KÓSA LAJOS
KÓSA LAJOS
KÓSA LAJOS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy olyan módosítást tárgyal most a parlament, amely a szövetkezeti törvényt módosítja, és egy teljesen új típusú szövetkezetet hoz létre. Teljesen új típusú a szövetkezet azért, mert ennek a szövetkezettípusnak csak olyan személyek lehetnek tagjai, akik nyugdíjellátást kapnak, tehát nyugdíjasok. Számukra szeretnénk lehetőséget adni; lehetőséget, semmilyen kötelezettség nincs, lehetőség van, lehetőség lesz, ha a parlament ezt elfogadja.
Miről is van szó? A korábbi foglalkoztatáspolitikában - nyugodtan mondhatom - évtizedes múltra visszatekinthet néhány egészen speciális foglalkoztatási forma, ami csak Magyarországon jellemző, sehol az Európai Unióban más ilyen jellegű nincs, ez pedig a diákszövetkezetek működése, a diákszövetkezetek munkába bevonása. Ennek a mintának a példáján felbuzdulva gondoltunk arra, hogy teljesen leutánozva a diákszövetkezeti működést, a nyugdíjasok számára is megteremtjük ezt a lehetőséget.
Mind a két jogviszony, ha valaki diák vagy nyugdíjas, speciális jogviszony, hiszen egyébként biztosított az alapjogviszonya kapcsán, a diákok biztosítottak mint diákok, a nyugdíjasok biztosítottak mint nyugdíjasok. Ezért akár a diákszövetkezeteknél, a nyugdíjasszövetkezeteknél is személyes közreműködéssel - tehát szigorúan csak szövetkezeti tagok - úgy tudnak a szövetkezet által vállalt munkában részt venni, hogy nem kell a biztosítási költségeiket az ő foglalkoztatásuk kapcsán a munkaadónak kifizetni. Csak az szja, amit ezek az emberek megkeresnek a személyes közreműködésükkel, ez tartozik adó alá.
Teljesen nyilvánvaló, hogy ez egy atipikus foglalkoztatási forma. Alapvetően egy sor munka, egy sor állás nem betölthető nyugdíjasszövetkezeti munkavállalással vagy megbízással, hiszen teljesen világos, hogy míg a munka törvénykönyve alá tartozó foglalkoztatás kötelezettséget jelent, tehát a munka törvénykönyve alá tartozó foglalkoztatásnál a munkaadónak kötelezettsége van a foglalkoztatásra, a munkavállalónak meg kötelezettsége a munkavégzésre, itt ilyenről szó sincs. Ez egy rendkívül laza, a diákszövetkezetek esetén nagyon jól működő forma. (Bangóné Borbély Ildikó: Az!)
Azt láttuk, hogy az elmúlt időszakban, 2010-től kezdődően sikerült ezt a foglalkoztatási formát teljes egészében rendbe tenni. Az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen azért, mert a diákszövetkezeteket korábban a munka törvénykönyve alá tartozó foglalkoztatási szabályoknak megfelelően kezeltük, és bizony az nem alkalmas a diákszövetkezeti forma kezelésére. Átvittük a szövetkezet alá, felszámoltuk az ezzel kapcsolatos visszaéléseket, fordított áfát vezettünk be az atipikus foglalkoztatási formáknál, a munkaerő-kölcsön-zés-nél és a diákszövetkezeteknél is. Ezzel egyébként mintegy 35 milliárd forintnyi plusz áfabevételt hoztunk a költségvetésnek, mert ezzel az áfával visszaélőket sikerült kiszorítani a piacról.
Bevezettük akkor ott a minimális foglalkoztatási díjazást a diákoknál, mint egy kvázi minimálbért. Az egész rendszert úgy tudtuk rendbe tenni, hogy annak a tapasztalatnak az alapján, nyugodtan mondhatom, belevághatunk a nyugdíjasszövetkezeti forma kialakításába.
Végeztünk felméréseket. Egy reprezentatív kutatás alapján a nyugdíjasok 40 százaléka, tehát 2,7 millió embernek a 40 százaléka mondta azt, anélkül egyébként, hogy pontosan tudta volna, hogy micsoda a szövetkezeti forma (Bangóné Borbély Ildikó: Ez az!), azt mondta, hogy természetesen nagyon szívesen csatlakozik, természetesen érdekli, mert nagyon sok nyugdíjas van úgy vele, hogy már a munka törvénykönyve alá tartozó álláshelyen nem szívesen van bent, napi 8 óra kötelezettség jár vele, és élne egy olyan lehetőséggel, hogy van nyugdíja, azt nem érinti semmilyen változás, de egyébként a ráérő idejében vagy amennyire az egészsége meg az energiái, az időbeosztása lehetővé teszi, elmenjen munkába naponta, hetente egy-két napot, egy-két órát, mikor hogy adja ki az ideje. És egy ilyen lehetőséggel kifejezetten szeretnének élni a nyugdíjasok, legalábbis a 40 százalékuk így nyilatkozott.
A potenciális munkaadók szintén úgy nyilatkoztak, hivatkozhatok itt például a szövetkezeti bolthálózatot üzemeltető Coop-hálózat vezetőjének a mondására, vagy nyugodtan mondhatom a VOSZ alelnökének nyilatkozatait, Dávid Ferenc nyilatkozatait, hogy ez egy nagyon jó lehetőség. Bizonyos, kifejezetten olyan területeken, ahol munkaerőhiány van, ez a rugalmas foglalkoztatási forma beválhat, és nagyon jó lehetőséget ad azoknak az embereknek, akik már nyugdíjellátást kapnak, de még van bennük tetterő arra, hogy foglalkoztatásban részt vegyenek.
Hogyan működne ez a forma? Néhány példát szeretnék ezzel kapcsolatban mondani, mert számos félreértés volt, amit én a nyilatkozatok kapcsán láttam a nyugdíjasszövetkezet működésével és ezzel a foglalkoztatási formával kapcsolatban.
Megalakul egy nyugdíjasszövetkezet, belépnek a tagok az alapszabályban meghatározott hozzájárulással. Ez 500 forint, nem több. A diákszövetkezeteknél a fő szabály 1000 forint, amit, tudni kell, hogy akkor visszakapnak, ha kilép az illető. De lehet 500 forint, ad absurdum lehet 100 forint, tehát ez nem pénz kérdése. Belép, megalakítják a nyugdíjasszövetkezetet, tíz ember a minimális létszám, de mondjuk, összejön ötven ember, és azt mondják, hogy megalapítottuk a nyugdíjasszövetkezetet.
A nyugdíjasszövetkezet szerződik valamilyen munkára egy munkaadóval. Ez alapvetően megbízási szerződés, tehát nem munkaszerződés. Azt mondja egy szövetkezeti bolthálózat, hogy ezzel a nyugdíjasszövetkezettel egy adott településen, Kisújszálláson szerződök heti 50 óra kereskedelmi munkára, tehát 50 órát leszerződök a nyugdíjasszövetkezettel. A nyugdíjasszövetkezet biztosítja a feltételeket. Tehát ez azt jelenti, hogy kijelöli azokat a tagokat, csak a tagokat, akik a nyugdíjasszövetkezet tagjai, hogy ők fogják, mit tudom én, tizenöten teljesíteni ezt az 50 munkaórát bolti kereskedelmi munkában.
Ők osztják be, hogy ki mikor megy. Rendkívül rugalmas a dolog. Be van osztva valaki, de szólt, hogy ne haragudjatok, megjöttek az unokák, orvoshoz kell mennem, bármi dolgom van, hiába osztottatok be kedden 10-től 12-ig munkára, nem tudok menni, de helyettem küldöm a másik szövetkezeti tagot, aki éppúgy megfelel a feltételeknek, mindenfajta munkabiztonsági előírásoknak, és helyette ő megy be. Ebből a munkaadó, aki a megbízási szerződést aláírta, a boltos, csak annyit érzékel, hogy valaki jön, akit egyébként ismer, mert a neveik le vannak adva, hogy kik mehetnek oda, és akkor 10-től csak egy telefon, hogy most akkor nem Kovácsné megy, hanem Béla bácsi, és ő megy be. De egyébként saját maguk osztják be ezt a foglalkoztatást.
Ez kifejezetten arra jó egyébként, hogy például kereskedelmi egységeknél nyilvánvaló, hogy a boltok forgalma egyenetlen. Van, amikor elegendő egy minimális személyzet. És ki nem látta azt a helyzetet, amikor viszont csúcsforgalom van, és a pénztárnál kell sorba állni hosszabb időt, mert a munka törvénykönyve alá tartozó foglalkoztatásnál, ha rendes alkalmazottat vesznek föl, azt nem lehet, mondjuk, minden második nap 2 órára beültetni a csúcsforgalmi időszakokra. Tehát fogja magát és leszerződik ilyen munkára. Ez rendkívül rugalmas.
A nyugdíjas, amit keres, az egyébként a sajátja. Természetesen félreértés ne essék, ez alapvetően pénzbeli lehetőség. Mi csak annyit írtunk bele a törvénybe, hogy amennyiben a szövetkezetnek pénzügyi eredménye van, azt a tagok számára kifizetheti adómentesen és különböző lehetőségek formájában; egyébként pénzben is, csak akkor megint adózik utána. Ez megint csak egy lehetőség. Összességében tehát ez egy nagyon-nagyon rugalmasan működő forma.
