A felszabadulás utáni fejlődés áttekintése

Full text search

A felszabadulás utáni fejlődés áttekintése
A csehszlovákiai magyar irodalom második időszaka (1938–1945) a rendkívül mostoha viszonyok miatt alig hozott irodalmi termést. A fasizmus, majd a burzsoá nacionalizmus elnémította Szlovákiában a magyar irodalmat. A nyitrai Híd kiadóvállalat folytatja egy ideig kultúrát ápoló tevékenységét, kiadja a Híd Albumait, de ezt is rövidesen betiltották.
Győry Dezső költészete ekkor érkezett fejlődésének csúcspontjára. 1940-ben kiadta Emberi hang című versesfüzetét, amelyben megrázó költői képekben tesz hitet a fasizmus ellen, az emberi haladás mellett. Kisebb könyvek, füzetek, tanulmányok, cikkek jelentek meg Pozsonyban is, amelyeknek legnagyobb része emberiességet, sorok közé zárt tiltakozást fejez ki a fasizmus ellen. "Az antifasizmus hangtalan, néma léte, elkötelezettsége vigyázott, buzdított makacsságra és hűségre: a haladás folyamatosságának nem szabad megszakadnia!" (Fábry Zoltán)
A csehszlovákiai magyarság helyzete 1945 és 1948 között is rendezetlen volt: állampolgári jogai nem voltak, ezért ebben a korban nincs sajtója, kulturális élete, sem iskolája. A csehszlovákiai magyar értelmiség legnagyobb része 1948 végéig Magyarországra költözik. 1948 februárja, a szocialista fordulat hónapja Csehszlovákiában: a hatalmat teljes egészében átveszi a reakción végső győzelmet arató kommunista párt, mely néhány hónap alatt megvalósítja a még függő kérdések rendezését. Így kerül sor a csehszlovákiai magyar nemzetiség egyenjogúsítására is a proletár internacionalizmus szellemében.
1948-ban Szlovákia-szerte megalakult a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szervezete, a Csemadok, az év decemberében megindul az első felszabadulás utáni magyar hetilap, az Új Szó (1949-ben napilappá alakul át), egy éven belül megnyílnak és gyorsan fejlődnek a magyar iskolák is. A csehszlovákiai magyar irodalom 1948 után egyöntetűen szocialista szellemben kezd fejlődni. A magyar művelődés újjáélesztését néhány ittmaradt régebbi írónk segíti elő: a szépprózát Egri Viktor, Szabó Béla; az irodalomkritikát és a publicisztikát Fábry Zoltán és Dr. Sas Andor. Az Új Szó és az 1950–51-ben sorra meginduló magyar lapok: Szabad Földmíves, Új Ifjúság, Fáklya, Dolgozó Nő, Pionírok Lapja, Kis Építő stb. hasábjain rövidesen új szlovákiai magyar írók – főként lírikusok – jelentkeznek: Dénes György, Gály (Pócz) Olga, Gyurcsó István, Bábi Tivadar, Rácz Olivér, Ozsvald Árpád, majd Veres János és az újból aktivizálódó Csontos Vilmos – akik műveikkel azt a tényt igazolják, hogy a magyar irodalom legéletképesebb, legkifejezőbb műfaja a líra.
1951-től kezdve "új hajtások" jelentkeznek a csehszlovákiai magyar prózában is: Petrőczi Bálint, Szőke József, Nagy Irén, Lovicsek Béla, Mács József, majd Ordódy Katalin és Duba Gyula tűnik fel, a drámaírás területén 893pedig Dávid Teréz. A csehszlovákiai magyar lapok már 1949-től kezdve széles teret biztosítottak a kísérletezések és próbálkozások számára.
1949-ben indul meg Csehszlovákiában a felszabadulás utáni magyar könyvkiadás. Eleinte Csehszlovákia Kommunista Pártjának kiadója, a Pravda magyar osztálya vállalta ezt a feladatot, majd önállósult a magyar könyvkiadás Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó néven, 1956-tól kezdve pedig egyesült a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadóval. A magyar könyvkiadás ma a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadóban összpontosul.
A csehszlovákiai magyar irodalom legfontosabb fóruma az Irodalmi Szemle, melynek 1958-tól főszerkesztője Dobos László. Fórum címmel állandó irodalmi melléklete van a Csemadok képes hetilapjának, a Hétnek is.
A felszabadulás óta fejlődő, új szocialista irodalomban két korszakot különböztethetünk meg: az 1950–1955-ös évek a kezdet és a sematizmus időszakát jelentik, 1955-től pedig a művészi elmélyülés és a mennyiségi gyarapodás jellemző az irodalmi életre. A mai csehszlovákiai magyar irodalomból számos ígéretes tehetség mellett mindenekelőtt két író emelkedik ki: Fábry Zoltán és Egri Viktor, a műfordítás területén pedig elsősorban Tóth Tibor munkásságát kell nyilvántartanunk.
Az új csehszlovákiai magyar drámaírásnak Egri Viktor mellett legismertebb képviselője Dávid Teréz. Háborúellenes és antifasiszta drámái: Dr. Svoboda múltja, Az asszony és a halál. Későbbi drámái főként a házasság és a hűtlenség problémáival foglalkoznak: Lidércfény, Dódi, Fekete bárány. A fiatal szlovákiai magyar írók közül figyelemre méltó Lovicsek Béla, zalabai tanító. Elbeszélésgyűjteménye: Haragosok (1957); regényei: A csillagszemű asszony (1961), Tűzvirág (1963). Lovicsekéhez hasonlóan a szlovákiai magyar falu életének ábrázolását találjuk a tehetséges fiatal prózaíró, Mács József műveiben is. Jelentősebb alkotásai: Végnélküli gyűlés (1955); Téli világ (1957), Pipafüstben (1959), A kamasz (1961). A felszabadulás, illetve 1948 "jégtörő februárja" után csak egy évtized múlva aktivizálódott Ordódy Katalin. Első regénye, a Megtalált élet 1958-ben jelent meg; elbeszéléseket és verseket is ír. További regényei: Nemzedékek (1961), Dunáról fúj a szél (1963). Duba Gyula pozsonyi szerkesztő szatíráinak és humoreszkjeinek gyűjteményét eddig két kötetben adta ki: A nevető ember (1959), Szemez a feleségem (1961). Elbeszélései: Csillagtalan égen struccmadár (1963). Szőke József, az Új Ifjúság főszerkesztője válogatott elbeszéléseit 1959-ben Az asszony vár címmel adta ki. Regényei: Katicabogár (1964), Kaland a Tátrában (1964). Az ötvenes évek második felében feltűnő Dobos László esztéta és kritikus az utóbbi években elbeszéléseket és regényeket is írt Messze voltak a csillagok (1963) címmel.
A felszabadulás utáni új szlovákiai magyar irodalomban először a lírai költők jelentkeztek. 1949-ben Gály (Pócz) Olga, Dénes György, Gyurcsó István tűnt fel verseivel az Új Szó hasábjain. Az új életet, a szocializmus eredményeit és perspektíváit énekelték meg, de alkotásaik formai szempontból gyakran sematikusak, frázis-szerűek voltak. Dénes György verseskötetei: Magra vár a föld (1952), Kék hegyek alatt (1955), Hallod, hogy zengenek a fák? (1962). Gyurcsó István autodidakta munkásköltő verseskötetei: Anyám mosolyog (1955), Termő időben (1961), Nyugtalan ének (1964). A felszabadulás utáni szlovákiai magyar lírának az ötvenes években Bábi Tibor volt a legnagyobb reménysége. Verseskötetei: Ez a te néped (1954), Hazám, hazám (1955), Vándormadár 894(1960), Tízezer év árnyékában (1964); a cseh líra kiváló képviselőinek műveit tolmácsolja. Hazám, hazám című kötete a felszabadulás utáni szlovákiai magyar lírának egyik legkiemelkedőbb teljesítménye. Ozsvald Árpád, a Hét szerkesztője, a Három fiatal költő (1954) című gyűjteményben Veres Jánossal és Török Elemérrel együtt tűnt fel. Önálló verseskötetei: Tavasz lesz újra kedves (1956), Júdása én nem lehetnék (1959). A rimaszombati Veres Jánosnak 1955-ben jelent meg első önálló kötete Ifjú szívem szerelmével címmel, újabb kötete: Tüzek és virágok (1962). Rácz Olivér költő, író és műfordító. A felszabadulás után először gyermekmeséi jelentek meg, majd a cseh és szlovák irodalom klasszikusait tolmácsolta. Verseskötete: Kassai dalok (1958), társadalmi regénye: Megtudtam, hogy élsz (1963). Monoszlóy M. Dezső a szlovákiai magyar irodalomban először műfordításokkal jelentkezett: Ivan Krasko összes verseit, Hviezdoslav klasszikus elbeszélő költeményeit, Nezval, Wolker, Ondra Lysohorsky költeményeit ültette át magyarra. Verseskötetei: Egyszer élünk (1959), Két lányom van (1963), Virrasztó szerelem (1964). A legfiatalabb költőnemzedéket Cselényi László, Tőzsér Árpád, Gaál Sándor és mások képviselik. Először a Fiatal szlovákiai magyar költők (1958) című antológiában jelentkeztek. A legifjabbak költészetét a modern formákkal való kísérletezés (metaforizmus), s a legújabb csehszlovák és magyarországi líra hatásának közvetítése is jellemzi. Önálló köteteik: Cselényi: Keselylábú csikókorom (1962); Tőzsér: Mogorva csillag (1963); Gál: Arc nélküli szobrok.
A szlovákiai magyar irodalomkritikának a felszabadulás óta is Fábry Zoltán a legkiemelkedőbb képviselője. Rajta kívül Turczel Lajos, Csanda Sándor; Egri Viktor, Rácz Olivér, Dobos László írásai érdemelnek figyelmet.

 

 

Arcanum Zeitungen
Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

Über uns Kontakt Press room

Languages







Arcanum Zeitungen

Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir