Közgazdasági élet Stiriában.
Dommes Albert, Kupelwieser Ferencz, Müller Frigyes, Pogatschnigg Bálint és Zechner Frigyes közreműködésével szerkesztette Menger Károly
Rumpler Ferencztől
Egy akkora területen, mely kerekszámban 22.500 négyszög-kilométer (Ausztria egész területének 7 1/2 százaléka) s melynek csak mintegy tizedrésze sík föld, – másfél millió ember él, vagyis 54 lakos egy négyszögkilométeren, holott Ausztriában kilométerenként átlag 74 a lakosok száma. A népesség gyér voltát az magyarázza meg, hogy Stiria hegyes tartomány s hogy tehát a szántóföld kiterjedése aránylag csekély: a kertek, szőlők és rétek beszámításával is körűlbelűl csak egy harmadát teszi az egész területnek. A fölszínnek csaknem a fele (48 százalék), nagyobbára tiszta erdős terület, erdőségekre esik, azonfölűl egy nyolczad a legelőkre és havasokra, mely talajalakúlás, hozzá véve Stiria természeti bájait, a „szép zöld” jelzőt szerezte meg a tartománynak. S minhogy a voltaképi terméketlen talaj alig teszi ki a területnek öt százalékát: – tekintve Stiriának túlnyomóan havasi jellegét, – a tartomány növényzeti állapotát még eléggé kedvezőnek mondhatjuk.
Stiria földje, mely a síkságon meglehetősen el is van darabolva, legnagyobb részében kis birtokosok kezében van. A földek mívelése igen gondos, mindamellett hogy az éghajlat s a talajalakúlás fölötte költségessé teszik. A szőlőtermelést is, mely több kitűnő fajtát nevel, szintén szeretettel űzi a síkon lakó. Ezt mondhatni a gyümölcstermesztésről is, melynek kitűnő termékei keresett tárgyaivá váltak a kereskedésnek a külföldön is.
Az állat-, különösen a szarvasmarha-tenyésztés jelentékeny terjedelmű s messze földön is jó hírű tenyészfajtái kiváló ágává teszik a stiriai népgazdaságnak, a baromfitenyésztés pedig egész különlegességévé fejlődött. Az erdőgazdaság, melynek a szerte tagoltság egyáltalán nem kedvez, mindinkább más idő- és okszerűbb mívelési ágak felé fordúl.
Stiria bányászatának és kohó-iparának nem vált javára, hogy az újabb előállítási módok általánosabb elterjedést szereztek a kevésbbé értékes fémeknek. Mindazáltal bányáinak kimeríthetetlen gazdagságára, különösen pedig a bányászlakosság kitűnő voltára s a stiriai vasnak régi jó világhírére támaszkodva, dicsőséggel állja meg a versenyt más termelési ágak termékeivel.
Az őstermeléssel kapcsolatos nehány iparág is, kivált az aczél és vas kikészítése, magas fokát érte el a fejlettségnek s ép úgy kiválik a kitűnő munka, mint eredeti jellege által.
A mező- és erdőgazdaság a lakosságnak közel 70, a bányászat és kohó-ipar 20, a kereskedés és forgalom mintegy 3 százalékát táplálja, – a maradék a többi néposztályokra esik.