Kitekintés: Konrád művei a hetvenes évek végén
Kitekintés: Konrád művei a hetvenes évek végén
Itt csak utalhatunk Konrád pályájának további alakulására. A hetvenes évek derekán beutazta Nyugat-Európát, járt az Egyesült Államokban, s újabb tapasztalatai alapján megkísérelte újraértelmezni a közép-kelet-európai kis népek történelmi útját, kultúráját, megszokássá szilárdult hagyományait. "Kelet-nyugati útigondolatai" utóbb könyvvé álltak össze, amely Az autonómia kísértése címmel jelent meg Párizsban 1980-ban.
Konrádot elsősorban a térség különleges, köztes helyzete érdekli: "A nyugati és keleti kultúra találkozása ez. A keleti filozófia szerint belefogni sem érdemes. A nyugati szerint a vállalkozást siker koronázza. A kelet-európai szerint meg kell próbálni, de tudni kell, hogy veszteni fogunk." Úgy véli, hogy a nagyhatalmak ismételt erőpróbáinak áldozatul eső kis népek mentalitása szükségképpen vált ilyenné.
Hasonló gondok foglalkoztatják Konrád harmadik, 1975 és 1978 között írt regényének, A cinkosnak (angol kiadása: 1982) hősét, T.-t is, aki épp olyan rezignáltan s mégis eltökélten menetel végig a 20. századi magyar és kelet-európai történelem fő színhelyein, mint ahogy névrokona tette A látogató történelem alatti világában. Háború, büntetőszázad, hadifogság, politikai munka és karrier koncepciós per, Nagy Imre kormánya, újabb letartóztatás, civil élet és végül önkéntes száműzetés egy elmegyógyintézetbe – ezek T. életútjának állomásai.
A korábbi regényekkel szemben A cinkos valósággal tobzódik az eseményekben: T. mindenütt ott van, ahol történik valami. Konrád célja immár az, hogy a – hol forradalmi, hol reformer, hol pedig ellenzéki beállítottságú – magyar baloldali 1235értelmiség próbatételeit ne elméleti dilemmákként ábrázolja, mint A városalapítóban, hanem a történelmi kataklizmák és erkölcsi csapdák mindig választást, mindig áldozatot követelő, gyakorlati kényszereként.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
