HORVÁTH IMRE,
HORVÁTH IMRE,
HORVÁTH IMRE, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A törvényjavaslat a statútum magyarországi érvényesülésének biztosítása érdekében több törvényt is módosít. A törvényjavaslat a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosításával megteremti a Nemzetközi Büntetőbíróság által elrendelt vagyonelkobzás végrehajtásának törvényi feltételeit. A vagyonelkobzás alá eső ingatlanok a magyar állam tulajdonába kerülnek, míg a behajtott pénzösszeget a Nemzetközi Büntetőbíróságnak kell átadni. A mentelmi jog nem fog kiterjedni a nemzetközi bíróság joghatósága alá tartozó, büntetőjogilag üldözendő cselekményekre.
A büntető törvénykönyv két új tényállással egészül ki. A védett személyi minőség csalárd használata: a bűncselekményt az követi el, aki a háború idején magát védett személynek kiadva, ezzel az ellenséges hatalom fegyveres erőinek vagy csoportjának tagját megtévesztve az ellenséges hatalom fegyveres erői vagy csoportja tagjának súlyos sérülést okoz, vagy őt ilyen módon fogságba ejti.
(9.30)
Népirtás, emberiesség elleni vagy háborús bűncselekmény nyilvános tagadása: a Nemzetközi Büntetőbíróság vagy magyar bíróság jogerős ítéletében megállapított cselekmény tagadása, kétségbe vonása, jelentéktelen színben feltüntetése vagy igazolására törekvés valósítja meg a bűncselekményt.
Az előttem szólók, államtitkár úr is említette, hogy Magyarország aktívan részt vett a statútum kidolgozásában. A statútum 1999. január 15-én, a 2296/98. számú kormányhatározatban megadott felhatalmazás nyomán magyar részről aláírásra került. A statútumot az Országgyűlés 72/2001. országgyűlési határozattal megerősítette, a Magyar Köztársaság megerősítő okiratának letétbe helyezése 2001. november 30-án megtörtént, és 2002. július 1-jén hatályba lépett. 2010 júniusában került sor a már említett ugandai Kampalában a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumának átfogó módosító konferenciájára, ahol elfogadták a törvényjavaslatban is szereplő módosítást.
A június 10-én elfogadott módosítás eredményeképpen a tiltott fegyverek használatának szélesebb köre válik a statútum által büntetendő cselekménnyé, mert azok alkalmazás a módosítás eredményeképpen nem nemzetközi fegyveres konfliktusokban is a statútum alá tartozó bűncselekmény lesz. A törvényjavaslat tartalmazza a módosítás kötelező hatályának erősítésére vonatkozó felhatalmazást és a módosítás kihirdetését is. A bíróság a népirtás bűncselekménye, az emberiesség elleni és a háborús bűncselekmények nemzetközi fegyveres konfliktusok esetén is, továbbá elvi lehetőségként az agresszió elkövetésében részt vett személyek felett rendelkezik joghatósággal. Az emberiesség elleni és a háborús bűncselekmények részletes meghatározását a statútum tartalmazza. Az agressziót elkövetőkkel szemben a bíróság ténylegesen csak azt követően gyakorolhatja joghatóságát, hogy az agresszió bűncselekményét a statútumban iktató, 2010-ben Kampalában elfogadott módosítás 2017-et követően hatályba lép.
A statútum belső jogrendbe illesztéséhez szükséges a mentelmi joggal kapcsolatos, kétharmados szavazattöbbséget igénylő sarkalatos törvények és a végrehajtással kapcsolatos törvények módosítása is. A mentelmi jogi szabályozások módosítása a statútum alkalmazása szempontjából indokolt és támogatható. Több jogállási törvény is az országgyűlési képviselőkre vonatkozó mentelmi jogi szabályokat rendeli alkalmazni, így az országgyűlési törvény módosítása jóval szélesebb körre terjed ki, így a bírákra és az ügyészekre is, mint ahogy az a törvényjavaslatból ez első ránézésre kitűnne.
A köztársasági elnök lesz az egyetlen közjogi tisztséget betöltő, akivel szemben hivatali ideje alatt nem indítható büntetőeljárás, figyelemmel arra, hogy az ő immunitását a korábbi alkotmányos szabályokkal egyezően az Alaptörvény biztosítja, amelynek bolygatása e kihirdető törvény kapcsán nem indokolt.
A statútum elfogadása két új bűncselekményi tényállás megalkotását is szükségessé tette. Az egyik az ellenséges hadsereghez tartozó személyek alattomos megölését nyilvánítja büntetendő cselekménynek, az úgynevezett hitszegés, védett személyi minőség csalárd használata tényállásában, míg a másik tényállás a népirtás, az emberiesség elleni vagy háborús bűncselekmény nyilvános tagadása.
Emellett a módosítás kivezeti a hadműveleti vagy a megszállt terület fogalmát az azt jelenleg alkalmazó tényállásokból, és azt egy honvédelmi szempontból indokoltabb, megfelelőbben értelmezhető fogalomra cseréli.
Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselői a törvényjavaslat elfogadását támogatják, igennel fogunk szavazni. Köszönöm szépen.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
