ADDITAMENTA
ad tomos 1–4. operis Géza Petrik
Bibliographia Hungariae 1712–1860
Catalogus librorum annis 1712–1800 in Hungaria
(alibique lingua Hungarica) editorum
EDIDIT
BIBLIOTHECA NATIONALIS HUNGARIAE
A FRANCISCO SZÉCHÉNYI FUNDATA
MAGYARORSZÁG
BIBLIOGRAPHIÁJA
Petrik Géza Magyarország bibliographiája 1712–1860
c. művének 1–4. kötetéhez
Az 1712–1800 között megjelent
magyarországi (és külföldi magyar nyelvű) nyomtatványok
KÖZREADJA
AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR
Az 1800 előtti magyarországi és magyar vonatkozású nyomtatványok bibliográfiai feldolgozása terén az utolsó évtizedek – a csaknem a század eleje óta sürgető várakozás után – újabb fellendülést hoztak. Ez a megújulás szinte elválaszthatatlan Borsa Gedeon nevétől, mert ő dolgozta ki széles összefüggésekben ezen időszak korszerű bibliográfiai rendszerének elméleti kérdéseit, határozta meg a gyakorlati feladatok módszereit, s egyengette kitartó következetességel a megvalósítás útját. Munkájának eredményességét jelzi a Régi Magyarországi Nyomtatványok már megjelent két kötete, a Petrik-bibliográfia V. és VI. kiegészítő kötete, az 1800 előtti hungarus szerzők névjegyzéke. Ehhez a sorhoz csatlakozik most ez az újabb kötet, amelyet az összes közreműködő nevében Borsa Gedeonnak ajánlunk 65. születésnapja alkalmából.
Kereken száz esztendeje annak, hogy – Szabó Károlyt követve – Petrik Géza „Magyarország bibliographiájának” 1. kötete megjelent. Az 1892-ig napvilágot látott összesen négy kötet ugyan nem a Régi Magyar Könyvtár igényességével készült – ez egyrészt a hatalmas anyagmennyiség, másrészt a nem tudományos, hanem gyakorlati cél következtében érthető is – az 1712–1860 közötti korszaknak azonban mindmáig ez a mű az egyetlen, valamennyire is átfogó, hazai bibliografiája. Nélkülözhetetlen voltát nemcsak az mutatja, hogy 1968-ban hasonmás kiadása jelent meg, hanem az is, hogy az utóbbi évtizedekben örvendetesen fellendülő bibliografiai kutatás is ehhez az alapvető műhöz nyúl vissza, ezt kívánja kiegészíteni.
Míg az 1711-ig terjedő időszaknál a kutatókat, szaktudósokat sarkallta az, hogy új és új kiegészítéseket publikáljanak Szabó Károly bibliográfiájához, olyannyira, hogy már a század első évtizedeiben Sztripszky Hiador külön kötetben gyűjtötte össze a pótlásokat, s a további publikált adatok áttekinthetővé tételét az Országos Széchényi Könyvtár mindig is feladatának érezte – a 18. századra vonatkozóan mindez nem történt meg, ami egyben azt is jelzi, hogy e korszak nem volt olyan jelentős és megbecsült a tudományos közvéleményben, mint a korábbi századok vagy már a modern fejlődés kora. A 18. századi irodalomtörténet, művelődéstörténet mindmáig elhanyagolt területnek számít. A 18. század bibliográfiájának Petrik Géza művét kiegészíteni szándékozó munkálatait tehát nem a szakirodalomban elszórva megjelent adatok összefogásának igénye hívta létre, hanem sokkal inkább azok a történelmi változások, amelyek a régi könyvanyag jelentős megbolygatásával jártak együtt. Az 1945 és 1952 között köztulajdonba vett – együttesen több milliónyi – könyvállomány (a feloszlatott szerzetesrendek könyvtáraiból, az államosított könyvkereskedésekből, a volt főúri, egyesületi stb. gyűjteményekből) újraelosztásra a nemzeti könyvtárba került, és hozzájárult az Országos Széchényi Könyvtár állományának jelentős gyarapodásához. A hatalmas könyvanyag bibliográfiai feldolgozása során kiderült, hogy a 18. századi könyveknek csak mintegy kétharmadát lehetett megtalálni Petrik Géza bibliográfiájában. Ez a körülmény az OSZK elodázhatatlan feladatává tette az ismeretlen tételek bibliográfiai közzétételét. Kb. egy évtizedes munka után, 1971-ben jelent meg a Petrik-bibliográfiához az első kiegészítés, az ún. Petrik V. kötet: Magyarország bibliographiája 1712–1860. V. Pótlások Petrik Géza Magyarország bibliographiája 1712–1860 c. művének 1–4. kötetéhez, Bp. 1971.
A Petrik V. kötet két szempontból is leszűkítette az alapul szolgáló mű gyűjtőkörét: nem vette fel az 1800 után készült nyomtatványokat, sem pedig a szerzői vagy tartalmi alapon magyar vonatkozású, de külföldön készült nyomtatványokat, hanem csak az 1712–1800 között Magyarországon bármely nyelven is megjelent és a külföldi magyar nyelvű nyomtatványokat. A kötet túlnyomó részben az OSZK bibliográfiailag addig le nem írt anyagát tartalmazza, néhány más könyvtárból (FSZEK, Sárospatak stb.) vett kiegészítéseket. A közölt új tételek száma 7660, vagyis a Petrik által leírtakhoz képest 66%-os a gyarapodás.
Az 1712–1800 közötti időszak nyomtatványaiban az eligazodást mind az öt kötet 1800-ig terjedő anyagát felölelő, nyomdahely szerinti mutató segíti, amely szintén az OSZK kiadásában látott napvilágot 1973-ban. (Ez kapta a „Petrik VI” megjelölést.)
A Petrik V. és VI. kötet megjelenése megteremtette az alapot az 18. századi nyomtatványok nagyobb méretű, átfogóbb bibliográfiai kutatásához: a munkálatokhoz az OSZK az előbb említett két kötet elkészülte után szinte azonnal hozzá is látott, és a munka iramát és mélységét jelentősen fokozta számos nagyobb és kisebb hazai könyvtár együttműködése. Az országos anyaggyűjtés kettős célt tűzött ki: valamennyi magyarországi állami és egyházi közgyűjtemény (könyvtár, múzeum, levéltár) 1800-ig terjedő magyarországi nyomtatványanyagának regisztrálását, tehát a kutatás igényeit messzemenően szolgáló központi nyilvántartás létrehozását, valamint ezzel párhuzamosan az ismeretlennek bizonyuló nyomtatványok leírásának folyamatos gyűjtését, majd kellő mennyiség összegyűjtése után újabb pótkötet megjelentetését. A magyarországi anyaggyűjtés lezárulásakor egy immár 120 000 hazai példányt számontartó nyilvántartás áll a kutatás rendelkezésére.
Ahhoz, hogy a 18. századi bibliográfia a teljességet viszonylag megközelítse, egyedül a magyarországi anyaggyűjtés természetesen nem volt elég. Nyilvánvaló, hogy a 18. századi magyarországi nyomtatványok mindenekelőtt az akkori történeti határokon belül terjedtek el, azon kívül már jóval kisebb mértékben. A szomszéd országok közül háromban, Csehszlovákiában, Jugoszláviában és Ausztriában összesen több mint 40 000 példányt sikerült regisztrálni. Becslések szerint még ugyanennyi várható azokban a szomszéd országokban, ahol eddig nem volt lehetőségünk bibliográfiai kutatást folytatni. A történeti Magyarország területén kívüli gyűjteményekben őrzött magyarországi nyomtatványok száma már csak néhány ezer. Ennek ellenére sem elhanyagolható, hiszen jónéhány közép- és nyugat-európai gyűjteményből számos unikum-példány került már eddig is elő.
A lehetőségekhez képest eddig kialakított, átfogó hazai és külföldi anyaggyűjtés haszna nemcsak a már ismert művekről vezetett pontos példánynyilvántartás, hanem több mint 6600, eddig bibliográfiailag ismeretlen tétel. Míg a Petrik I–V. kötetekben közölt tételek jelentős része számos példányban található meg a gyűjteményekben: leginkább 10–30 között, a legkiemelkedőbb művek akár 150–200 példányban is, addig a most közlésre kerülő nyomtatványok nagyrészt egy vagy két példányban is, addig a most közlésre kerülő nyomtatványok nagyrészt egy vagy két példányban maradtak csak ránk. Ez az adat is arra mutat, hogy a vállalkozás közeledik a bibliográfiai teljességhez: világos azonban, hogy azt teljesen soha nem lehet elérni. Feltételezésünk szerint ezután már nem ezres, hanem már inkább csak százas nagyságrendben, zömében kisterjedelmű nyomtatványok bukkannak majd fel könyvtárak feldolgozatlan anyagából, levéltárak és múzeumok még át nem nézett, elszórtan őrzött nyomtatványanyagából.
A jelenlegi kötetben (amelyet Petrik VII. kötetnek nevezünk) lelőhelyként mindig csak egy könyvtárat adunk meg, elsősorban azt, ahol a legkönnyebben hozzáférhető. Közülük a leggyakoribbak:
OSZK törzsgyűjtemény
| | Kisnyomtatványtár, Színháztörténeti Tár, |
| | Régi Nyomtatványok Tára, Kézirattár |
Budapesti Egyetemi Könyvtár
Esztergomi Főegyházmegyei Könyvtár
Pannonhalma Főapátsági Könyvtár
Debrecen Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtára
Martin Matica slovenská
A lelőhelyként megadott könyvtárakról e bevezető után külön jegyzéket közlünk. A jegyzékben 207 könyvtár (ill. egy gyűjteményen belül proveniencia alapján külön kezelt, a törzsgyűjteménybe be nem olvasztott könyvtár) szerepel. Közülük 102 magyarországi (budapesti 27, vidéki 76, 67 állami, 35 egyházi gyűjtemény) és 105 külföldi (országok szerint: Csehszlovákia 38, Jugoszlávia 21, Ausztria 13, NSZK-beli 11 stb.)
A Petrik V. kötettel ellentétben, amely példány alapján nem ismert bibliográfiai tételeket is közölt, a Petrik VII. kötet csak eredetiben átnézett nyomtatványok leírását adja. A feldolgozás során igyekeztünk minden mű címlapjáról másolatot készíttetni. Ezek a címlapmásolatok nemcsak a különböző gyűjteményekben őrzött példányok pontos leírását tették lehetővé, hanem azonosnak tűnő címek esetében nem egy alkalommal eltérő kiadások megállapítását is. Ilyen tételek már ebben a kötetben is szerepelnek, de a 18. századi nyomtatványok tervezett részletes feldolgozásakor számuk minden bizonnyal még jelentősen emelkedni fog.
