41. KAZINCZY PESTI TRIÁSZA (HORVÁTH KÁROLY)
41. KAZINCZY PESTI TRIÁSZA
(HORVÁTH KÁROLY)
(HORVÁTH KÁROLY)
Kazinczy harcának sikeréhez jelentékeny mértékben hozzájárult az a körülmény, hogy Pesten létrejött egy olyan írói csoportosulás, mely a széphalmi mester elveit képviselte, őt vezérnek ismerte el, s harcba szállt a nyelvújítás védelmében. A csoportosulás magja három író volt: Horvát István, Vitkovics Mihály és Szemere Pál, kiket Kazinczy "triászának" nevezett el.
A triász eredete Révai és Verseghy helyesírási vitájának, idejére nyúlik vissza. Horvát István, Vitkovics Mihály és Ferenczy János ügyvéd, a későbbi földrajzi író, Révai nyelvészeti és helyesírási elveit tették magukévá, s Horvát értekezést adott ki Boldogréti Víg László álnéven Verseghy ellen. Kazinczy egyik levelének (csak utólagosan jóváhagyott) publikációja a széphalmi mestert is bevonta – Révai Miklós mellett – a vitába. Révai 1807-ben bekövetkezett halála után a tanítványok folytatták munkásságát, s mikor Ferenczy 288Bécsbe távozott, helyét Szemere Pál foglalta el, Kazinczy legkitartóbb és leglelkesebb neológus híve, aki már nyilvánosan is felszólalt Kazinczy mellett az Árkádia-perben.
1808-ban Kazinczy Bécsbe utaztában néhány napig Pesten tartózkodott, s ekkor Szemere teljesen megnyerte hívéül Vitkovicsot és Horvát Istvánt. Kazinczy-tiszteletükre jellemző Vitkovics meghatározása a triász célkitűzéseiről: "Kazinczynak írását a fővárosban képviselni és közrehatását támogatni." Mesterük javaslatára egy kritikai folyóiratot terveztek Aurora, majd Amalthea néven; ez nem jött létre, de az összegyűjtött anyag felhasználásával indult meg Döbrentei Erdélyi Muzeuma. Előkészítették Dayka és Berzsenyi műveinek kiadását. Hadakoztak Czinke Ferenccel, aki a neológia ellenfele a pesti egyetemi katedrán. Az egyetemi hallgatók egy csoportja Horvát Istvánt kéri fel magyar nyelvi és irodalmi előadásokra, köztük volt Bierbauer-Serfőző, későbbi nevén Helmeczy Mihály, ő lett a nyelvújtás egyik legtüzesebb híve. 1812-ben Horvát kiadta Kazinczy és Szemere három-három szonettjét. A triász kapcsolatot tartott fenn vidéki írókkal (Kölcseyvel és Berzsenyivel) is. Horvátnak sikerült megindítania az első magyar szépirodalmi almanachot, a Magyar Dámák Kalendáriumát (1812–1815), Kazinczy híveinek írásait közölte benne. 1812-től a triász összejövetelei Vitkovics irodalmi estélyein rendszeressé váltak, s bár ekkor a korábbi egység már meglazult, törekvéseik tovább éltek Szemere nyelvújítási harcában, a Mondolatra. Kölcseyvel együtt adott Feleletében.
A triász tagjai későbbi munkásságukkal már a következő irányzat, az Aurora köre számára egyengették az utat: Horvát a magyar múlt és őstörténet felé irányítja a figyelmet, Vitkovics népdalok írásával próbálkozik, Szemere esztétikai munkáiban a romantika és a népiesség irányában tájékozódik. Alapjában véve azonban mindvégig a Kazinczy-iskola hívei maradtak, és később több ponton szembekerültek az új, romantikus irányzattal.
A triász érdekes fejlődési fok irodalmunk polgárosodása útján. Tagjai városi életformájú emberek, Horvát és Vitkovics mögött nem áll nemesi birtok, polgári foglalkozást kell vállalniuk, s Szemere is csak 1812-től veszi át péceli birtokát. Társaskörükben Vitkovics estélyein közvetlenebb, polgáribb a hangulat, mint a mecénáskodó Teleki László szalonjában. A triász működése átmenet a vidéki nemesi kúriákban létrehozott irodalom és az Aurora körül kialakult minden vonatkozásban városi, polgári irodalom között.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
