A hetvenes évek művei
A hetvenes évek művei
A Játékosok és szeretők az író pályáján – születése körülményeitől és idejétől függetlenül – a hetvenes évek nyitányát jelzi. Már ez a regény is a történelmi félmúltban játszódik, s későbbi műveiben is a történelem kínálta témákhoz fordul. 805Az Itt a földön is (1973) novellagyűjteményének nem egy darabjában (Zöld Péter levelei a pápához, Háború után – betiltás előtt) a koalíciós időket idézi meg, s Vámbéry Ármin életútját eleveníti meg Rokonkeresők című kisregényében.
A pálya következő állomása a Parázna szobrok című regény (Kortárs 1976), mely egyszerre eleveníti fel a háború történelmi eseményeit s a vele szoros összefüggésben lévő félmúltat.
A Parázna szobrok mind kordokumentumaival, mind esztétikai-poétikai értékeivel, bonyolult felépítésű szerkezetének újdonságával a hetvenes évek regényirodalmának egyik mértékadó műve. Jelentős regények után (Hideg napok, Játékosok és szeretők) Cseres Tibort pályája csúcsán mutatja.
Két, egy A és egy B részből áll a Parázna szobrok. A főhős alaptörténetét beszéli el az első rész, a második pedig ezt egészíti ki, olyan formában, hogy az egyes alaptörténeti eseményekhez bizonyos információk, utalások a második rész megfelelő helyein találhatók meg. A strukturális képlet azonban mégsem ennyire egyszerű: a második résznek is megvan ugyanis a maga sajátos önállósága, ha lazább szerkezetben és bonyolultabb narrációban is. Így Cseres Tibor egy különös nyitott szerkezetű regényt épít fel, melyben éppen ez az oda-visszautalásos rendszer az egyik legdöntőbb formai és szemléleti tényező. Egész jelentéshálót sző így az író az alaptörténet köré, s ebben a hálóban egymástól távoleső jelentésrétegek egészítik ki egymást vagy éppen ellentmondásaikkal, egymást tagadó értelmükkel gazdagítják, dúsítják az alap-jelentéstartományt.
A regényépítkezésben nagy szerepet kapnak a történelmi dokumentumok, helyenként beledolgozva magába a szövegbe, máshol nyíltan megkülönböztetve attól. A szövegnek e különös kettősségéről Kulcsár Szabó Ernő így ír: "Cseres elbeszélői magatartása nem hagy kétséget afelől sem, hogy a mű építőelemeinek legalább két alapvető funkciója van: azon túl, hogy a fiktív epikai világ sarkpontjai, az epikai játék részesei, legalább ily mértékben hordoznak informatív, ismereti értékeket, azaz, egyszerre valóságosak és esztétikaiak." Fikció és valóság keveredéséből alakul ki tehát a regény teljes világa. Méghozzá olyan szemléleti mezőben, amelyben Cseres Tibor nem kívánja lekerekíteni a történelem tényeit, de az egyes emberi sorsokban megnyilvánuló történelem eseményeit sem. Módszere nem az ítélkező ábrázolás, hanem a bemutató megjelenítés. Amelyben az is bennefoglaltatik, hogy a nemzeti történelmi önelemzés előtt milyen nehézségek tornyosulnak, s az is – ez éppen a főszereplő, Thormay Béla néphadseregbeli őrnagy sorsában kap jelentőséget –, hogy az egyén tisztázó hajlamai, múltat föltáró törekvései hasonló akadályokba ütköznek.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
