. Kárpát Dániel: Már nem.) -, képviselő úr észrevételeiből az információkorlátozást illeti, úgy általánosságban el kell mondjam, hogy azok a köztulajdonban lévő gazdasági társaságok, amelyek a versenypiacon működnek, ahol az adott társaságoknak a tevékenységét a piaci folyamatok határozzák meg, ott azt gondolom, az információk korlátozása pont a versenysemlegesség miatt jogos lehet. Nem célszerű, hogy a versenytársak olyan információval rendelkezzenek, amelyet föl tudnak használni az illető céggel szemben, és valóban vannak olyan területek - energetikai terület -, ahol úgymond a versenyszempontok mellett más nemzetgazdasági, adott esetben külügyi érdekek is figyelembe veendők az adatok kiadásakor.
Schmuck Erzsébet képviselő asszony fölvetéseit illetően először is hadd mondjam el, hogy a Wesselényi Miklós Alap javasolt megszüntetése nem azt jelenti, hogy az alap keretében a jelenleg szerződéssel bíró személyek jogviszonyát bármilyen hátrány érintené. Tudni kell, hogy az alap létrehozásakor még nem léteztek az árvízzel veszélyeztetett területeken biztosítási lehetőségek. Tehát anno az alap létrehozásakor egy hiánypótló intézkedés jött létre. Ma már más a helyzet. Ma már a piaci biztosítók az anno az állammal megkötött szerződésekhez képest olcsóbban adnak biztosításokat. Ez az alap a korábban megkötött szerződéseket menedzseli, amelyek szerződéses állománya évről évre csökken. Jelenleg nagyságrendileg 600 szerződésről beszélhetünk, amelyeket, ismétlem, az állam továbbra is fenntart nem egy elkülönített állami pénzalap keretében, hanem a központi költségvetés egy fejezeti kezelésű előirányzata keretében.
A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapjánál pedig, ahogy említettem a törvényjavaslatot ismertető hozzászólásban, egy feladatait tekintve kiüresedő alapról van szó. Természetesen a múltbeli információk a tekintetben, hogy az alapon keresztül milyen bevételek és kiadások teljesültek, továbbra is ren-delkezésre állnak, tehát minden erre vonatkozó információt a kormányzat rendelkezésre tud bocsátani.
Vannak olyan kérdések, amikről azt gondolom, államtitkár kollégáim még kiegészítő információt tudnak adni, ezért engedjék meg, hogy reagáljak Ritter Imre szószóló úr hozzászólására is, amelyet későbbi hozzászólásában Józsa képviselő úr is megemlített. Először is tényszerűen el kell mondjam, hogy a 2017. évi költségvetést megalapozó törvényjavaslatot a kormányzat a benyújtás előtt megküldte a nemzetiségi önkormányzatoknak, visszajelzést is kaptunk a roma, horvát és szlovák önkormányzatoktól. Tehát volt egyeztetés a nemzetiségi önkormányzatokkal. Vannak olyan kérdések, amikről korábban, amiről írt a szószóló úr, voltak vitáink, voltak kérdések, amiket nem ugyanúgy láttunk, például a költségvetési támogatások szabályrendszerének egységesítése, de azt ismételten el kell mondjam, hogy hivatalos úton is az egyeztetést lefolytattuk a nemzetiségi önkormányzatokkal, és remélem, szószóló úr meg tudja azt erősíteni, hogy bármilyen egyeztetési kezdeményezés esetén a kormányzat illetékesei álltak és állnak rendelkezésre.
Mindezek alapján tehát azt gondolom, hogy összességében egy olyan törvényjavaslat megvitatására nyílik lehetőség, amely a jövő évi költségvetést érdemben befolyásolja. Van lehetőség arra, hogy a megalapozó törvény és a költségvetés számai módosuljanak, és természetesen az esetleges módosítások, módosítási javaslatok megvitatása előtt a kormány nyitott. Köszönöm szépen.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