Természetesen nem tudjuk, hogy beválik-e vagy sem. De azt tudjuk, hogy a diákszövetkezetek esetében 135 ezer diák dolgozik az országban, és együttesen egy évben teljesítenek durván 22 milliárd forintnyi munkát, ennyit a saját közreműködésükkel. Amennyiben a szövetkezet külső embert alkalmaz, aki nem szövetkezeti tag, ilyen típusú munkára, akkor természetesen minden társadalombiztosítási kedvezménytől meg adókedvezménytől elesik. Természetesen adtunk lehetőséget arra, hogy ha a nyugdíjasszövetkezet nem tudja megoldani, akkor tud szövetkezeti tagként maximum a tagság 10 százaléka erejéig olyan embert is tagnak felvenni, aki nem nyugdíjbiztosított, tehát nem nyugdíjas, viszont rá nem vonatkozik semmilyen kedvezmény, mert ő nem nyugdíjas.
(12.40)
A diákszövetkezeteknél is megvan ez a lehetőség, ott a gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy igazából a szövetkezet saját könyvelését, HR-tevékenységét és egyéb backoffice-tevékenységét meg a saját adminisztrációját is inkább a diákok látják el, tehát jól működik ez a rendszer, nagyon ritka, amikor egyébként munka törvénykönyve alá tartozó foglalkoztatással foglalkoztatnak ezek a szövetkezetek.
Én azt gondolom, hogy ha a 2,7 millió nyugdíjas azt jelezte, hogy szívesen élne ezzel a lehetőséggel - ezt a lehetőséget egyszer már megteremtettük 2010 óta, végigküzdöttük az Európai Unióval ezeket a vitákat, nyugvópontra jutott ez a kérdés, sikerült megoldani azt is, hogy az Európai Unió azt követelte, hogy a diákszövetkezetek esetén a diákoknak kötelező legyen kiadni a szabadságolást, ami diákjogviszony esetében nehezen értelmezhető, hasonlóképpen a nyugdíjast is rendkívül nehéz szabadságolni, mert ez egy teljesen más jogviszony, de ezeket a kérdéseket tudtuk rendezni -, én mindenkit arra biztatok, hogy nézzünk meg egy ilyen lehetőséget. Számításaink szerint, ha durván 100 ezer nyugdíjast sikerül egy ilyen lehetőségbe bevonni, akkor ők a munka törvénykönyve alá tartozó foglalkoztatási formára átszámítva durván 20 ezer ember munkáját tudják elvégezni. Persze, ez attól függ, hogy mennyire aktívak.
Csak egy számot mondok: a tavalyi évben a Tesco áruházak a diákszövetkezetektől hárommillió munkaórát szerettek volna szerződni, a diákszövetkezetek azt mondták, hogy kétmilliónál többet szerződni semmi szín alatt nem tudnak, mert egész egyszerűen nincsen ennyi diák. Tehát hogy a piacnak van ilyen típusú igénye, az napnál világosabb. Főleg a szezonális tevékenységeknél előszeretettel alkalmazzák ezt a rugalmas foglalkoztatási formát azok, akik ilyen szolgáltatást nyújtanak, az idegenforgalom, vendéglátás, kereskedelem, turisztika tipikusan ilyen ágazat.
Én arra kérek mindenkit, hogy fontolja meg ennek a lehetőségnek az elindítását. Kockázat aztán tényleg nincsen benne. Ez költségvetési kiadással egészen biztosan nem jár, hozhat egy pici bevételt, jelentéktelen egyébként, tehát nem ezért csináljuk, és az is napnál világosabb, hogy nem abból a szempontból kell nézni ezt a területet, hogy hogyan befolyásolja ez az intézmény a magyar munkaerőpiac alakulását, mert teljesen nyilvánvaló, hogy senki nem abban gondolkodik - mi semmiképpen sem -, hogy most itt bármifajta munkaerő-problémát a nyugdíjasokkal kellene megoldani. Mi egy lehetőséget szeretnénk kínálni a nyugdíjasoknak, szeretnénk, ha a nyugdíjasok olyan rugalmas feltételek között tudnának az erejükhöz mérten munkát vállalni, ha van kedvük, amely mindenkinek jó; a nyugdíjasnak is egy sor előnnyel jár az, ha ilyen típusú lehetőséget megnyitunk. A diákok esetében például számos szövetkezeti tag diák azért lép be a szövetkezetbe, hogy ott közösségi életet éljen, és nem feltétlenül azért, mert dolgozni akar. Egy csomó tréningre kell az ilyen embereknek járni azért, hogy különböző munkákba betanuljanak, elég komoly szövetkezeti közösségi élet van a diákszövetkezetekben is meg a szövetkezetek között is.
Ha a nyugdíjasok számára ezt a lehetőséget megnyitjuk, azzal mindenki jól jár az én megítélésem szerint, és azért szeretném a Ház támogatását kérni ebben, hogy amennyire tudjuk, az egész társadalom számára óriási erőforrást és lehetőséget jelentő 2,7 millió nyugdíjasnak, sokuknak egy újabb lehetőséget adjunk arra, hogy ha van kedvük, tudjanak valamennyit dolgozni. Nagyon szépen köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
