BANAI PÉTER BENŐ
BANAI PÉTER BENŐ
BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Teleki László képviselő úr három kérdést tett fel, három csoportban tett fel kérdéseket, úgyhogy engedje meg, képviselő úr, és engedjék meg önök, tisztelt hölgyeim, uraim, hogy az elhangzottak sorrendjében válaszoljak ezekre a felvetésekre.
Először is az előttünk fekvő 2017. évi költségvetési megalapozó törvényjavaslatot - ismétlem - megküldtük a nemzetiségi önkormányzatoknak, a roma önkormányzattól egyetértő vélemény jött. Ettől a hivatalos egyeztetéstől függetlenül - ismétlem, és remélem, hogy a szószóló urak meg tudnak erősíteni - mindenféle formális és informális egyeztetésre nyitottak voltunk, és nyitottak vagyunk.
Ami a nemzetiségi támogatásokat illeti, ebben a körben, célzottan a nemzetiségi támogatásoknál le kell szögezni azt is, hogy a nemzetiségekre való figyelés nemcsak azt jelenti, hogy formális és informális módon egyeztetünk, hanem azt gondolom, abban is megnyilvánul, hogy az elmúlt két évben a nemzetiségi önkormányzatok megduplázódtak, és arról beszéltünk és egyeztettünk a 2017. évi költségvetési törvényjavaslat kapcsán, hogy kölcsönösen látunk arra további esélyt, hogy ez a megduplázódott támogatás a 2017. évi költségvetési törvényjavaslattal tovább növekedjen. Azt gondolom tehát, hogy pénzügyi szempontból a magyarországi nemzetiségiek támogatása egy igen kedvező folyamattal jellemezhető.
Ami a képviselő úr által felvetett észrevételek második részét illeti, szakképzés, a kormány meglátásom szerint sokszor épp olyan kritikákat kapott, hogy a szakképzést túlságosan előtérbe helyezi például a gimnáziumi képzéssel szemben. A szakképzésnek a jelentősége a munkaerőpiaci folyamatok alapján, azt gondolom, minden kérdés feletti. A képviselő úr is, azt gondolom, jól látja, hogy az országban számos ágazatban és számos régióban ma már nem azzal szembesülünk, hogy túl sok a munkanélküli, hanem munkaerőhiány van. Épp ezen munkaerőhiány miatt is döntött úgy a kormány, illetőleg döntött úgy az Országgyűlés, hogy átalakítja a szakképzés rendszerét. Igyekeztünk a legjobb példákat követni, említhetem itt a német szakképzési rendszert, a duális szakképzési rendszert, és ennek a rendszernek, ezeknek a legjobb példáknak a mintáján alakította át a kormány a szakképzés intézményrendszerét.
Az intézményrendszeri átalakítás elsődleges célja értelemszerűen az, hogy az oktatási intézményeket elhagyó fiatalok olyan tudással rendelkezzenek, ami a munkaerőpiacon hasznosítható. Ezen intézményrendszeri átalakítás mellett a szakképzés pénzügyi megerősítését szolgálja a tisztelt Országgyűlés előtt lévő 2016. évi költségvetési törvény módosítása is, valamint a 2017-es költségvetés, amelynek az értelmében a szakképző iskolák többletforrásban részesülnek.
Természetesen a szakképzésnek van egy másik csatornája is: aktív foglalkoztatási eszközök. Hazai és uniós forrásból 2017-ben több mint 100 milliárd forintot kíván a kormány arra fordítani, hogy a munkaerőpiaci keresleti kívánalmaknak a munkaerőpiaci kínálat minél inkább megfeleljen.
Közmunkaprogram. Egyetértek a képviselő úrral abban, hogy a közmunkaprogram megoldást jelent azon személyek számára, akik dolgozni szeretnének, de a versenyszférában nem tudnak elhelyezkedni; hogy egyszerűen fogalmazzak: 22 800 forintos segély helyett legalább nettó 50 ezer forintos, 50 ezer forintnál nagyobb munkabért jelentő foglalkoztatásban részesüljenek. És azzal is egyetértek, hogy optimális esetben ez egy átmeneti időszakra szól. A kormány pont ezért vezetett be olyan ösztönző elemeket, amelyek értelmében a közmunkaprogramokból egyszerűbb és anyagilag is támogatott az átlépés az elsődleges munkaerőpiacra.
Engedje meg, képviselő úr, hogy azt a megjegyzést vitassam, amelynek az értelmében a kedvező foglalkoztatási adatok elsődlegesen a közmunkaprogramnak lennének köszönhetőek. Az elmúlt öt-hat évben a foglalkoztatottság bővülése döntő részben a versenyszféra többletfoglalkoztatásával valósult meg, a rendelkezésünkre álló statisztikai adatok ezt támasztják alá. Ismétlem: abban egyetértek a képviselő úrral, hogy a szakképzésre fókuszálni kell, mind a költségvetési megalapozó törvényjavaslat, mind a jövő évi költségvetés ebben az irányban kívánt elmozdulni.
(16.10)
Ami pedig a romák helyzetét, illetőleg ha nem a romákról van szó, hanem más megközelítésben a hátrányosabb helyzetű társadalmi csoportok helyzetét illeti, képviselő úr is utalt arra, hogy az előttünk lévő költségvetési megalapozó törvényjavaslatban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény összege az évente kétszeri 5800 forintos összegről 6000 forintra, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű személyek esetén 6500 forintra emelkedik.
Ez a jelentős anyagi forrásjuttatás természetesen része a hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatásának; azt gondolom, hogy ebben az irányban jelentős előrelépést jelent a kötelező óvodáztatás; jelentős előrelépést jelent a gyermekétkeztetés kibővítése, hiszen mind a későbbi felzárkózás esélyét az oktatási rendszer, az óvodai, iskolai képzés, anyagilag pedig a gyermekszegénység felszámolásában a kötelező és kötelezően biztosítandó gyermekétkeztetés biztosítja. Itt - csak hogy a számokat is megemlítsem - a gyermekétkeztetésnél a 2017. évi költségvetési törvényjavaslat közel 74 milliárd forinttal számol, ez bőven több mint a duplája a hat évvel ezelőtti szintnek.
Azt gondolom tehát, hogy a képviselő úr által említett területeken van előrelépés, egyetértek önnel abban, hogy a felvetett kérdések fontosak, akár a szakképzést, akár a hátrányos helyzetű csoportok felzárkózását illetően, ismétlem: úgy gondolom, hogy ezeken a területeken is tartalmaz előrelépést a jövő évi költségvetés és az ahhoz kapcsolódó szabályrendszer. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
