77. A NÉPSZERŰ KISEPIKA (VARGA IMRE) | A magyar irodalom története

60977. A NÉPSZERŰ KISEPIKA
(VARGA IMRE)

Az elbeszélő irodalom, mely a művelt nemesség körében is egyre nagyobb népszerűségnek örvendett a rokokó évtizedekben, a széles olvasóréteg legkedveltebb olvasmány-anyagát alkotta. Míg azonban Faludi novella-átdolgozásai, illetve a magyarra fordított regények komoly morális és politikai tanítások hordozói, addig a népszerű epikából, szórványos eseteket nem tekintve, a nevelő célzat teljesen hiányzott. Az általános elvilágiasodásnak éppen az volt az egyik legszembetűnőbb jele, hogy a vallásos könyvek mellett, sőt azok helyett a merőben világi – gyakran korántsem erkölcsös – elbeszélések váltak közkedveltté. Formájuk egyaránt lehetett vers vagy próza, a prózai írások azonban többségben vannak az írni-olvasni tudás kiterjedésének természetes következményeként.

Műfaji tekintetben a szórakoztató epika igen változatos. Hosszabb elbeszélés csak egyetlen egy akad közöttük, az is még az előző periódus utolsó évtizedében látott napvilágot: Két krónika. Az első Stilfrid csehországi királyról. A másik Brunczvik Stilfrid fiáról csehek királyáról (Pozsony 1730). A német eredetű, középkori történetet csehből fordították; meséje, előadásmódja mindenben a 17. század második felének prózai elbeszéléseihez, a Fortunatushoz és a Szép Magelonához teszik hasonlóvá. Nem lehetetlen, hogy Stilfrid és Brunczvik történetét is amazokkal egy idő tájt fordították, s csupán megjelenésére került későn sor, vagy pedig régebbi kiadásai vesztek el. Bár ponyvakiadványok útján, miként más korábbi regényes történeteket, a 18. század második felében ezt is terjesztették, erre az időszakra a rokokó ízlésnek inkább megfelelő kisepikai formák a jellemzőek. Ez utóbbiak terén nagy a változatosság; a műfaji határok gyakran egymásba mosódnak, az egyes elbeszélés-típusok nem is választhatók el mindig egymástól.

A népszerű elbeszélő irodalom sokrétűsége összefügg közönségük igen szerteágazó voltával. A művészileg igénytelen, vagy pedig akkor alantasnak tartott olvasmányok ugyanis nemcsak egyszerű, kevésbé művelt emberek számára készültek, e nem szalonképes irodalom olvasására az előkelőbbek, kényesebb ízlésnek is szívesen szakítottak maguknak időt. Valóban népies és csupán komolytalan, vagy ahogy akkor nevezték: "elegy-belegy" írások ezért egyaránt vannak köztük, többnyire tarka összevisszaságban.

A história "Mulatságos rövid történetek" Az eredeti anekdota Hermányi Dienes József Kiadások Irodalom

Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir