DR. RÉPÁSSY RÓBERT,
DR. RÉPÁSSY RÓBERT,
DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország Alaptörvényének R) cikke szerint az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja. Ezért érdemes megvizsgálnunk, mielőtt a törvényjavaslat részleteiben is tárgyalásra kerülne, hogy hogyan rendelkezik Magyarország Alaptörvénye a nemzetközi jogról és ezzel összefüggésben az Európai Unió jogáról.
Hozzáteszem, hogy az Alaptörvény a nemzetközi jog tekintetében nem különböztet meg nemzetközi magánjogot és nemzetközi közjogot, viszont a szöveg ismeretében azt mondhatjuk, hogy az Alaptörvény mind a nemzetközi magánjog, mind a nemzetközi közjog és mind az európai uniós jog, valamint a magyar jog, a hazai jog viszonyáról rendelkezik. Az Alaptörvény Q) cikke azt mondja a nemzetközi jogról, hogy Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját. Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, a nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé. Ehhez képest hogyan rendelkezik az Európai Unió jogáról az Alaptörvényünk, mégpedig annak E) cikkében? „Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján - az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja. Az Európai Unió joga - az előbbi bekezdés keretei között - megállapíthat általánosan kötelező magatartási szabályt” - mondja az Alaptörvény. Tehát az Alaptörvény világos különbséget tesz az Európai Unió jogának belső joghatása és a nemzetközi szerződések joghatásai között. Az Európai Unió joga ugyanis közvetlenül alkalmazandó a magyar jogalkalmazók által. Ennek később jelentősége lesz majd, amikor a javaslatot részleteiben ismertetjük, hogy hogyan is viszonyul az előttünk fekvő kódex az Európai Unió jogához.
Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja támogatja a törvényjavaslatot, amely egy új nemzetközi magánjogi kódex megteremtését tűzi ki célul. A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet több mint három és fél évtizede képezte a külföldi elemet hordozó magánjogi jogviszonyokkal kapcsolatos kollíziós és eljárásjogi kérdések hazai elbírálásának alapját. Azonban a felszabadult külgazdasági tevékenység folytatásának köszönhetően a technikai fejlődés hatalmas lökést adott a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztésének, amely a megsokszorozódott releváns szabályanyagban mutatkozik meg. Életmódunk szerves részévé vált a külföldre utazás, a munkát vállalók esetében új kötelékek alakulnak, a külföldi személyekkel való kapcsolatból gyermekek születnek.
A vállalkozások számára is számos lehetőség adódik külföldi partnerekkel való üzletkötésre, amelyek kapcsán jogviták keletkezhetnek. Tehát nemcsak a megemelkedett nemzetközi vonatkozású jogviszonyok száma indokolja a kódex felülvizsgálatát, hanem a közelmúltban életbe lépett polgári törvénykönyv és polgári perrendtartás is, amelyet nemrégiben fogadott el az Országgyűlés.
Mindezek alapján napjainkra megállapítható, hogy a határokon átnyúló modern életviszonyok egy rugalmasabb és megfontoltabb szabályozást tesznek szükségessé. A nemzetközi magánjog tehát megkerülhetetlenné válik, ha adott jogviszonyban valamely nemzetközi elem szerepel, vagyis a következő kérdések merülnek fel. Mely állam hatóságai jogosultak eljárni az adott ügyben? Ha a magyar bíróság vagy más hatóság eljárhat, vajon elbírálhatják-e az ügyet a magyar jog alapján, vagy valamely másik érintett állam jogát kell alkalmazni? Továbbá felmerülhet, hogy a külföldön meghozott döntéseknek hazánkban is érvényt kell vagy érvényt lehet-e szerezni, és ha igen, milyen feltételek teljesülése esetén.
A törvényjavaslat főbb célkitűzéseit tekintve a következőt szeretném kiemelni. A külföldön élő, illetve kettős állampolgársággal rendelkező magyar állampolgárok személyi állapota és családi jogviszonyai kapcsán kiszűri a különböző jogrendszerek összeütközéseiből adódó olyan helyzeteket, amikor az érintetteknek a különböző államokban eltérő családi jogállása, családi állapota, esetleg neve van. A javaslat több rendelkezése hozzájárul a gyermekek legfőbb érdekeinek az érvényre juttatásához.