Megvizsgálva a Petrik VII. kötetbe felvett nyomtatványok terjedelmét, arra a megállapításra jutunk, hogy a tételek nem elhanyagolható része kis terjedelmű alkalmi kiadvány, vers, vizsgatézis, ponyvanyomtatvány stb. az elterjedt tankönyv, ill. vallásos művek kiadásai mellett. A terjedelem önmagában nem jelentett korlátozást, egyleveles nyomtatványok is szerepelnek viszonylag jelentősebb számban ebben a kötetben.
Amennyiben a vizsgatézist más filozófiai, történeti, teológiai stb. tárgyú műhöz kötötték, s azzal együtt adták ajándékba, a leírás végén feltüntettük a főművet is. De ha az egykori címlap kicserélésével önálló, új (címlap)kiadást hoztak létre, nem utaltunk a felhasznált eredeti kiadásra: egyrészt azért, mert bibliográfiailag az új kiadás szándéka a döntő, másrészt a különböző kiadások nagyon alapos vizsgálatára lett volna szükség, ennek feltételei azonban majd csak a tervezett, részletes 18. századi bibliográfia munkálatai során lesznek adottak.
A kiadói kolligátumok (főleg protestáns énekeskönyv-, valamint a naptár- és sematizmus-kiadások esetében) nagy gondot jelentettek a leírásban. Különböző kiadású naptárokhoz köthették pl. ugyanazt a sematizmust, ezért a pontos megkülönböztetés érdekében a két, gyakran egymáshoz kötött rész elkülönítve szerepel. Ezt a megoldást még az is indokolttá teszi, hogy sok esetben a kolligátumok egyik tagja bibliográfiailag már ismert. Hasonlóan jártunk el a zsoltárokkal egybekötött debreceni típusú protestáns énekeskönyvekkel is. A két rész nagyon sokszor, de nem kizárólag együtt szerepel, de külön lapszámozással és füzetjelzéssel, néha még az impresszumban is akad a két rész kiadása között egy év különbség.
Hivatalos, ún. levéltári jellegű nyomtatványok a hazai hivatalok ügyintézése során keletkezett iratok nyomtatott változatai, amelyekkel a kézírásos másolás munkáját akarták megtakarítani. 1750-ig számuk aránylag csekély, ezért valamennyit felvettük a kötetbe. A század második felében számuk azonban rendkívüli mértékben megnőtt, ezért közülük csak azok kerültek be a mostani kötetbe, amelyek nyomdai impresszumot is tartalmaznak, és amelyeket feltehetőleg a közönség számára is forgalomba hoztak.
Szerepelnek ebben a bibliográfiai pótkötetben hírlapok, folyóiratok egyes évfolyamai is. A 18. század vége felé fokozatosan elterjedt periodikusan megjelenő sajtótermékek ugyan másfajta leírást követelnének, de a teljesség érdekében nem akartuk kizárni kötetünkből. A részletes tájékoztatást e témakörben a V. Busa Margit által összeállított „Magyar sajtóbibliográfia 1705–1849” (Bp. 1986. I–II. kötet) nyújtja.
A Petrik VII. kötet kezdő éve a korábbi gyakorlattal eltérően már nem 1712, hanem 1701. A nemzetközi gyakorlatban egyre inkább az évszázadonkénti tagolás került előtérbe, ezért szükségesnek látszott a Szabó Károly által a Régi Magyar Könyvtárban alkalmazott 1711/1712-es választóvonal áthelyezése. Az 1701–1711 között megjelent hazai nyomtatványok közül azok kerültek bele a mostani pótkötetbe, amelyeket sem Szabó Károly bibliográfiája, sem az ahhoz készült Sztripszky-féle “Adalékok” nem tartalmaznak, tehát azóta váltak csak ismeretessé, és példányuk is megtalálható.
A Petrik VII. kötetben közzétett anyag tíz nyelvű: magyar, latin, német, szlovák, horvát, szerb, görög, román, olasz és francia. Külföldön, idegen nyelven megjelent kiadásokat is felvettünk, amennyiben magyar nyelvű részt is tartalmaznak: erre a megjegyzés rovatban utalunk. (A görög és cirill betűs szövegek átírásakor az OSZK gyakorlatát tekintettük mérvadónak. Latin nyelvű szövegnél az i–j, u–v különbségét nem tükröztük a címleírásban.) A tekintélyes számú szlovák (cseh) és szerb nyomtatvány meghatározásában értékes segítséget nyújtott Käfer István és Bor Kálmán.
A mostani pótkötet összeállításával egyidőben sor került három kisnyomtatványtípus feltárására is: a 18. századi magyarországi gyászjelentések, színházi plakátok és szöveges szentképek leírására. Mind a nagy mennyiség, mind a speciális címleírás indokolta ennek a három csoportnak elkülönítését. Terjedelmi okok miatt ezeket a közeljövőben megjelenő Petrik VIII. kötet fogja – a nyomdamutató kiegészítésével együtt – tartalmazni.
A 18. századi Magyarországon bármely nyelven megjelent és külföldi magyar nyelvű nyomtatványok száma mindezek után a következőképpen alakul:
Petrik-bibliográfia I–IV. kötetből | 11 630 tétel |
Petrik VIII. kötetből: | 1 326 |
1701–1711 közötti eddig ismert tételek | 655 |
(kivéve a Petrik VII. kötetbe felvettek) | Összesen: 26 635 |
A Petrik VII. kötet címleírásai valamivel igényesebbek, hosszabbak az előző, V. pótkötet címleírásainál. Az egyes tételeket szerző vagy címrendszó alatt vettük fel. Négy társszerző esetében már a címrendszó lett a besorolás alapja, ugyanígy a nem azonosítható monogramos szerzőknél. A lehetőség szerint törekedtünk a szerzetesi nevek feloldására is. A szerző neve nélkül megjelent műveknél Wix Györgyné 18. századi hazai anonimák jelentős részének feloldását tartalmazó, még publikálatlan összeállítása nyújtott rendkívül hasznos segítséget.
