CSIZI PÉTER
CSIZI PÉTER
CSIZI PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ma már régóta tart a vita, a politikai vitanap és sok minden elhangzott, különböző politikusok és politikához kötött szervezetek és cégek kerültek bemutatásra, jöttek támadások a Jobbiktól a Fidesz irányába, a Fidesz irányából az MSZP irányába, és sorolhatnám még. Egy dologról viszont nem beszéltünk: nem hasonlítottuk össze a 2010-et megelőző időszak offshore-ellenes törvényeit a 2010-et követő időszak offshore-ellenes törvényeivel.
Nagyon egyszerű, hiszen nincsen összehasonlítási alap, 2010-et megelőzően nem vonatkozott semmilyen törvény az offshore cégek kizárására, 2010-et megelőzően sem az adóelkerülést, sem pedig az állami, önkormányzati vagyon megvásárlását nem tiltották az offshore cégek irányában, pedig mind a kettőre volt példa. Adóelkerülésre is volt példa, ahogy ma már nagyon sokat beszéltünk Gyurcsány Ferencről, Oszkó Péterről, Bajnai Gordonról, és csak sorolhatnám a korábbi MSZP-s kormánytagokat, és az ingatlanok kimentéséről is, hogy hiszen Pécstől Újpalotáig, ahogy már hallhattuk a példákat, rendre megjelentek offshore cégek, akik állami, önkormányzati vagyont szerettek volna megvásárolni úgy, hogy a nap végén nem derül ki senki számára, elsősorban a közvélemény számára, hogy valójában az értékes közvagyon kihez került.
Ezért, tisztelt hölgyeim és uraim, mivel ezen a területen nincs vita és nincs összehasonlítási alapunk, mármint hogy melyik kormányzat hozott erősebb törvényt az offshore cégek védelmére, ezért érdemes megnézni az európai kitekintésben, hogy hazánk hol áll a válságot követő időszakban az offshore-ellenes harcban. A válságot követő időszakról beszélek, hiszen azért az adómegkerülést elsősorban a válság után tették vagy gondolták fontosnak az európai országok, bár mondjuk, azért a válság előtt is jó lett volna, ha a Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon által vezetett kormányok inkább az offshore cégek megadóztatásával pótolták volna a költségvetés hiányát, nem pedig nemzetközi szervezetektől fölvett drága hitelekben és elköteleződésben látták volna a megoldást.
De visszatérve a törvényesség terepére, Magyarországon, ahogy már oly sokan mondtuk a mostani vitában, már az Alaptörvény is rögzíti, idézem: „A központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenység átlátható.” Az Alaptörvényünket követte a tavalyi évben az új közbeszerzési törvény is, ami szintén számos pontban offshore-ellenes intézkedéseket tartalmaz. Erre egyébként volt egy kötelezvényünk is, hiszen az OLAF, az Európai Csalás Elleni Hivatal megfogalmazta azon ajánlásait, amely irányelveket az Európai Unió 28 tagországának 2016. április 18-áig a közbeszerzési törvényeibe be kellett volna építeni.
Tisztelt Képviselőtársaim! A 28 tagországból Magyarországgal együtt ezt az ajánlást csak öten vitték véghez, úgyhogy ha összehasonlítjuk, ahogy az ellenzék is mondja, hogy kevés vagy jó az a törvénykezés, amivel Magyarország harcol az offshore cégek ellen, akkor először is meg kell néznünk a múltat, 2010 előtt nem voltak ilyen törvények, nem voltak ilyen intézkedések, meg kell nézni az európai példát, az Európai Unió tagállamaiból, a 28 tagállamból öten tartották fontosnak, hogy az irányelveket és a határidőt beépítsék saját jogrendszerükbe.
De vizsgáljuk meg akkor azt az öt országot, akik léptek határidőre, hogy milyen intézkedéseket tettek. Bulgáriáról, Dániáról, az Egyesült Királyságról és Franciaországról beszélünk Magyarország mellett, ahol, nem győzöm hangsúlyozni, hogy az Alaptörvény is kizárja, hogy offshore cégek részesüljenek állami megbízásból. Franciaország 2012-es 203. törvényében fölállított egy állami ingatlantevékenységet és annak minőségét, átláthatóságát ellenőrző bizottságot, gyakorlatilag csak konzultációs kötelezettséggel bír ez a bizottság. Az Egyesült Királyság 2013-ban egy összehangolt stratégiai tervet készített az offshore jelenségek leküzdésére, és csatlakozott az automatikus információcseréről szóló megállapodással az Amerikai Egyesült Államokhoz, de az említett két országban nem történt szabályozás, ami az állami vagyon hasznosítására terjedt volna ki. Egyedül egy ország van, Bulgária, ahol egyértelműen rögzítik, hogy állami és önkormányzati tulajdon nem engedhető át kedvezményes adózási feltételek mellett bejegyzett cégek számára, tehát offshore cégek irányában.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az európai kitekintés is jól mutatja, hogy Magyarországon hoztuk meg az elmúlt években a legerősebb jogi intézkedést annak érdekében, hogy offshore cégek egyfelől ne tudjanak kedvezőbb adózással még nagyobb vagyonhoz jutni, hogy vegyenek részt a hazai közteherviselésben, másfelől pedig ne jussanak állami vagyonhoz, ne jussanak állami ingatlanokhoz. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
