DR. VARGA LÁSZLÓ,
DR. VARGA LÁSZLÓ,
DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, egy nagyon nagy terjedelmű módosító csomagról van szó, 48 törvény módosításáról. Inkább az előterjesztés címére utalok; a fő csapásiránya ennek nyilván az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő módosítások, amelyek nyilván nagyon széles körben ismertetésre kerültek itt az előzőekben. Ezeket nem kívánom megismételni feltétlenül, és nem szeretném, hogy azok, akik követnek minket, emiatt elveszítsék az érdeklődésüket. Inkább onnan indulnék ki, hogy az ingatlan-nyilvántartásnak az eredendő és eredeti előterjesztés kapcsán az e-ingatlan-nyilvántartás létrehozása volt ennek az előterjesztésnek az elsődleges célja, ez egy követendő és fontos cél. Én is annak tartom.
Ha az elejéről indulunk, a nulladik ponttól, tehát még az előző törvény általános vitájától, akkor azt tudom mondani, hogy tegyük föl a költői kérdést, hogy van-e ezzel Magyarországnak adóssága a polgárai felé, akkor nyilván hatalmas adóssága van. Az elmúlt évtizedekből direkt mondok több mint tízet, tehát az elmúlt évtizedekből több évtizedes adóssága van ebben a tekintetben Magyarországnak a polgárai felé.
Minden, kizárólag ez irányba mutató, az állampolgárok számára a szolgáltató jelleget erősítő módosítást támogatni szeretnénk. Ezt tudom mondani a frakciónk nevében, de ahogy kezdtem, 48 törvényt módosít ez a salátatörvény.
És hogy egyébként igazságos legyek, a büntetőjogi tárgyú módosításoknál reggel elmondtam, hogy az egyébként érthető csomag abban a formában, és amiért a salátatörvény van vagy mint műfaj létezik, az az, hogy egyébként egymáshoz nagyon szorosan kapcsolódó életviszonyokat, jogintézményeket módosítási szándékban megfogalmazó csomagok létrejöjjenek, az lehet, hogy egyszerűsít. Mert akkor egyszerre meg lehet ezt vitatni, komplexitásában látni.
(14.10)
Ebben a törvényben szerintem vannak olyan elemek, amelyek nem indokolhatók ebből a szempontból, és akkor azt gondolom, hogy szofisztikált voltam. A törvénynek a zöme közvetlenül összefügg az előző jogszabály elfogadásával, de, mondjuk úgy, kritikaként fogalmaznám meg, hogy már azt a törvényt is módosítja ez a csomag, tehát nemcsak a hatálybalépésével függ össze, hanem vannak olyan szakaszok, amelyek azt a jogszabályt módosítják. Nyilván felhívnám itt a figyelmet a pontos előkészítésre, a jogszabályokat meg kell hogy előzzék hatástanulmányok és megfelelő normaszöveg-kidolgozás, és akkor erre nincsen szükség.
(Arató Gergelyt a jegyzői székben
Tordai Bence váltja fel.)
Tordai Bence váltja fel.)
Sok tekintetben emelt ki pontokat Potocskáné Kőrösi Anita képviselőtársam. Én ezeket nem ismételném meg. Vannak olyan kérdéskörök, amiket én kritika tárgyává tennék, ezeket elmondanám, és akkor itt jön az, hogy az ellenzéki képviselő hogy tud erre egy szavazásban igent, nemet vagy tartózkodást nyomni nyugodt lélekkel - nyilván nagyon nehéz.
Tehát a javaslat zömében az új törvénnyel, tehát a 2021. évi C. törvénnyel való összhang megteremtését szolgáló módosításokat tartalmaz, azonban számtalan, nagyobbrészt technikai részletszabály között elrejt bizonyos olyan módosító javaslatokat is, amelyek visszaélésekre adnak lehetőséget az alábbiak szerint.