A Petrik V. kötettel ellentétben a szerző keresztnevét nem adtuk meg külön magyarul (vagy más nemzeti nyelven) is, hanem meghagytuk abban a formában, ahogy a nyomtatványokon szerepelt. A családnévnél szögletes zárójelben áll az elfogadott névalak, ha az eltér a nyomtatványban használttól: az elfogadott névformáknál figyelembe vettük a Petrik V. kötet megoldásait is. Amennyiben egy szerző különböző nyelvű művekkel szerepelt, az egységes besorolás érdekében kivételt tettünk a keresztneveknél: itt is megadtuk a nemzeti nyelvű elfogadott névformát. A nem magyarországi szerzők keresztnevének kiegészítése is a mű nyelvéhez igazodik.
Az uralkodói rendeleteket a szokásos módon az uralkodó magyar nyelven megadott neve alatt vettük fel. Az uralkodó címeiből, amellyel a szöveg kezdődik csak az első néhány szót közöljük, ezt követi az érdemi szövegkezdet, ami a rendelet tárgyának megadása a rendelet szövege elejének tömörítésével. Leírásunk sok esetben még így is nagyon hosszú lett, a részletesebb 18. századi feldolgozás feltehetően más leírási módszer kidolgozását teszi majd szükségessé.
A vizsgatételek a tanár(ok) neve alatt találhatók (ha azok száma nem haladta meg a hármat), a diákokat csak közreműködőknek tekintettük. A 18. század végén kezdett elterjedni az olyan tézis is, amely a tanár nevét nem tüntette fel: ilyenkor a művet címrendszóhoz soroltuk be. A század végén megjelent önálló – zömükben orvosi – disszertációkat viszont a diák neve alatt írtuk le.
Címleírásaink valamennyi közreműködő nevét igyekeznek megadni: így a fordítót, átdolgozót, a kiadás címlapon feltüntetett mecénását, téziseknél a vizsgázók nevét (de itt legfeljebb hat nevet). Feltüntetjük továbbá a közreműködőkön túl egyes nyomtatványok, pl. iskolai színielőadások programjainak esetében azt a magasrangú személyt is, akinek jelenlétében vagy akinek tiszteletére adták elő a darabot. Nem szerepel viszont a vizsgatéziseknél a tanárok és diákok nevén túl az iskolai intézmény igazgatójának, dékánjának vagy a magasrangú vendégnek a neve (kivéve, ha a személy címe jelöli meg a rendi hovatartozást), hiszen ennyi név már az áttekintést veszélyeztetné.
A címlapon, ill. annak verzióján szereplő hely- és intézménymegjelölések, szerzetesrendek megnevezései, időpontok, a korábbi kiadásra történő utalások mindig szerepelnek a címleírásban. Törekedtünk a címleírásban közölt rövidítések feloldására is. A szerző címeit, rangját a legtöbb esetben elhagytuk.
Erőfeszítéseket tettünk a kötet összeállítása során a hely nélkül megjelent nyomtatványok nyomdahelyének meghatározására is. A címlapmásolatok alapján ez számos esetben sikerült, de legalább mégegyszer annyi maradt megoldatlan. A most még nem lokalizálható, de tartalma alapján magyarországinak vélt nyomtatványok, “feltehetően magyarországi nyomtatvány” megjelöléssel kerültek be a kötetbe. Ez a megjegyzés nem kevés esetben olvasható. Bízunk benne, hogy a 18. századi nyomdatörténeti kutatások előrehaladtával egyre több hely nélküli nyomtatványt lehet majd meghatározni.
Az év nélkül megjelent nyomtatványok esetében, ha a nyomdász neve fel volt tüntetve, ennek alapján adtuk meg a megjelenési időkört, számos esetben tartalmi fogódzók adtak erre lehetőséget. Itt a legnehezebb problémát a ponyvanyomtatványok jelentették: sok esetben csak annyit lehetett közölni, hogy “a 18. század második felében nyomtatták.” Van a nyomtatványoknak egy olyan csoportja is, amelyről kiállítása alapján sem lehetett biztonsággal eldönteni, hogy az 1790-es években vagy éppen az 1800-as évek elején készültek: ilyen esetben az “1800 körül” kifejezést használtuk, inkább vállalva azt a veszélyt, hogy már 19. századi nyomtatvány is bekerül a pótlások közé, semmint 18. századi maradjon ki a kötetből.
A nyomdászok neve általában rövid formában, csak családnévvel szerepel, kivéve, amikor pl. a genitivusban lévő név a teljes forma megadását követelte. A hiányzó, de meghatározható nyomdát szögletes zárójelben tüntettük fel. Azoknak a városoknak az esetében, ahol egyidejűleg több nyomda is dolgozott (pl. Buda, Pest, Pozsony), előfordul, hogy a jelenlegi ismeretek alapján még nem lehetett biztonságosan meghatározni, hogy a műhelyek közül melyik állította elő a kérdéses kiadványt. Ilyenkor a “nyomda nélkül” megjelölést a címleírás nyelvén mindig megadjuk. Ugyanez érvényes arra az esetre is, amikor a kiadót ismerjük, pl. egy pozsonyi könyvkereskedő katalógusa esetében, de nem tudjuk a nyomdát meghatározni. A kötetbe való bekerülés egyik alapvető kritériuma a nyomtatás helye, ez egyben azt is jelenti, hogy impresszum nélküli mű esetében kiadási helyet, vagyis olyan város feltüntetését, ahol nyomda nem működött, nem fogadtunk el, hanem hely nélküli és nyomda nélküli (de feltehetően magyarországi) nyomtatványként írtuk le őket. A nyomda-meghatározások pontosítása nem kis mértékben V. Ecsedy Juditnak köszönhető, aki a készülő Petrik VIII. kötetet gondozza.
A Petrik VII. kötet 5363 tételének besorolása betűrendes. A kötet használatát bőséges számú utalók igyekeznek megkönnyíteni. A betűrend megfelelő helyén a következő utalók találhatók:
– A címleírásban szereplő valamennyi személynévről a szerzői, ill. a címrendszóra. Ezen belül a társszerzőkről az első szerzőre, az összes közreműködőről (átdolgozó, fordító, a kiadás közrebocsátója, vizsgatéziseknél a vizsgázók) a rendszóra, az alkalmi versek, beszédek címzettjéről a szerzőre vagy címre.
– A névalakok egységesítését szolgáló utalások: az eltérő helyesírási változatról az elfogadottra.
– A csak a védőszentet jelölő szerzetesi nevekről a családi névre.
– Szerzői monogramokról a feloldott szerzői névre vagy ennek hiányában a címrendszóra (a monogram sorrendjének változatlan hagyásával).
– A most meghatározott anonim műveknél a mű címéről a feloldott szerzői névre.
– Anonim, kétnyelvű műveknél a mű második nyelvén írt címéről az első nyelven írt címre.
A sok azonos téziscím miatt az utalókba bevettük a nyomtatás évszámát is: az évszámos utaló tehát minden esetben (akkor is, ha ez a cím kezdetéből még nem ismerhető fel) vizsgatézist, ill. vele egybekötött főművet jelöl. Az azonos személynéven belül az utalók betűrendben követik egymást. Az azonos személynév nem mindig jelenti ugyanazt a személyt: e kötet utalói azonban elsősorban a használó szempontjait veszik figyelembe, ezért le lehetett mondani az utalóknál az azonos személynevet viselő, de különböző időben élt személyek megkülönböztetéséről, amely a keresést bizonyosan lassítaná.
Végül köszönetet kell mondanunk mindazoknak a hazai és külföldi gyűjteményeknek és az azokban dolgozó kollégáknak, akik állományuk feltárásával, adatközléssel segítségünkre voltak.
A kötet összeállítása nem történhetett volna meg az Országos Széchényi Könyvtár vezetésének állandó és hathatós támogatása nélkül. Ez tette lehetővé, hogy a Régi Magyarországi Nyomtatványok Bibliográfiai Szerkesztőségén belül létrejöjjön és hatékonyan működjék a 18. századi nyomtatványok nyilvántartásával és bibliografizálásával foglalkozó csoport. E kötet anyagának gyűjtésében, feldolgozásában, a technikai munkálatokban az évek során a felsorolt összeállítókon kívül még sokan vettek részt. E meg nem nevezett munkatársakat is köszönet illeti lelkes és önzetlen közreműködésükért.
LELŐHELYEK
A lelőhelyként megjelölt könyvtárak rövidítéseinek feloldása
Aiud Bethlen | Aiud (Nagyenyed), Bibliotheca Documentară Bethlen |
Augsburg Stadtb | Augsburg, Staats- und Stadtbibliothek |
Bač Franj | Bač (Bács), Franjevačka knjižnica |
Baja Városi | Baja Ady Endre Városi Könyvtár |
Balassagyarmat Muz | Balassagyarmat, Palóc Múzeum |
Bardejov Muz | Bardejov (Bártfa), Mestské múzeum |
Békéscsabai Megyei | Békéscsaba, Békés Megyei Könyvtár |
Beograd NB | Beograd, Narodna biblioteka v Srbije |
Beograd Patr | Beograd, Patrijaršijska biblioteka |
Beograd Univ | Beograd, Universitetska bibliotkea “Svetozar Marković” |
Beremend Pléb | Beremend Plébánia, Pécsi egyházmegye |
Berlin Univ | Berlin, Universitätsbibliothek |
Berlin Univ Finno-Ugr | Berlin, Universitätsbibliothek. Zweigstelle Finno-Ugristik |
Bokod Ev | Bokod, Evangélikus Gyülekezet |
Bonyhád Gimn | Bonyhád, Petőfi Sándor Gimnázium és Kollégium Könyvtára |
Bp EK | Budapest, Eötvös Lóránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár |
Bp ELTE Tört | Budapest, Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Történettudományi Tanszék Könyvtára |
Bp Ev | Budapest, Evangélikus Országos Könyvtár |
Bp Fer | Budapest, Magyar Ferences Könyvtár |
Bp Fer Esztergom | Budapest, Magyar Ferences Könyvtár. Esztergomi Ferences Könyvtár |
Bp FSZEK | Budapest, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár |
Bp Hadt Muz | Budapest, Hadtörténeti Múzeum Könyvtára |
Bp Hittud | Budapest, Hittudományi Akadémia Könyvtára |
Bp Holl | Budapest, Holl Béla |
Bp Horváth | Budapest, Horváth J. József |
Bp MOL | Budapest, Magyar Országos Levéltár |
Bp MÉM Inf | Budapest, Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja |
Bp MTA Ir | Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, Irodalomtudományi Intézet Könyvtára |
