DR. TÓTH BERTALAN,
DR. TÓTH BERTALAN,
DR. TÓTH BERTALAN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Képviselőtársaim! A lopásalapú kormányzás újabb vérlázító és felháborító bizonyítéka ez a törvényjavaslat. Azért újabb, mert a múlt héten már egyet behoztak a postatörvény módosításával, de erről is ma fogunk szavazni.
(10.30)
Mind a két esetben arról van szó, hogy önök egy paravánt akarnak emelni a magyar választópolgárok, a magyar állampolgárok elé, hogy ne láthassák, hogy a színfalak mögött önök mennyit és hogyan lopnak. Erről van szó. Ezért kellett ezt a törvényt kivételes eljárásban behozni, hogy majdnem 24 óra alatt elfogadják. Láthattuk a sajtóban, hogy a képviselőik zöme nem is tudott arról, hogy milyen törvényt tárgyalunk ma (Gőgös Zoltán: Nem hát!), és miről fogunk szavazni. Szijjártó Péter, az önök külgazdasági és külügyminisztere azt mondta, hogy én mosom kezeimet, Dubajba megyek tárgyalni, nekem ehhez a történethez nincs közöm. De igenis önöknek ehhez köze van.
Ez a paravántörvény mit akar eltitkolni? Mit akarnak önök eltitkolni? Hogy egy magántulajdonú, offshore hátterű gazdasági társaság hogyan telepedett rá a 150 éves Magyar Postára? Hogy milyen szerződéseket kötött, hogyan szövi át a magánérdek a közvagyont, a Magyar Postát, mint 75 százalékban állami tulajdonú, magyar állami gazdasági társaságot? Vagy azt, hogy az alapítványoknál mi történt, hogyan költöttek el több mint 260 milliárd forintnyi közpénzt, tisztelt képviselőtársaim? Hiába érvelnek és mondják önök! Idézni fogok egy bírósági ítéletből, amivel aztán vitatkozzanak, mert végül is „csak” egy jogerős ítéletről van szó. (Dr. Bárándy Gergely: Tudom, ez nem érdekel titeket!)
Tehát ezzel a törvénnyel akarják eltitkolni a lopásalapú kormányzásuk bizonyítékait. Bármit hajlandóak megtenni annak érdekében, hogy a közérdekű adatok ne derüljenek ki. (Dr. Legény Zsolt: És annak az ellenkezőjét is!) A tegnapi nap során kikérték a mentelmi jogomat, mert a MET feljelentett rágalmazás miatt, pedig nem tettem mást, mint azokat a közérdekű adatokat nyilvánosságra hoztam, amit még meg tudtam kapni. Ugye, észbe kaphattak volna akkor is! Miért nem hoztak akkor törvényt? De a holnapi nap folyamán egy 20 milliós kártérítési perbe kell mennem, amit ellenem indított a MET, mert nyilvánosságra hoztam azokat a közérdekű adatokat, amelyekből kiderül, hogy a magyar állam, a magyar kormány hogyan nem teljesítette a saját rendeletét, és a haszon hogyan nem a magyar államnál csapódott le. És most behoznak két olyan jogszabályt, amely jelenleg tíz folyamatban lévő ügyemet kíván ellehetetleníteni. De csak jelzem önöknek: nem fogom hagyni. (Lukács Zoltán: Küldenek verőembert! - Gőgös Zoltán: Szkinhedek jönnek!)
Engedjék meg akkor, hogy a Fővárosi Törvényszék 70.P.21691/2005/6 számú ítéletéből idézzek, ami válasz az önök felvetésére. Ez az az ítélet, amelyet a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen helyben hagyott, tehát ez ma a bíróságon egy jogerős ítélet. „A felperes keresete megalapozott - ez vagyok én a benyújtott közérdekűadat-igénylésemmel -, Magyarország Alaptörvénye VI. cikkének (2) bekezdése szerint mindenkinek joga van a személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. Az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése szerint a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.”
A bíróság megállapította, hogy amellett, hogy „a Magyar Nemzeti Bank vagyona nemzeti vagyon, a Magyar Nemzeti Bank közpénzből is gazdálkodik. Ennek eldöntése során nincs jelentősége annak, hogy a jegybank költségvetése szigorúan véve az államháztartás alrendszerei közé, azaz a költségvetési törvény hatálya alá tartozik-e, vagy gazdálkodásáról saját maga dönt. A bíróság álláspontja szerint közpénznek minősül valamennyi, kizárólagosan állami tulajdonban álló szervezethez az állam által juttatott vagy oda bármilyen más forrásból beérkező pénzeszköz. Valójában a közpénz és a nemzeti vagyon fogalma élesen nem is különíthető el. Ugyanakkor a bíróság megjegyzi, hogy amennyiben pusztán azt fogadja el, amit az alperes is elismer, hogy a Magyar Nemzeti Bank teljes vagyona nemzeti vagyonnak minősül, akkor a jogi helyzet nem változik, ugyanis az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdésben foglaltak szerint mind a közpénzekre, mind a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.
