MARÓTI LAJOS (1930–1982)
1513MARÓTI LAJOS (1930–1982)
(ERDÉLYI KISS MIHÁLY)
(ERDÉLYI KISS MIHÁLY)
Maróti Lajos alkotói útja a regény- és esszéformától a rádiójátékokon át vezetett a drámához. Első színpadi műve, Az utolsó utáni éjszaka (1972) a történelmi újkor hajnalán kivégzett tudóst, Giordano Brunót választja hőséül. A valóságos történelmi keretek között – mint azt a meghökkentő műfaji megjelölés tudtul adja – "abszolút történelmietlen játék" bontakozik ki: Giordano Bruno az egy nappal elhalasztott kivégzése előtt megtudja, hogy a világegyetem végtelenségéről vallott nézeteiben megelőzték. Mégpedig nem más, mint VIII. Kelemen pápa. Utolsó, illetve "utolsó utáni" éjszakáján a pápa meglátogatja Brunót, és bevallja neki, hogy régóta tisztában van a Bruno-hirdette tanokkal, de azoknak bevezetésében bíborosai, püspökei, teológusai megakadályozták. Most azonban, felfedezői elsőbbségét bizonyítandó, még a máglyahalált is hajlandó vállalni Bruno helyett. Ennek a kétségtelenül eredeti ötletnek írói kivitelezését a dráma második részében érezzük igazán sikerültnek. Itt a Shaw iróniáját és dialógustechnikáját idéző gondolat-összeütköztetésekből igazi drámai feszültség teremtődik. Maróti szellemes érvrendszerrel arról győz meg, hogy a történelmi szerepek mégsem cserélhetők föl. Nem a pápa, hanem Giordano Bruno vállalja a máglyahalált, így a tudomány mártírjává válik, de történeti nagyságát – sugallja a darab – gondolkodói magatartásában, gondolkodásának autonómiájában kell látnunk.
Hogy mennyire a gondolkodás autonómiája, a megszerzett gondolkodói szuverenitás jellemformáló ereje izgatja Maróti Lajost, azt másik három színműve is tanúsítja. A Vénasszonyok nyarának (1972) hatvanas években élt vénlánya, az Egy válás történetének (1977) értelmiségi hőse, A számkivetett (1978) című monodráma politikai emigránsa is – makacsul ragaszkodnak a gondolkodás valamiféle autonómiájához, mindannyian az alkotó gondolkodás elkötelezettjei.
Maróti groteszk drámának, történelmi játéknak, play-nek nevezi színműveit. Műfajmegjelölései mindig ki is fejeznek valami jellemzőt. E művek alapszövetét filozofikus tartalmú, meditatív jellegű párbeszédek alkotják. A Maróti-hősöket nem ragadja el szenvedély, forró érzelmi kitörések nem kerítik hatalmukba, mindig az elemző hűvösség pozíciójából beszélnek, beszélgetnek egymással. Konfliktushelyzeteik is az epikus szcenírozás lassú egymásraépüléséből fejlenek ki.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