Bp MTA Népr | Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, Néprajzi Kutatóintézet Könyvtára |
Bp MTA Nyelv | Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, Nyelvtudományi Intézet Könyvtára |
Bp MTAK | Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára |
Bp Orv Muz | Budapest, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár |
Bp Parl | Budapest, Országgyűlési Könyvtár |
Bp Ped | Budapest, Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum |
Bp Petőfi Gimn | Budapest, Petőfi Sándor Gimnázium Könyvtára |
Bp Petőfi Muz | Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtára |
Bp Piar | Budapest, Kegyesrendi Központi Könyvtár |
Bp Ráday | Budapest, Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteménye |
Bp SOTE | Budapest, Semmelweis Orvostudományi Egyetem Központi Könyvtára |
Bp Szem | Budapest, Központi Papnevelő Intézet Pálos Könyvtára |
Bp Unit | Budapest, Unitárius Könyvtár |
Bratislava Arch | Bratislava (Pozsony), Mestský archív |
Bratislava Lyc | Bratislava (Pozsony), Ustredná knižnica Slovenskej akadémie vied, Lyceálna knižnica |
Bratislava Reg | Bratislava (Pozsony), Regionálna knižnica |
Bratislava Sem | Bratislava (Pozsony), Rimsko-katolická seminárna knižnica |
Bratislava Univ | Bratislava (Pozsony), Knižnica University Komenského |
Brno Stát | Brno, Státná vědecká knihovna |
Brno Znojmo Dom | Brno, Statná vedecká knihovna, Knihovna znojemských dominikánov |
Bucureşti Stat | Bucuresti, Bibliotheca Centrală de Stat |
Cluj Lyc | Cluj-Napoca (Kolozsvár), Bibliotheca Filialei Cluj a Academiei Republici Sociale Române, Anexa nr. I. |
Cluj Ref | Cluj-Napoca (Kolozsvár), Bibliotheca Filialei Cluj a Academiei Republicii Sociale Române, Anexa nr. II. |
Cluj Unit | Cluj-Napoca (Kolozsvár), Bibliotheca Filialei Cluj a Academiei Republicii Sociale Române, Anexa nr III. |
Cluj Univ | Cluj-Napoca (Kolozsvár), Biblioteca Centralâ a Universitâtii Victor Babes |
Csurgó Gimn | Csurgó, Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola Könyvtára |
Dakovo Bisk | Dakovo (Diakovár), Biskupijska knjižnica |
Debrecen EK | Debrecen, Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtára |
Debrecen Ref | Debrecen, Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtára |
Dolný Kubin | Dolný Kubin (Alsókubin), Čaplovičova knižnica |
Eger Érs | Eger, Főegyházmegyei Könyvtár |
Eger Gárdonyi | Eger, Gárdonyi Emlékház |
Eger Megyei | Eger, Heves Megyei Könyvtár |
Eger Muz | Eger, Dobó István Vármúzeum Szakkönyvtára |
Eger Szem | Eger, Papnevelő Intézet Könyvtára |
Eisenstadt Franz | Eisenstadt (Kismarton), Franziskaner Bibliothek |
Eisenstadt Landesb | Eisenstadt (Kismarton), Burgenländische Landesbibliothek |
Esztergom Belv | Esztergom, Belvárosi templom |
Esztergom Főegyh | Esztergom, Főegyházmegyei Könyvtár |
Esztergom Simor | Esztergom, Érseki Simor Könyvtár |
Göttingen Univ | Göttingen, Neidersächsische Staats- und Universitätsbibliothek |
Graz Landesb | Graz, Steiermärkische Landesbibliothek |
Graz Univ | Graz, Universitätschbibliothek |
Gundelsheim | Gundelsheim/Neckar, Siebenbürgische Bibliothek |
Güssing Franz | Güssing (Németújvár), Franziskaner Bibliothek |
Gyöngyös Bajza | Gyöngyös, Bajza József Műemlék Könyvtár |
Győr Bencés | Győr, Bencés Könyvtár |
Győr Megyei | Győr, Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár |
Győr Püsp | Győr, Egyházmegyei Könyvtár |
Hajdúböszörmény Gimn | Hajdúböszörmény, Bocskai István Gimnázium Könyvtára |
Hajdúnánás Gimn | Hajdúnánás, Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola Könyvtára |
Halle Univ | Halle, Universitäts- und Landesbibliothek Sachsen-Anhalt |
Heidelberg Univ | Heidelberg, Universitätsbibliothek |
Hódmezővásárhely Gimn | Hódmezővásárhely, Bethlen Gábor Gimnázium Könyvtára |
Jasov MS | Jasov (Jászó), Matica slovenská |
Jasov MS Košice Dom | Jasov (Jászó), Matica slovenská, Košice Dominikáni |
Jasov MS Leles Prem | Jasov (Jászó), Matica slovenská, Leles Premonštrati |
Jasov MS Levoča Min | Jasov (Jászó), Matica slovenská, Levoča Minoriti |
Jasov MS Rožnava Sem | Jasov (Jászó), Matica slovenská, Rožnava Seminarium |
Kalocsa Érs | Kalocsa, Főszékesegyházi Könyvtár |