Ezen túlmenően a javaslat a vállalkozásokat érintő olyan újításokat is tartalmaz, amelyek elősegítik a kiszámíthatóbb és versenyképesebb jogi környezet megteremtését, például a fizetésképtelenségi eljárásra vonatkozó szabályokkal.
Néhány újításra hadd hívjam fel a figyelmüket. A nemzetközi magánjog uniós, illetve nemzetközi megállapodások által le nem fedett aspektusainak egységes szabályokba foglalása érdekében a javaslat általános jelleggel rögzíti, hogy a törvény szabályait csak az olyan jogviszonyokra kell alkalmazni, amelyekre az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa vagy nemzetközi megállapodás hatálya nem terjed ki. Itt szeretnék utalni arra, hogy az Alaptörvény hogyan rendelkezett az uniós jog és a nemzetközi jog, valamint a belső jog viszonyairól. Annak folytán, hogy általános jelleggel kimondja az alkalmazási körét a kódex, egyértelművé válik más kapcsolódó nemzetközi jogszabályokhoz való viszonya.
Szeretném kiemelni még a névviselésre alkalmazandó jog kérdéskörét is. A hatályos kódexhez képest a javaslat szélesebb körben és rugalmasabb módon szabályozza a névviselésre alkalmazandó jogot. Nemcsak a születési névre, hanem a házassági névre is tartalmaz rendelkezéseket, ideértve a házasság felbontása esetére vonatkozó névviselést is. A névviselés kapcsán a javaslat a nemzetközi trendnek is megfelelően lehetőséget nyújt a jogválasztásra, így az érintettek az általuk inkább preferált jog alapján kaphatnak nevet.
Példának okáért egy Magyarországon élő külföldi család gyermeke tekintetében a magyar névviselési szabályok alkalmazása elősegítheti az itteni beilleszkedésüket. A jogbiztonság szempontjaira tekintettel korlátozott körben indokolt elismerni a magyar állampolgárok más állam joga szerinti érvényesen bejegyzett születési és házassági nevét.
Említésre méltó újítás továbbá a személyhez fűződő jogok megsértésére vonatkozó új szabály, amely a sértett fél szempontjából előnyösebb rendelkezéseket tartalmaz. A sértett számára kedvező főszabályon túl a sértettnek a javaslat korlátozott körben egyoldalú jogválasztási lehetőséget enged, így az érintett a szokásos tartózkodási helye szerinti jog helyett választhatja például annak az államnak a jogát, amelyben érdekszférájának a középpontja van. Hadd éljek egy hasonló példával. Egy nemzetközileg ismert személy esetében előfordul, hogy a szokásos tartózkodás hely és az érdekszféra központja szétválik, így egy hazánkban élő, de külföldön is ismert és ott is versenyző magyar sportoló mint sértett fél az eljárás során dönthet úgy, hogy a jogsértésre a külföldi jog legyen alkalmazandó.
(14.00)
Megjegyzem, hogy a javaslat tág teret enged a felek akarati autonómiájának, ennek jegyében a korábbi szabályozáshoz képest szélesebb körben teszi lehetővé a felek számára a jogválasztást, azzal a kitétellel, hogy az nem vezethet harmadik személyek jogainak sérelméhez.
Szintén egy példával szemléltetve: ha a felek a szerződésben valamely állam polgári törvénykönyvére, például az olasz civiljogi kódexre hivatkoznak, az az ügy többi körülményeinek a figyelembevétele mellett arra utaló magatartásként értékelhető, hogy közöttük az olasz jog alkalmazása tekintetében hallgatólagosan megállapodás jött létre.
Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében elmondható, hogy a nemzetközi, illetve az uniós jog által ilyen módon átszőtt hazai szabályozás olyan komplex jogi problémákat vet fel, amelyek gyakran a mindennapi jogalkalmazás számára komoly kihívást jelentenek. Az előterjesztés a jogalkalmazás körüli bizonytalanságok feloldására, valamint az egyes kérdésekben esetlegesen ártalmas joggyakorlat korrigálására is hivatott.
Kérem önöket, hogy az általam elmondottakra is figyelemmel a benyújtott törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
