Népdalai és balladái | A magyar irodalom története

Népdalai és balladái

Az 1827. év válságos esztendeje a magyar haladó erők küzdelmének. A dolgavégezetlenül feloszlott országgyűlés nagy csalódást okozott. A kiábrándulás egy időre elfordította irodalmunkat a közéleti témáktól, pesszimista hangokat váltott ki. A hangulatváltás új témákat hozott, új formákat igényelt, s ezáltal az irodalom esztétikai gyarapodásának forrásává is lett. Az 1828-ra kiadott Aurora egyike az almanach leggazdagabb évfolyamainak. Az Aurora munkatársai érdeklődni kezdenek a népköltészet iránt. Toldy és Stettner hívják fel erre barátaik figyelmét, és ezután Kisfaludy, Vörösmarty sorra írják népdalaikat vagy népdalszerű költeményeiket. Szerepe van ebben a folklór iránt Európa-szerte megnyilvánuló érdeklődésnek, továbbá Kölcsey igényének, aki már 1826-ban nemzeti szellemű költészet megteremtésére hívott fel, végül a nép iránti politikai érdeklődésnek is. Ez az érdeklődés egyelőre csak a liberális nemesség néphez való lehajlásának gesztusa. Kölcsey és Bajza (s részben Vörösmarty is) a népköltészetet a műköltészet felfrissítésére és nemzetibbé formálására akarták felhasználni; Kisfaludy külön műfajt látott a népdalban, melyet a magas költészettel párhuzamosan művelt. Az előbbiek a népköltészetből ellesett 408motívumokkal, annak hangvételével saját érzéseiket, saját líraiságukat adták vissza, Kisfaludy számára azonban nem élményszerű ihlet-alkalom a népdalírás, hanem mintegy a nép körébe való költői "kirándulás" lehetősége: "nem dalol együtt teljes lélekkel a maga legényeivel, leányaival, hanem daloltatja őket" (Horváth János). Népdalait a nép nyelvén írja, ami elsősorban a nyelvújítástól nem érintett nyelv alkalmazását jelenti, továbbá az ütemes magyar verselést a mértékes formák helyett. Felhasználja a népköltészet szokásos motívumait, így a kezdő természeti képet, bár éppen nem abban a naiv formában mint a nép, hanem a műköltő tudatosságával, a mondanivalóval való szoros logikai és érzelmi kapcsolásban (Messze fénylik a Balaton). Megtaláljuk nála a szokásos népdali szólongatásokat (rózsám, violám, galambom), a szépség-sablonokat (barna legény, piros leány, liliomszál), a népi couleur locale elemeit (nyáj, furulya, szűr, sarló, rokka), a hazai tájra való utalásokat (Tisza, Balaton, Bakony), a szökdelő gondolatmenetet, érzelmi változatosságot és az ennek megfelelő népies gondolatformákat, mint például ebben a sikerült és hamar népszerűvé vált strófában:

Hej csicsergő kis madár,
A szép leány csapodár.
Ha csapodár, jól teszi,
A legény úgy keresi.

Kisfaludy témái változatosak, dalai sokszor elbeszélést rejtenek magukban (Vedd sarlódat… ) A folklór elemeinek ezzel a sikerült felhasználásával Kisfaludy jelentősen hozzájárult az irodalmi népiesség fejlődéséhez, bár a népdal naiv hangját nemigen tudta megszólaltatni; a műköltői tudatosság és magatartás gyakran érezhető népdal-igényű költeményeiben.

Toldy leveleiből tudjuk, hogy Kisfaludy száz magaköltötte vagy íróbarátai által készített népdalból álló "kézikönyvecskét" szeretett volna kiadni és terjeszteni olcsó áron a nép között, hogy jobb ízléshez és magasabb művészi igényekhez szoktassa, és a népnek saját irodalmát ezáltal mintegy "megnemesítve" adja vissza.

Kisfaludy már az 1828-as Aurorában közli Vitkovics Bácskai népdalát, az 1829. évi kötetben pedig 25 magaszerzette népdalát adja ki Szalay Benjámin álnéven. A népszerű zsebkönyv szerkesztőjének ez az állásfoglalása nagyjelentőségű a népiesség iránti érdeklődés felkeltése szempontjából. A következő évben újabb 7 népdala jelenik meg az Aurorában, ekkor már Vörösmarty és Czuczor hasonló jellegű verseinek kíséretében. A legsikerültebbek Kisfaludy népdalai közül azok, amelyekben – általános gyakorlatától eltérően – saját érzelmei kapnak hangot a néptől ellesett formában; ilyenek a honvágyat megéneklő és méltán népszerű Szülőföldem szép határa, a benső szenvedéseiről, magányáról valló, megkapó líraiságú Sárga levél, melyről maga is megjegyzi: "féligmeddig szívből írtam".