Kecskemét Megyei | Kecskemét, Katona József Megyei Könyvtár |
Kecskemét Piar | Kecskemét, Kegyesrendi Könyvtár |
Kecskemét Ref | Kecskemét, Református Egyházközség Könyvtára |
Kempten Stadtb | Kempten, Stadtbibliothek |
Kežmarok Ev | Kežmarok (Késmárk), Evanjelická cirkevná knižnica |
Keszthely Helikon | Keszthely, Helikon Kastélymúzeum Könyvtára |
Kiskunhalas Gimn | Kiskunhalas, Szilády Áron Gimnázium és Szakközépiskola Könyvtára |
Kiskunhalas Muz | Kiskunhalas, Thorma János Múzeum Könyvtára |
Kiskunhalas Ref | Kiskunhalas, Református Egyházközség Könyvtára |
Kloštar Ivanić Franj | Kloštar Ivanić, Franjevačka knjižnica |
Klosterneuburg Stiftsb | Klosterneuburg, Stiftsbibliothek |
Košice Kraj | Košice (Kassa), Krajská knižnica |
Košice Muz | Košice (Kassa), Východoslovenské múzeum |
Košice Štat | Košice (Kassa), Štátna vedecká knižnica |
Kraków Akad | Kraków, Biblioteka Polskiej Akademii Nauk |
Kraków Bern | Kraków, Biblioteka Provincji Bernardijnów |
Kraków Jes | Kraków, Biblioteka Jesuitici |
Kraków Mis | Kraków, Biblioteka Misjonarzy |
Kraków Univ | Kraków, Biblioteka Jagiellońska Universitet Jagielloński |
Kremsmünster Stiftsb | Kremsmünster, Stiftsbibliothek |
Kunszentmiklós Gimn | Kunszentmiklós, Damjanich János Gimnázium Könyvtára |
Levoča Ev | Levoča (Lőcse), Evanjelická cirkevná knižnica |
Linz Arch | Linz, Stadtarchiv |
Liptovský Mikulaš Tran | Liptovský Mikulaš (Liptószentmiklós), Tranoscius knižnica |
Ljubljana Sem | Ljubljana, Seminar |
Ljubljana Univ | Ljubljana, Narodna i univerzitetna knjižnica |
London BL | London, British Library |
Mannheim Mus | Mannheim, Reis Museum |
Martin MS | Martin (Turócszentmárton), Matica slovenská |
Martin MS Banská Bystrica | Martin (Turócszentmárton), Matica slovenská, Banská Bystrica, Seminarium |
Martin MS Bratislava Franc | Martin (Turócszentmárton), Matica selovenská, Bratislava Franciškani |
Martin MS Bratislava Jes | Martin (Turócszentmárton), Matica slovenská, Bratislava Jezuiti |
Martin MS Bratislava Kap | Martin (Turócszentmárton), Matica slovenská, Bratislava Kapucini |
Martin MS Hlohovec | Martin (Turócszentmárton), Matica slovenská, Hlohovec Františkani |
Martin MS Nitra Piar | Martin (Turócszentmárton), Matica slovenská, Nitra Piaristi |
Martin MS Podolinec Piar | Martin (Turócszentmárton), Matica slovenská, Podolinec Piaristi |
Martin MS Radvani | Martin (Turócszentmárton), Matica slovenská, Radványi |
Martin MS Zay | Martin (Turócszentmárton), Matica slovenská, Zay |
Mihályi Pléb | Mihályi plébánia, Győri egyházmegye |
Miskolc Gimn | Miskolc, Lévay József Könyvtár |
Miskolc Megyei | Miskolc, II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár |
Miskolc Muz | Miskolc, Hermann Ottó Múzeum Könyvtára |
Miskolc NME | Miskolc, Nehézipari Műszaki Egyetem Központi Könyvtára |
Mnich Hradište Muz | Mnich Hradište Múzeum |
Mosonmagyaróvár Muz | Mosonmagyaróvár, Hansági Múzeum Könyvtára |
Murska Sobota Pokr | Murska Sobota (Muraszombat), Pokrajinska in študijska knjižnica |
München Staatsb | München, Bayerische Staatsbibliothek |
München Univ | München, Universitätsbibliothek |
Münster Univ | Münster, Universitätsbibliothek |
Nagymaros Pléb | Nagymaros Plébánia, Esztergomi főegyházmegye |
Novi Sad MS | Novi Sad (Újvidék), Matica srpska |
Nyírbátor Muz | Nyírbátor, Báthori István Múzeum Könyvtára |
Olomouc Stat | Olomouc, Státni vedecká knihovna |
Osijek Muz | Osijek (Eszék), Knjižnica muzeja Slavonie |
OSZK | Országos Széchényi Könyvtár |
OSZK Kéz | Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár |
OSZK Knyt | Országos Széchényi Könyvtár, Kisnyomtatványtár |
OSZK RNyT | Országos Széchényi Könyvtár, Régi Nyomtatványok Tára |
OSZK Szt | Országos Széchényi Könyvtár, Színháztörténeti Tár |
Pannonhalma | Pannonhalma, Főapátsági Könyvtár |
Pápa Ref | Pápa, Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei |
Pécs EK | Pécs, Janus Pannonius Tudományegyetem Könyvtára |
Pécs Püsp | Pécs, Egyházmegyei Könyvtár |
Pécs Városi | Pécs, Városi Könyvtár |
Praha Acad | Praha, Základni knihovna, Českoslovensjké akademie věd |
Praha Muz | Praha, Knihovna Národniho muzea |
Praha Stát | Praha, Státni knohovna Československé socialistické republiky |
