BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ,
BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ,
BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Államtitkár úr felvezetőjében elmondta, hogy 120 éve az anyakönyvezés Magyarországon változatlan, ami nem teljesen pontos, mert ugyebár 2013-ban történtek módosítások, amikor a négy anyakönyvi kivonatot egyszerűsítették, elektronikussá tették, és lényegében Magyarországon egy nagyon szép szokás szűnt meg ezzel a lépéssel, az, amikor a házasságkötés alkalmával egy nagy könyvbe a házasulandó felek aláírnak. Ez a fajta hagyomány 2013 után megszűnt Magyarországon. Ma is történik a szertartás alatt aláírás, csak most már úgymond nem a nagykönyvet írják alá, hanem egy házasságkötési lapot. Akkor ezt még kritikaként megfogalmaztuk, hogy talán ezt nem kellett volna megszüntetni.
Turi-Kovács Béla képviselőtársam már biztos tudott valamit, mert mondta, hogy nehogy kritizáljuk ezt a törvényt. Mégiscsak vannak benne olyan pontok, amelyeket kötelességünk megtenni, hogy kritikával illessünk. Nagyon helyes, hogy a külföldön született magyar gyerekeknek könnyítsük meg az anyakönyvezését, mert az elmúlt években tapasztaltunk olyan botrányos eseteket, sőt majdnem csak ezt tapasztaltuk, hogy fél évtől akár több mint egyéves eljárásnak is ki lettek téve ezek a gyermekek. Azt tudni kell, hogy ha nincs magyar anyakönyvi kivonata, akkor nem lehet ezt a gyereket hazahozni Magyarországra, és nagyon sok esetben pontosan úgymond a családlátogatások nem jöhettek létre, mert nem rendelkezett megfelelő okiratokkal a gyermek. Ez egy nagyon szükséges lépés, de kritikaként mondhatjuk, hogy ezt hamarabb is megtehette volna a kormány, nem kellett volna ennyi időt erre várni.
Az indoklás azt állítja, hogy a törvényjavaslatnak nem célja az önkormányzatoknál lévő, jelenleg hatályos hatásköri szabályok módosítása, amit a törvényjavaslat elfogadása esetén a végrehajtási szabályok is rögzítenek majd. Az a helyzet, hogy ezt nem nagyon hisszük el. Lényegében, ha lehetőséget biztosítanak arra, hogy az önkormányzatoktól magát az anyakönyvezést elvegyék, és a kormányhivatal jelölje majd ki ezeket a személyeket, hát, láttunk már karón varjút, ha mondhatok ilyet vidékiesen, akkor azt gondolom, előfordulhat az, hogy innentől fogva az önkormányzatoktól ezt a jogkört is elveszik, megszüntetik, és majd a kormányhivatal kijelöli, hogy ki lesz az az anyakönyvvezető, aki ezeket az eljárásokat, akár az anyakönyvvezetést, a névadót, a házasságkötést lebonyolítja. Azt gondolom, nem kellene most már ilyen mértékben az önkormányzatoktól feladatokat elvonni. Az utóbbi években azt láttuk, lassan már semmi dolga nem lesz az önkormányzatoknak, akár megszüntethetők is lesznek, ha ez így folytatódik.
Elképesztő az is, hogy anyakönyvi ügyekben megszűnik a fellebbezés lehetősége. Ez praktikusan azt jelenti, hogy egy anyakönyvi elírás miatt, például ha az Anettet egy „t”-vel írják, a szerencsétlen polgárnak bírósághoz kell majd fordulnia. Bírósághoz kell mennie akkor is, ha a szülő korábbi anyakönyvi bejegyzésében azért, mert az akkor írógépeken nem volt hosszú „í” betű, jogorvoslati úton kell a név megfelelő írásmódját elérni. Nem értjük, hogy erre miért van szükség. Saját példám, hogy amikor én megszülettem, édesanyámnak rosszul írták be az anyakönyvbe a nevét, Túri Katalinnak írták, hosszú „ú”-val, amikor édesanyám Turi Katalinként született meg. Ebből némi kis problémáink adódtak az életem során, de nem értem, miért kell ezt majd bírósági úton követelni, hogy valaki ezt meg tudja változtatni. Ha az egyik születési anyakönyvi kivonatot bemutatom és igazolja, hogy édesanyám milyen néven látott napvilágot, akkor miért kell majd bírósági úton ezeket a dolgokat bizonygatni?
Döbbenetes, hogy újra előjön a ragadványnevekkel kapcsolatos szabályok átírásának igénye. Az indoklás azt írja, hogy most meg kívánja szüntetni az anyakönyvbe korábban bejegyzett betűjellel és a családi név részét nem képző ragadványnévvel rendelkező személyeket a jelenlegi gyakorlat alapján ért joghátrányt. Különös, hogy a ragadványnevek anyakönyvezésével kapcsolatos korrekció lehetőségét Semjén Zsolt és Gyopáros Alpár képviselő indítványára vezették be egy 2015-ben benyújtott törvényjavaslattal, a T/12065. törvény volt az. Már akkor felvetődött annak a gyanúja, hogy a személyre szabott jogalkotás újabb példája került az Országgyűlés elé. Akkor nem vette a nevére a kormány a törvényjavaslatot, így valószínűnek tűnt, hogy Semjén Zsolt és Gyopáros Alpár ismeretségi körében bukkant fel valaki, aki a névviselést nem tudta rendezni, és ragaszkodik az anyakönyvbe egyébként jogszabállyal ellentétesen bejegyzett ragadványnevéhez. Az új szabályokat a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kellett, ami csak erősítette a gyanúnkat.
Ezek miatt a hibák miatt a Magyar Szocialista Párt ezt a törvénymódosítást nem fogja támogatni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)
(15.00)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