Ezenfelül a Magyar Nemzeti Bank a jegybanktörvény 3. és 4. §-ában írt célja és feladatai alapján egyértelműen közfeladatot ellátó szerv is, amelyből az következik, hogy az általa kezelt, többek között a gazdálkodására vonatkozó adatok nemcsak az Alaptörvény, hanem az infotörvény 3. § 5. pontja alapján is közérdekű adatnak minősülnek. Az alperest - a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány volt ebben volt ebben az alperes - a kuratóriumvezetés képviseli. A kuratórium tagjait az alapító, a Magyar Nemzeti Bank nevezi ki, és a kuratórium elnöke személyében megegyezik a Magyar Nemzeti Bank elnökével.” Ugye, a kuratóriumi elnök Matolcsy György. „Ebből kifolyólag nem felel meg a valóságnak az az alperesi hivatkozás, hogy azzal, hogy az alperes mint önálló jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg létrejött, a kihelyezett vagyon felett az alapító közfeladatot ellátó szerv rendelkezési joga teljes mértékben megszűnt. Ezzel szemben az alapító okirat alapján megállapítható, hogy az alapító kizárólagos joga az alapítvány teljes működésének ideje alatt az alapítvány vagyonáról döntést hozó kuratórium kinevezése, vagyis valójában az alapító kifejezetten meghatározó befolyást tud gyakorolni az alapítvány működésére. Ezen felül a kuratórium elnöke személyében is megegyezik az alapító elnökével.
A jelen perbeli helyzet az alperesi hivatkozással ellentétben valójában analóg az Alkotmánybíróság 25/2014. (VII. 22.) számú AB-határozatban leírt esettel. A fentiek alapján megállapítható, hogy a 100 százalékos állami tulajdonban álló, kizárólag közpénzből gazdálkodó és nemzeti vagyonnal rendelkező Magyar Nemzeti Bank, amely az állam jegybankjaként a jegybanktörvényben meghatározott közfeladatok ellátására jött létre, és amelynek gazdálkodására vonatkozó adatok közérdekű adatnak minősülnek, az alperes mint elkülönült vagyontömeg megalapításával a rendelkezésére álló állami pénzt átadta egy tőle elkülönült jogi személy részére, amelynek működésére azonban meghatározó befolyást tud gyakorolni. A perben a felek között abban volt vita, hogy a vagyon rendelése, a Magyar Nemzeti Bank által kihelyezett állami pénz közpénznek minősül-e, ugyanakkor maga az alperes is elismerte, hogy a Magyar Nemzeti Bank vagyona nemzeti vagyon, tehát hogy ezzel a vagyonrendeléssel elveszti-e a közpénz vagy nemzeti vagyon jellegét, avagy sem.” Jogerős bírósági ítélet!
A bíróság a jogi helyzet értékelése körében kiemeli, hogy „az Alaptörvény 28. cikke előírja, hogy a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. Az Alaptörvény 1. cikkének (3) bekezdése rögzíti, hogy alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan és az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. A korábbi alkotmányban is meglévő ezen rendelkezésből vezette le az Alkotmánybíróság a 34/1994. (VI. 21.) számú AB-hatá-ro-za-tában, hogy az információszabadságot korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni.
A bíróság álláspontja szerint ezen alapelvekből összességében az következik, hogy a jogalkotó célja szerint közérdekű adatnak minősül az olyan vagyonra vonatkozó adat, amely az állam bármely szervének akár közvetett tulajdonában áll, vagy amelyre valamely állami szerv rendelkezési joga kiterjed. Amennyiben a bíróság elfogadná az alperesi érvelést - amit önök is itt megfogalmaztak -, akkor ezen alaptörvényi rendelkezésekkel, illetve az Alkotmánybíróság 34/1994. (VI. 24.) számú AB-határozatában kifejtett jogelvekkel ellentétesen értelmezné az infotörvény rendelkezéseit és az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdését. Erre való tekintettel a bíróság azt állapította meg, hogy az alperes nemzeti vagyonnal és közpénzzel gazdálkodó szerv, és ebből kifolyólag az általa kezelt adatok az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése alapján közérdekű adatnak minősülnek, az alperes pedig a közpénz és nemzeti vagyon kezelésével járó tevékenységénél fogva az infotörvény hatálya alá tartozó, közfeladatot ellátó egyéb szerv.”