A közokiratokról, közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvény módosítása is szerepel itt a javaslatcsomagban. A 2022. január 1. napján hatályba lépő módosítás következtében a Magyar Nemzeti Levéltár bármely közfeladatot ellátó szervet kötelezhet arra, hogy az irattárát vagy annak egy részét a külön kormányrendeletben megállapított központi szolgáltatónál helyezze el. A módosítás lehetővé teszi, hogy a fenti kötelezésre az MNL minden előzetes figyelmeztetés nélkül jogosult legyen, amennyiben a közokiratok megőrzése csak azonnali intézkedéssel biztosítható.
Noha a közokiratok központi szolgáltatónál történő elhelyezése a törvény alapján csak akkor lehetséges, ha az adott közfeladatot ellátó szerv a közokiratok megőrzését veszélyezteti, nincs körülírva, hogy a közokirat megőrzésének veszélyeztetése alatt pontosan milyen tevékenység értendő, ráadásul az irattárak nagy volumenű mozgatása nemhogy orvosolja a közokiratok megőrzésének veszélyeztetését, hanem éppen ellenkezőleg, növeli annak kockázatát, hogy bizonyos iratok eltűnjenek, akár eltűnjenek.
A fentiek alapján alapos a gyanúja annak, hogy a javaslat célzatosan azért iktatta be a közokiratok védelmére irányuló eljárást, hogy a kormánynak lehetősége nyíljon akár bizonyos iratok eltüntetésére a következő időszakban. Hát, ez annak fényében, hogy tavasszal választások lesznek, azért nyilván felvet kérdéseket. De már hogy így a felvezetésemben eredetileg is megfogalmazottakat erősítsem, hogy ez milyen összefüggésben áll a 2021. évi C. törvénnyel, illetve annak hatályba léptetésével, nyilván azért ehhez elég élénk fantáziára van szükség.
Másrészről: a világörökségről szóló törvény módosítása kapcsán a módosítás szintén 2021. január 1. napjától teljesen megszüntetné a világörökségről szóló törvény 4. § (2) bekezdésében és az 5. §-ban rögzített feladatok tekintetében a szakmai kontrollt. Ugyanis nem lenne kötelező a törvény 6. § a)-h) pontjaiban megjelölt személyek közreműködése, ezáltal a javaslattevő, döntés-előkészítő és véleményező testület teljes mértékben a miniszter által jelenleg nem ismert szubjektumok alapján kiválasztott személyekből állna.
Magyarán: az eddigi transzparens szituációkban, amik a világörökségi területekre vonatkoztak ebben a tekintetben, egy szubjektív elemeket tartalmazó személyi összetételű, személyekből álló testület dönthetne, illetve vehetne részt döntés-előkészítésben, véleményezésben. Ez semmiképpen nem előremutató álláspontunk szerint. Az e mögött a módosítás mögött rejlő indokok egyelőre nem ismertek, azonban a transzparencia eltüntetése a törvényből alappal enged következtetni a kormány világörökségi kérdést érintő minimum megkérdőjelezhető terveire. Azt hiszem, hogy itt a korábbi tapasztalataink mondatják ezt velünk, nem valamifajta megelőlegezett rosszindulat, higgye el ezt, államtitkár úr.
Szóval, összességében véve: minél több számú törvényt módosít egy salátatörvény, annál nagyobb a kockázata annak, hogy egyébként ebben olyan más, eltérő életviszonyok vagy szakaszok is belekerülnek, ilyeneknek a szabályozása, amik nem az eredeti célt szolgálják. Ez most is sikerült. Tehát azt gondolom, hogy nagyon nehezen látom az összes kételyeinket eloszlathatónak, az általános vita végéig végképp nem, de mondjuk, a parlamenti szakaszban még talán ez megeshet.
Ugyanakkor szeretném leszögezni, hogy azt a több évtizedes adósságot, amit az ingatlan-nyilvántartás kapcsán a digitalizáció elhúzódása, elmaradása okoz, annak a feloldását mi is szeretnénk természetesen. Az ezt közvetlenül szolgáló döntéseket, törvényjavaslatokat támogatni szeretnénk itt az Országgyűlésben, csak akkor teremtsünk rá lehetőséget, hogy csak azt kelljen támogatnunk, ne kössük össze ezt olyan szakaszokról való döntéssel, ami nincs is érdemi összefüggésben ezzel. Köszönöm, elnök úr. (Szórványos taps az ellenzék soraiban.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