Sárga levél, sárga levél
Bús utamra miért estél?
"Azért estem, mert nincs ágom
Nincs ami tart, nincs világom."

409Hej nekem is az a sorsom
Hideg a föld, fázva járom.
Van hazám, de nincsen benne
Egy kis hajlék, mely felvenne.
…

Több dalában hazafias érzéseit énekli meg, legismertebbek a Rákosi szántó a török alatt és a Mohácsi dal. Az előbbi népi éneklő szájába adott történeti helyzetdal, benne Kisfaludy saját kora hazafiúi gondjainak is hangot ad:

Pest-Budárul sok nép kijár,
S alig érti nyelvünket már:
Hej! ma-holnap a magyar szó
Ritka, mint a fejér holló.

Ez azonban már valóban nem népdal, legfeljebb sikerült dalszerű előadás. A népdalon kívül még egy új műfaj tűnik fel az Aurora körének költői termésében a húszas évek végén: a balladaszerű verses elbeszélés, vagy ahogy akkor nevezték, a "balláda". Kölcsey már előbb írt és ki is adott ilyeneket, de az Aurora tette népszerű műfajjá. Kisfaludy próbálkozásain még erősen német hatás (Bürger, Schiller, Goethe) érezhető; a műfaj csak Vörösmartynál válik majd igazán nemzetivé.

A balladában Kisfaludy romantikus: az alakok sablonszerűek (szerelmes és hű leány, szerelmes ifjú hős, vadász vagy dalnok, kegyetlen zsarnok), a hatást az események váratlan fordulata, idilli kimenetele vagy borzalmas végzetszerűsége kelti fel. Az Eprészleány a Szép Ilonka témájának korai feldolgozása, a "vár és kunyhó" motívum újabb változata, de boldog véggel. A különböző társadalmi állású szerelmesek – az egyszerű eprészleány és a vadászruhában udvarló főrangú ifjú – megszeretik egymást; a leány kincset talál, gazdag lesz, erre sokan esengenek kezéért, de ő hű marad egyszerű vadásznak hitt szerelmeséhez; a várurat meghatja a leány hűsége, és beleegyezik a házasságba. Az anapesztusokban írt költeményt könnyed, sima nyelv és verselés jellemzi. A Karácsonyéj – mint a drámák közül a Stibor vajda – a jobbágyait kegyetlenül gyötrő és tivornyázó várúr végzetszerű bűnhődését adja elő a kísérteties romantika eszközeivel. Bajza különösen nagyra értékelte, a legjobb német balladák párját vélte megtalálni benne. Kisfaludy itt Don Juan legendájának motívumát használja fel, de az elbizakodott nemesúr nem a temetői szobrot, hanem egy, általa halálba gyötört ember csontkoponyáját hívja meg vacsorájára, a váz azután meg is jelenik, és magával viszi a gonoszt a borzalmas halálba. Mélyebb a tragikum Az álmatlan királyban: az uralkodó gonosz eszközökkel szerezte meg koronáját, a lelkiismeretfurdalás elvette álmait. Ezért gyűlöl mindenkit, aki boldog, és vak dühében halálra sebez egy szerelmes párt, a leányban azután saját gyermekére ismer. Kisfaludy Károly néhány balladája a magyar történelemből veszi tárgyát. Ilyen a Budai harcjáték, talán legsikerültebb műve e műfajban. Mátyás és Holubár lovagi mérkőzéséről szól, gyorsabb menetű, mintegy átmeneti forma Kisfaludy Sándor regéi és Vörösmarty történeti balladái közt. Történeti anekdota jellegű A sastoll, a mentéjét buzogánnyal kibélelő öreg Toldiról, és a Bánkódó férj, melyet Vörösmartyval költői vetélkedésben írt, a házsártos feleségről, akit elrabol a 410tatár, de a férj a tatárt sajnálja. Népi tárgyú a Bandi, inkább néprege balladás formában, a Duna menti Aranyos falu keletkezéséről. Kisfaludy balladáiban éppúgy, mint lírai költeményeiben szereti a bonyolult rímszerkezeteket, strófáit rendszerint páros vagy félrímekkel indítja, és párrímekkel vagy ölelkező rímekkel zárja le.

Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir