Várnai Zseni (1890 Nagyvázsony –)
Várnai Zseni (1890 Nagyvázsony –)
Apja szegény sokgyermekes szabómester, s családjával a jobb megélhetés reményében Budapestre költözött. Várnai Zseni középiskolai tanulmányait már Budapesten folytatta, majd elvégezte a Színésziskolát. Férje, Peterdi Andor révén kerül kapcsolatba a munkásmozgalommal. Versei főképp a Népszavában, s verseskötetei is nagyrészt a Szociáldemokrata Párt kiadásában jelentek meg. A felszabadulás után irodalmi munkásságáért József Attila díjjal tüntették ki.
Költészetét két mélyen átélt érzelem indítja útjára: az anyaság érzése és a proletárélet megszépítésének vágya. Harmadikként az első világháború esztendeiben társul melléjük a felfokozott békevágy, s mindmáig ezek az alapérzélmek határozzák meg költői arculatát. A nagy intenzitással felfakadó érzés: az anyaság öröme verset csihol ki belőle, így jön létre első költeménye 1911 tavaszán (Anyaság). Az 1912–13-as nagy munkásmegmozdulások ihletésére megírja Katonafiamnak! című híressé vált versét, mely 488egyben első kötete címadó verse is lesz. E költeményében is az anyai szeretet felmutatásával akar hatni; a szakaszok végén refrén-szerűen visszatérő, kérő-követelő anyai intelmet akarja beleplántálni a katonafiak szívébe: "Ne lőjj fiam, mert én is ott leszek!" A vers hatósugara sokszorosára növekedik a világháború éveiben, majd 1918-ban, a polgári demokratikus forradalom előkészítése idején.
Második verskötete, a Gracchusok anyja (1916), melyben a gyermekét féltő anyai érzelem sikerülten ötvöződik a háború elleni általánosabb tiltakozással (Csaták, Vér), a Nyugat költőinél is elismerésre talál. Kosztolányi Ada Negri anyaságot éneklő verseihez rokonítja, Kaffka Margit "őszinte és sokunknak igaz lelkünkből örvendetes" emberi dokumentumnak vallja a kötetet. 1917 tavaszán lelkesen köszönti az orosz forradalmat (Élet, szabadság): "Mint Páris lelke egykor, csodát szült most az Óra." 1919-ben felszabadult lélekkel énekli a proletárforradalmat (Vörös tavasz, Hiszek), s a háborúellenes versek szerzője most a Tanácsköztársaság önvédelmi háborújára mozgósít (Eredj fiam, Előre).
A Tanácsköztársaság megdöntése után is büszkén vállalja "viharszülte" forradalmas verseit (Emléksorok), s riasztó természeti képekbe Öltöztetve vagy bibliai történetekbe rejtve érzékelteti a dühöngő fehérterror légkörét (Őszi este, Ráchel siralma). Hangja mind elégikusabbá válik az ellenforradalom erősödő nyomása következtében (Mint a tiszavirág, Vízözön, Sír az erdő), de önmagát is biztatgatva – "dalolj erőt, ércdalt a csüggedőknek" –, a proletariátus új jövendőt érlelő lázadása is hittel teli kifejezést nyer költészetében (Kórus szopránban, A kuli pár szem rizsen él, És eljön egyszer az óra, Jöjjetek, építők). A fasizmus előretörése idején hangja az új háborús veszélyre figyelmeztetőn szenvedélyessé erősödik (Én mondom és Te add, tovább!, A sárga szél, Csak ember tűr). A bibliai téma és hangvétel a hitleri birodalom pusztulásának felidézésévé növekedik Látomás Jeremiással című, 1943-ban írt költeményében. 1944-ben a szabadságot hozó szovjet seregek érkezését várja-énekli illegális röpiratokon terjesztett, ellenállásra buzdító, bátor versében (Kopogtatok).
A felszabadulás után új erőre kapva énekel a beteljesedett szabadságról. Népszerűvé vált költészete alaphangját a szenvedélyes békevágy teszi vonzóvá (Békét! Élők, vigyázzatok!). Önéletrajzi regényében költői pályája kibontakozását rajzolja meg (Egy asszony a milliók közül, 1956), a forradalmak lázas légkörét, majd az ellenforradalmi korszak két súlyos évtizedét írja le (Fényben, viharban, 1958), végül a második világháború félelmetes légkörét eleveníti meg (Nem volt hiába, 1962). Lírája a korai szocialista költészetben a Csizmadia-epigonok zörgő, szárazzá vált mozgalmi verselésével szemben bensőséges emberi hangon szólaltatta meg szocialista meggyőződését, másrészt a világot, a proletárasszonyok és anyák szemével és lelkével láttatta és érzékeltette, ami újszerű témakört és lírai hangvételt hozott a költészetbe. Verselésének szinte rutinos egyszerűségével a súlyos társadalmi mondanivalót is közvetlenebb közelségbe tudta emelni, s ez népszerűvé tette a munkásolvasók előtt. A két háború közötti időszakban költészetének témaköre jelentékenyen kibővült, verselési készsége, technikája is új formákkal gazdagodott (Pléhmadonna, Mária evangéliuma stb.).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