Prešov Štát | Prešov (Eperjes), Štátná vedecká knižnica |
Sárospatak Muz | Sárospatak, Rákóczi Múzeum Könyvtára |
Sárospatak Ref | Sárospatak, Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei |
Sátoraljaújhely Gimn | Sátoraljaújhely, Kossuth Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola Könyvtára |
Sibiu Astra | Sibiu (Nagyszeben), Biblioteca Astra |
Sibiu Bruk | Sibiu (Nagyszeben) Muzeul Samuel Brukenthal |
Sl. Požega Franj | Slavonska Požega (Pozsega), Franjevačka knjižnica |
Slavonski Brod Franj | Slavonski Brod (Bród), Franjevačka knjižnica |
Sopron Ev | Sopron, Evangélikus Gyülekezet |
Sopron Gimn | Sopron, Berzsenyi Dániel Gimnázium Könyvtára |
Sopron Lev | Sopron, Győr-Sopron Megyei Levéltár |
Sopron Múz | Sopron, Liszt Ferenc Múzeum |
Stuttgart Landesb | Stuttgart, Württembergische Landesbibliothek |
Subotica Bisk | Subotica (Szabadka), Biskupijska knjižnica |
Subotica Franjn | Subotica (Szabadka), Franjevačka knjižnica |
Szarvas Gimn | Szarvas, Vajda Péter Gimnázium és Szakközépiskola Könyvtára |
Szeged Főisk | Szeged, Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Könyvtára |
Szegedi Somogyi | Szeged, Somogyi Könyvtár |
Székesfehérvár Gimn | Székesfehérvár, József Attila Gimnázium Könyvtára |
Székesfehérvár Lev | Székesfehérvár, Fejér Megyei Levéltár |
Székesfehérvár Muz | Székesfehérvár, István király Múzeum Könyvtára |
Székesfehérvár Püsp | Székesfehérvár, Egyházmegyei Könyvtár |
Szekszárd Muz | Szekszárd, Béri Balogh Ádám Múzeum Könyvtára |
Szentes Gimn | Szentes, Horváth Mihály Gimnázium Könyvtára |
Szolnok Megyei | Szolnok, Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár |
Tatabánya Megyei | Tatabánya, József Attila Megyei Könyvtár |
Tîrgu Mureş Bolyai | Tîrgu Mureş (Marosvásárhely), Biblioteca Documentară Teleki şi Bolyai |
Tîrgu Mureş Teleki | Tîrgu Mureş (Marosvásárhely), Biblioteca Documentară Teleki şi Bolyai |
Tiszafüred Muz | Tiszafüred, Kiss Pál Múzeum Könyvtára |
Trenčin Kraj | Trenčin (Trencsén), Krajská knižnica |
Trnava Múz | Trnva (Nagyszombat), Západoslovenské múzeum |
Trnava SSV | Trnava (Nagyszombat), Knižnica Spolku Svatého Vojtecha |
Vác Muz | Vác, Vak Bottyán Múzeum Könyvtára |
Vác Püsp | Vác, Egyházmegyei Könyvtár |
Veszprém Lev | Veszprém, Veszprém Megyei Levéltár |
Veszprém Megyei | Veszprém, Eötvös Károly Megyei Könyvtár |
Veszprém Muz | Veszprém, Bakonyi Múzeum Könyvtára |
Veszprém Püsp | Veszprém, Püspöki Könyvtár |
Vukovar Franj | Vukovar, Franjevačka knjižnica |
Warszava Narod | Warszawa, Biblioteka Narodowa |
Wien Franz | Wien, Franziskaner Bibliothek |
Wien Jes | Wien, Jesuiten Bibliothek |
Wien ÖNB | Wien, Österreichische Nationalbibliothek |
Wien Schotten | Wien, Schottenbibliothek |
Wien Kriegsarch | Wien, Österreichschies Statsarchiv, Abteliung IV: Kriegsarchiv |
Wien Stadtb | Wien, Stadtbibliothek |
Wien Univ | Wien, Universitätsbibliothek |
Wolfenbüttel | Wolfenbüttel, Herzog August Bibliothek |
Wroclaw OSS | Wroclaw, Biblioteka Zakladu Narodowego im. Ossolińskich |
Wroclaw Univ | Wroclaw, Biblioteka Universytecka |
Zagreb Franj | Zagreb, Franjevačka knjižnica |
Zagreb Grad | Zagreb, Gradska knjižnica |
Zagreb Metrop | Zagreb, Metropolitanska knjižnica |
Zagreb Sem | Zagreb, Seminar |
Zagreb Univ | Zagreb, Nacionalna in sveučilisna biblioteka |
Zalaegerszeg Megyei | Zalaegerszeg, Zala Megyei Könyvtár |
Zirch Reguly | Zirc, Országos Széchényi Könyvtár Reguly Antal Műemlék Könyvtár |
Zürich Zentr | Zürich, Zentralbibliothek, Kantons-, Stadt- und Universitätsbibliothek |
a. t. e. typ. | aneu topous, etous, typographeias |
b. m. r. t. | bez miesta, roku, tlečiarne |
h. é. ny. n. | hely, év, nyomda nélkül |
P. | Petrik Géza: Magyarország bibliographiája 1712–1860. |
RMK | Szabó Károly: Régi Magyar Könyvtár I–II. Bp. 1879–1885. |
s. typ. nom. | sine typographiae nomine |
transl. | translator, fordító |
A kötetben alkalmazott speciális jelölések:
< > | a nyomtatványon kézírással feltüntetett adat |
.. (pld. die..) | a vizsgatézisnél a hónapnak és napnak kihagyott és ki nem töltött helye |
» « | | | | | a leírás példány alapján készült, de kiegészítésére nem volt lehetőség |