AZBEJ TRISTAN,
AZBEJ TRISTAN,
AZBEJ TRISTAN, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány kiemelt célja a közigazgatáshoz kapcsolódó adminisztrációs terhek csökkentése és a kiszámítható, megbízható elektronikus ügyintézéshez szükséges informatikai háttér biztosítása az állampolgárok részére, amelyet az Országgyűlés által 2021. évi C. törvényként már elfogadott új ingatlan-nyilvántartási törvény rendelkezései is szolgálnak. Tekintettel arra azonban, hogy a jelenleg hatályos ingatlan-nyilvántartási törvény és az új Inytv. egyes anyagi jogi és eljárásjogi rendelkezései jelentősen eltérnek egymástól, szükséges rendelkezni arról, hogy a jelenleg hatályos ingatlan-nyilvántartási törvény hatálya alatt induló és az új Inytv. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokat mely szabályok alkalmazásával kell lefolytatni. Ugyanígy szükséges megteremteni az ágazati jogszabályok és az új ingatlan-nyilvántartási törvény összhangját is.
Fontos ugyanakkor azt is kiemelni, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat mindemellett jelentős változásokat vezetne be a közokiratok kezelése terén, az ingatlan-nyilvántartáshoz kapcsolódó ügyvédi tevékenység vonatkozásában, továbbá építésügyi, területrendezési kérdésekben is. Ezen területek kapcsolódási pontja az innováció által vezérelt társadalmi igényekre reagáló gyakorlati könnyítések bevezetése.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy ezen változások közül párat részletesebben is ismertessek. Tekintettel arra, hogy az új Inytv. alapján az ingatlan-nyilvántartási ügyekben már nem minden ügyvédi tevékenységet gyakorló járhat el, és az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság meghatározott feltételekhez kötötté válik, ezért a törvényjavaslatban az ügyvédi megbízások egy részének speciális jogi feltételei kerültek meghatározásra. Ha az ügyvéd vagy ügyvédi iroda nem rendelkezik legalább egy arra jogosult taggal vagy alkalmazottal, akkor a megbízást nem vállalhatja el. Emellett a törvényjavaslat tisztázza, hogy csak a közhiteles ügyvédi kamarai nyilvántartásba bejegyzett jogosultsággal rendelkező ügyvédek, alkalmazott ügyvédek és kamarai jogtanácsosok láthatnak el ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez kapcsolódó tevékenységet.
Ezenfelül az ügyvédi törvény módosítása az elektronikus ingatlan-nyilvántartási eljárás sajátosságai - mint például az automatikus döntéshozatal lehetősége - miatt, a megnövekedett felelősségnek és kockázatoknak a kezelése érdekében kiegészítő felelősségbiztosítást ír elő a jogosultság megszerzéséhez és fenntartásához. Az eljárási jogosultsághoz kapcsolódó magasabb szintű felelősséggel összhangban pedig a módosítás új fegyelmi büntetésként határozza meg az ingatlan-nyilvántartási ügyektől való eltiltást. Arról szeretném tájékoztatni az Országgyűlést, hogy a felvázolt módosítások minden lépéséről természetesen egyeztettünk a Magyar Ügyvédi Kamarával.
Az ingatlan-nyilvántartási szabályozás körében kiemelendő továbbá az az újítás, amely a jogi személyek átalakulásával, egyesülésével, szétválásával kapcsolatos egyes jognyilatkozatok megtételétől eltekint, és amely szerint az átvezetéseket a cégbíróság veszi át a jogi személyektől, így biztosítva, hogy a releváns adatok fennakadás nélkül megjelenjenek az ingatlan-nyilvántartásban. Mindez a kormány céljainak megfelelően a tehermentesítést és az adminisztrációs akadályok leküzdését szolgálja.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ahogy már jeleztem, az előttünk fekvő törvényjavaslatban szereplő rendelkezések kihatással vannak a különféle szervek és adatbázisok használatára is, azok szakszerűbb és praktikusabb kezelését biztosítva, ami tovább könnyíti az állampolgárok mindennapjait. Ehhez kapcsolódóan szükséges kitérnem a közfeladatot ellátó szervek működése során keletkező köziratok megfelelő kezelésének kérdésére.
A közokiratok egy része nem csupán ügyviteli értékkel bír, hanem maradandó értéket is képvisel, és így nemzeti kulturális örökségünk részét képezi. A levéltárak, közfeladatot ellátó szervek ellenőrzése során szerzett tapasztalatok azonban rámutattak, hogy a köziratok kezelése, őrzése gyakran nem felel meg a jogszabályi követelményeknek. A törvényjavaslat ezért tartalmazza a levéltári törvény módosítását is, amely alapján a Magyar Nemzeti Levéltár hatósági jogkört kap, így országos levéltári hatóságként marasztaló intézkedéseket hozhat közfeladatot ellátó szervek vonatkozásában esetleges hiányosságok tapasztalása esetén.
A levéltári törvény módosítása egyben a gyakorlatban felmerült szabályozási igényeket is leköveti, így a közlevéltárak illetékességi körén túl az általuk ellátott feladatokra vonatkozó szabályok egyértelműsítésére és kiegészítésére is irányul. Emellett a törvényjavaslat rögzíti a közokiratok védelmére irányuló hatósági eljárás szabályait, és a hatékony iratkezelést segíti elő a használati célú digitális másolat készítése által. Mindemellett a tisztelt Ház előtt fekvő törvényjavaslat kitér a nemzetiségi önkormányzati levéltár fogalmára is, és pontosítja a megszűnő közlevéltár levéltári anyagának elhelyezésére vonatkozó szabályozást.
Összegezve, a törvényjavaslat ezen részével kapcsolatban elmondható, hogy a javaslat a levéltári szakmai szervezetek széles körű bevonásával, kimondottan iratkezelési és levéltári szakmai szempontok alapján került kidolgozásra. A levéltári törvény módosítására vonatkozó javaslatok elfogadása elősegíti a nemzeti kulturális örökség részét képező, maradandó értékű iratok megőrzését és azok megismerhetőségét.
Tisztelt Országgyűlés! A technológiai fejlődéssel való lépéstartás mellett jelen törvényjavaslat a társadalmi elvárásokra is kíván reagálni a természeti erőforrások és a kulturális értékek fokozott védelme érdekében. A törvényjavaslat építésügyi, területrendezési és kulturális örökségvédelmi törvényeket módosító rendelkezései előremutatóak, valamint Magyarország egyik nemzeti kincsének, a jó minőségű termőföldnek a megőrzését és észszerű használatát is előirányozzák, a megújulóenergia-termelés szempontrendszerét is figyelembe véve. Épp ezért írja elő a törvényjavaslat, hogy a napelemes erőművek elhelyezhetőségére vonatkozó területrendezési hatósági engedély csak akkor adható ki, ha az a lehető legkisebb mértékű termőföldterület igénybevételével jár. A kiváló termőhelyi adottságú szántóterületeken pedig csak háztartási méretű, üzemléptékű kiserőművet lehet létesíteni. Ez egy egészséges egyensúly a mi szempontrendszerünk szerint.
(13.40)
Nagyobb hangsúlyt fektetve a vízmegtartásra, alapelvként kerül rögzítésre az is, hogy a csapadékvizek összegyűjtése és helyben tartása elsőbbséget élvez a mihamarabbi elvezetéshez képest.
Szintén a településfejlesztéshez kapcsolódó új szabály, hogy a fejlesztési tervek összeállításába természettudományi, gazdasági és szociológiai végzettségű személyeket, szakembereket is be kell vonni, hogy olyan jövőképe születhessen a településeknek, amely korunk követelményrendszeréhez jobban illeszkedik. Műemlékvédelmi követelmény a kastélyparkok, egyházi ingatlanegyüttesek, ipari épületegyüttesek fizikai valójukban, egységként való fennmaradása. Ezért a törvényjavaslat leszögezi, hogy az ilyen műemlék együttesek fekvése szerinti telkek megosztását el kell kerülni és a telekhatárok megállapításánál a védett értékek fennmaradását biztosítani kell.
Az építésügyi törvény módosítása kapcsán meg kell említenem a jogbiztonságot erősítő egyik rendelkezést: azokon a településeken, ahol nincs helyi építési szabályzat vagy az egyes kérdéskörökről nem rendelkezik, úgy lehet építési tevékenységet végezni, ha az épület illeszkedik a környezetéhez. A településrendezési illeszkedési követelmények viszont nem jogszabályban jelennek meg, elfogadásukhoz nem társulnak eljárásjogi garanciák. Az építési tevékenységhez kapcsolódó szubjektív elemek kizárásaként éppen ezért kimondásra kerül, hogy az önkormányzatoknak rendeletbe kell foglalniuk a beépítési szabályokat, és ott kell azt is rögzíteniük, hogy az egyes építési övezetekben milyen rendeltetésű épület helyezhető el.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Jelen törvényjavaslat a közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztés operatív program keretében az „E-ingatlannyilvántartás” című projekt kapcsán megvalósuló, ingatlan-nyilvántartás elektronizálásához és modernizálásához igazodó újabb jogi szabályozási alapokat teremti meg. Az előterjesztés célja tehát az új Inytv. hatálybalépésével összefüggő átmeneti szabályok lefektetése, a jogbiztonság megteremtése és a technikai fejlődés által szükségesnek bizonyuló újítások bevezetése.
A fentieken túl a törvényjavaslat a közokiratok védelmének erősítését, valamint az egyes eljárások és illetékességi szabályok jogértelmezésének egyszerűsítését is elvégzi, továbbá a területrendezéssel, településrendezéssel és a kulturális örökség védelmével összefüggő törvények aktualizálására is javaslatot tesz.
Kérem mindezek alapján a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