Nem az én érvelésem, hanem a Fővárosi Ítélőtábla érvelése. Ezzel vitatkozzanak, képviselőtársaim! Ugyanezeket a mondatokat lehet felidézni a Péterfalvi Attila által megfogalmazott hatoldalas véleményben is. Tehát mind az Információszabadság Hatóság, mind a bíróság önökkel szembehelyezkedve és ezekből a véleményekből következtetve ez a javaslat Alaptörvénybe ütközik. Azért is Alaptörvénybe ütközik, mert visszaható hatályú, jogkorlátozó a folyamatban lévő ügyekben.
(10.40)
Elvileg a bíróságok nem is alkalmazhatják ezt a jogszabályt, hiszen alaptörvényellenes. De visszatérve arra, amit Bánki képviselőtársam mondott, hogy a közhasznúsági szabályok kiterjesztése ezekre az alapítványokra bővebb lehetőséget nyújt, mint az infotörvény és a közérdekűadat-igénylés, ez egyszerűen nem igaz. A közhasznúságról szóló törvény egy éves beszámolót rendel el, egy pénzügyi beszámolót, ahol leírják a tevékenységet, és odatesznek mellé egy mérleget. Az infotörvény alapján viszont ezek az alapítványok kötelesek kiadni azokat a szerződéseket, amelyekre önök egyelőre ismeretlen módon, ismeretlen személyek felé 260 milliárd forintnyi közpénzt elköltöttek. Ezt akarják önök eltitkolni! Ez az, amit nem fogunk hagyni, a bírósági perekben kezdeményezni fogom, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz, hiszen kíváncsi vagyok, hogy ez az Alkotmánybíróság, amely 2014-ben, tehát már az önök Alkotmánybírósága is alátámasztja az érveinket, hogyan fog majd ítélni; lehet, hogy előjön majd a fekete kedd, ami tegnap történt a Nemzeti Választási Bizottságnál, hogy teljesen mindegy önöknek a tények, az a lényeg, hogy az önök érdekét szolgáló döntések szülessenek. De akkor is még ott vannak a nemzetközi fórumok, ahol ezeket lehet érvényesíteni. Nem fogok meghátrálni, nem fogom hagyni, hogy rágalmazási ügyekben, húszmilliós perekben ilyen paravántörvényekkel meghátráljak! Végig fogom vinni, és hozzá fogok férni az adatokhoz, és akármit tesznek, bármilyen fórumon megküzdök érte. Ezek az adatok előbb-utóbb nyilvánosságra fognak kerülni, képviselőtársaim, úgyis ki fog derülni az igazság. Legyen az a céljuk, hogy tartsák be a jogszabályokat, tartsák be az Alaptörvényt, és hozzák nyilvánosságra ezeket a szerződéseket! Ne titkolózzanak, saját maguk alatt vágják a fát!
Visszatérve nagyon röviden a fizetésemelésre. Ugye, azért ez a jogszabály tartalmaz egy olyan passzust is, hogy a felügyelőbizottság elnökének és a tagjainak is növekedik a fizetése. Nagyon érdekes, hogy ezzel kapcsolatban én nem hallottam érvelést, hogy például az Osztrák Nemzeti Bank felügyelőbizottságának elnöke mennyit keres vagy a német vagy a svájci vagy bármelyik, vagy a cseh nemzeti bank felügyelőbizottsági elnökének milyenek a jövedelmi viszonyai. Itt arról van szó, hogy Papcsák Ferencnek önök most megháromszorozzák a fizetését. Három és fél milliót fog keresni. Innentől kezdve természetesen már nem csodálkozunk azon, hogy miért adta fel a képviselői fizetését, állását, és inkább ment el a Magyar Nemzeti Bankhoz. Bár ugye az állami cégvezetőknél azzal indokolták a fizetésemelést, hogy a piac elszívja az állami cégvezetőket a jó fizetésekkel, azért kíváncsi lennék, hogy Matolcsy György, Kárpát-medence fenoménjára ki az, aki szemet vetett a piacon, és szeretné elszipkázni, vagy Papcsák Ferenc tekintetében mely cég szeretné őt mindenáron alkalmazni. Igenis, itt a háttérben olyan fizetésemeléseket hajtanak végre, ami teljesen elfogadhatatlan.
Én azt javaslom az előterjesztőnek, hogy itt és most még van lehetősége arra, hogy ezt az alaptörvényellenes, felháborító, pofátlan törvényjavaslatot vonja vissza. Mi nemmel fogunk szavazni, és mindent elkövetünk annak érdekében, hogy ezek a rendelkezések ne tudjanak érvényesülni Magyarországon. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
